Kitől kérjük vissza a pénzünket? („chargeback”)

2010. január közepén 2490 forinttal megterhelték a http://www.ppo.hu weboldalon regisztrált fogyasztók bankkártyáját „PPO Light 2010 Tagság” megjelöléssel. A bankkártyákra terhelt összeget minden bizonnyal a svájci székhelyű CENTILLION Consulting and IT Technology AG kapta, amely a http://www.ppo.hu weboldalon keresztül árulja szolgáltatásait.

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület álláspontja szerint érdemes kifogást emelni a bankkártyát kiállító banknál a 2490 Ft értékű „PPO Light 2010 Tagság” terhelés miatt, mert a legnagyobb magyarországi bankok üzletszabályzata lehetőséget ad az ügyfeleknek arra, hogy a számlájuk terhelései ellen kifogást emeljenek. A bankoknak nem feladata igazságot tenni egy kereskedő (vagy szolgáltató) és egy fogyasztó között kialakult vitában. Vitákat jogerősen eldönteni a bíróságok hatáskörébe tartozik. Éppen ezért ha egy bank elutasít egy reklamációt, azzal az indokkal, hogy szerinte az adott vitában a kereskedőnek van igaza, akkor a bank kiteszi magát annak a kockázatnak, hogy egy esetleges ellentétes bírósági döntés miatt később kártérítést kelljen fizetnie.

  • Ha szeretne a „PPO Light 2010 Tagság” terhelés ellen a bankjánál kifogást emelni, akkor töltse le az egyesület weboldaláról (https://pitee.wordpress.com) az erre a célra készített formanyomtatványt: PPO-terheles-reklamacio.pdf.

Mit vizsgál egy bank, amikor a számlatulajdonos kifogást emel?

Ahhoz, hogy ezt a kérdést megválaszoljuk, előbb érdemes végiggondolni, milyen tételekkel lehet megterhelni egy bankszámlát. Az egyszerűség kedvéért osszuk a terheléseket három csoportba. Az első csoportot nevezzük „banki tételeknek”: ezek olyan tételek, amiket a bank a bankszámlaszerződés alapján terhel a számlára (pl.: számlavezetési díj, ATM használati díj, bankkártya éves díja). A második csoportot nevezzük „tulajdonosi tételeknek”: ezek olyan tételek, amiket a bank a számlatulajdonos utasítása alapján hajt végre (pl.: átutalás, pénztári kifizetés). A harmadik csoportot pedig nevezzük „külső tételeknek”: ezek azok a tételek amiket kereskedők, közműszolgáltatók és más, a bank és a számlatulajdonos jogviszonyától független harmadik személyek kezdeményeznek (pl.: bankkártyás fizetés, csoportos beszedési megbízás).

Amikor egy számlatulajdonos kifogást emel egy tételt ellen, akkor azzal az adott tétel jogi alapját kérdőjelezi meg. Ha tehát egy bank el akarja dönteni, hogy a kifogás jogos-e, akkor valójában a terhelés jogi alapját szükséges ellenőrizze.

A „banki tételek” és a „tulajdonosi tételek” terhelése a bankszámlaszerződés alapján történik, mert a banki díjak levonását és a tulajdonosi utasítások végrehajtását a bankszámlaszerződés tartalmazza. A bankszámlaszerződések egy-egy példánya a bankoknál marad, ezért a bankok ezeknek a tételeknek a terhelését érdemben vizsgálni tudják, és a vizsgálat alapján eldönthetik, hogy a reklamációt elfogadják-e vagy sem. Ha pedig egy számlatulajdonos a tétel jogosságát a reklamáció esetleges elutasítása után is vitatja, akkor a számlatulajdonosnak lehetősége van a bíróságoktól közvetlenül a bankkal szemben jogorvoslatot kérni.

A banki és a tulajdonosi tételekkel ellentétben a „külső tételek” a számlatulajdonos és egy harmadik személy közötti jogviszonyból erednek. Ezeknek a jogviszonyoknak a tartalma általában egy áru vagy szolgáltatás vásárlása, aminek során a szolgáltatás vagy áru ellenértékét a számlatulajdonos úgy egyenlíti ki, hogy egy felhatalmazást ad a kereskedőnek a megfelelő összeg levonására a számlatulajdonos számlájáról.

A számlatulajdonos tehát a bankszámlája terhére teljesít egy fizetési kötelezettséget, aminek a során a bank szerepe a pénz „átadására” korlátozódik.

A számlatulajdonos és a kereskedő közötti jogviszony az ideális esetben rendben működik, ezért a pénz „átadásával” az üzlet lezárul. Ugyanakkor ebből a jogviszonyból számtalan nézeteltérés is származhat (pl.: nem megfelelő az áru minősége vagy a kereskedő nem a megállapodott összeget terhelte a számlára). Ahhoz, hogy ilyen esetekben el lehessen dönteni, hogy a kereskedő jogosan terhelte-e meg a számlatulajdonos számláját, meg kellene vizsgálni a számlatulajdonos és a kereskedő közötti jogviszonyt.

A bankoknak se kapacitásuk, se elegendő információjuk nincsen arra, hogy a számlatulajdonos és a harmadik személy közötti jogviszonyt elemezzék. Emiatt nem tudják megítélni sem azt, hogy volt-e a terhelésnek jogalapja (pl.: adásvételi szerződés vagy szolgáltatási szerződés), sem azt, hogy a terhelés a megfelelő időben történt-e (esedékes volt-e a terhelés).

Ha viszont egy bank nem tudja megítélni, hogy a terhelésnek volt-e jogi alapja, akkor vissza kell utalnia a pénzt a számlatulajdonos számlájára, és rá kell bíznia a felekre, hogy rendezzék a vitájukat a banktól függetlenül.

A számlatulajdonos nem követelheti vissza a terhelést a banktól

Az egyetlen dolog, amit egy bank egy „külső tétel” esetén ellenőrizni tud, az az, hogy vajon a bankkártyát a megfelelő PIN kód megadásával használták-e, illetve hogy a számlatulajdonos adott-e csoportos beszedési megbízást az adott kereskedő javára. Megfelelő PIN kód, illetve a megfelelő csoportos beszedési megbízás esetén ugyanis a bank igazolni tudja, hogy a terhelést a bankszámlaszerződésnek megfelelően hajtotta végre. A számlatulajdonos tehát nem tudja a banktól visszakövetelni a terhelt összeget.

A bank jogszerű eljárása ugyanakkor nem zárhatja ki azt, hogy a számlatulajdonos a harmadik személytől követelje vissza a terhelt összeget.

A „chargeback” a fogyasztóvédelem egyik hatékony eszköze

Mivel a „külső tételek” terhelése során a bank betartja a bankszámlaszerződést, ezért az ún. „chargeback” eljárás valójában nem a bank ellen irányul. A „chargeback” eljárás lényege, hogy a bank egy már végrehajtott terhelést a számlatulajdonos utasítására visszavon, és ezzel egyidejűleg az adott kereskedő számláját megterheli (http://www.google.at/search?hl=de&source=hp&q=define%3A+chargeback&meta=&aq=f&oq=). A bankot így nem éri veszteség, mert a számlatulajdonos számláján jóváírt összeget ráterheli a kereskedő számlájára. Sőt a „chargeback” eljárással a bank még bevételre is szert tesz, mert általában a kereskedők kötelesek a „chargeback” eljárás banki költségeit megtéríteni.

Mit tud tenni a kereskedő, ha egy fogyasztó kifogásolta a terhelést?

Ha egy kereskedő vitába keveredik az egyik fogyasztójával, akkor a vitát a jogrendszer által biztosított fórumokon rendezheti. A bankok a „chargeback” eljárás végrehajtása során általában felhatalmazást kapnak arra, hogy a számlatulajdonos személyes adatait átadják a kereskedőnek. Ezeknek az adatoknak a felhasználásával a kereskedő fel tudja venni a kapcsolatot a számlatulajdonossal, és felszólíthatja, hogy teljesítse a fizetési kötelezettségét. Ha ezt a számlatulajdonos nem teszi meg, akkor következhet az ügyvédi fizetési felszólítás, majd esetleg a peres eljárás. Ha pedig a bíróság a per végén a kereskedőnek ad igazat, akkor a fogyasztó köteles a követelt összegen kívül a kereskedő szükséges költségeit is megtéríteni.

A fogyasztóvédelem egyik lényeges eleme, hogy ne a fogyasztók, hanem a kereskedők viseljék a jogérvényesítési eljárás kockázatát. Ha minden esetben a fogyasztóknak kell jogi lépéseket tenniük a kereskedőkkel szemben, akkor a kereskedők nem lesznek rákényszerítve arra, hogy jó minőségű árukat és szolgáltatásokat nyújtsanak.

Azokban az országokban, ahol a „chargeback” eljárás jól működik, nő a fogyasztás színvonala, mert azok a  kereskedők, akik rossz szolgáltatást vagy terméket árulnak, vagy egyszerűen csak a fogyasztók kijátszására törekszenek, viszonylag hamar eltűnnek a piacról.

Összefoglalás

A fenti gondolatmenet alapján úgy gondoljuk, hogy érdemes kifogást emelni a bankkártyát kiállító bankoknál a 2490 Ft értékű „PPO Light 2010 Tagság” terhelés miatt. Ez minden bankkártya-tulajdonos joga. A bankkártyát kiállító bankok pedig akkor csökkenthetik a saját kockázatukat, ha törlik a CENTILLION Consulting and IT Technology AG által kezdeményezett terhelést, és felkérik a CENTILLION Consulting and IT Technology AG-t, hogy rendezze a vitás kérdéseket közvetlenül az érintett felhasználókkal.


Jogi nyilatkozat

Ennek a bejegyzésnek a célja a tájékoztatás. Ha jogi tanácsra van szüksége, kérjük, keressen fel egy ügyvédet vagy lépjen kapcsolatba az egyesülettel! 2010 © Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

2 Responses to Kitől kérjük vissza a pénzünket? („chargeback”)

  1. […] megfelelő felhatalmazást a bankártya-tulajdonosoktól a tranzakció végrehajtására (cikkek: Kitől kérjük vissza a pénzünket? („chargeback”), 2010. január 14. és Levél az OTP Bank Nyrt-nek, 2010 február […]

  2. […] jelentik az elsődleges kommunikációs csatornát. Lehet ugyan csalni a hitelkártyákkal is, de a chargeback lehetősége ettől is megvédi az embereket. Azonban változnak az idők. A biztonság kérdése ma már az […]

Vélemény, hozzászólás?

Adatok megadása vagy bejelentkezés valamelyik ikonnal:

WordPress.com Logo

Hozzászólhat a WordPress.com felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Twitter kép

Hozzászólhat a Twitter felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Facebook kép

Hozzászólhat a Facebook felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Google+ kép

Hozzászólhat a Google+ felhasználói fiók használatával. Kilépés / Módosítás )

Kapcsolódás: %s

%d blogger ezt kedveli: