Így működött az “árfolyamtrükk”

A hitelnyújtók az elmúlt években milliárdokat kerestek a devizahiteles árfolyamtrükkön ([origo] Csernátony Csaba, 2010.07.06.).
A hitelnyújtók az árfolyamtrükk segítségével törvényellenesen tudták növelni bevételeiket.

A PSZÁF tudott az árfolyamtrükkről, de ennek ellenére tétlenül nézte, hogy a hitelnyújtók törvényellenesen nyerészkednek a fogyasztók kárára ([origo], 2010.08.05).

Olvassa el ebben a bejegyzésben, hogyan működött az “árfolyamtrükk”, és hogy melyik bank milyen ütemben emelte a legnagyobb titokban a fogyasztók költségeit.

1. Az árfolyamtrükk működési elve

Az árfolyamtrükk lényege, hogy a hitelnyújtók a saját maguk által meghatározott árfolyamon állapították meg a devizahitelesek havi törlesztőrészleteit.

Deviza alapú hiteleknél a devizában meghatározott és nyilvántartott hitelösszeg folyósítása és törlesztése forintban történt. Folyósításkor a hitelnyújtók a devizavételi árfolyamot alkalmazták a folyósított hitelösszeg forintra váltása céljából; a törlesztőrészletek megfizetésekor pedig devizaeladási árfolyamon számolták ki a törlesztés forint értékét.

A devizavételi  és a devizaeladási árfolyamok eltértek egymástól. Az eladási árfolyam mindig nagyobb volt mint a vételi árfolyam. Az eltérés százalékban kifejezett értékét nevezik árfolyamrésnek. Ez az árfolyamrés a bank bevétele a deviza adásvétele során. Minél nagyobb az árfolyamrés mértéke, annál nagyobb a bank bevétele.

Részletek a PSZÁF weboldalán.

A lenti táblázat (2. pont) és árfolyamadatok (3. pont) mutatják, hogy melyik hitelnyújtó mekkora árfolyamrést használt az elmúlt években, és hogy mikor, mekkora mértékben módosította egyoldalúan az árfolyamrés mértékét.*

2. Táblázat

Ez a táblázat összefoglalja, hogy a vizsgált hitelnyújtók 2005-2010 között összesen mekkora mértékben nyerészkedtek törvényellenesen a fogyasztók kárára.

Hitelnyújtó Módosítások
mértéke
Budapest Bank Zrt. +193%
CIB Bank Zrt. +20%
FHB Bank Zrt. +33%
K&H Bank Zrt. +173%
MKB Bank Zrt. +122%
OTP Bank Nyrt. +100%
Raiffeisen Bank Zrt. +53%
UniCredit Bank Zrt. +325%

3. Árfolyamadatok

Az alábbi grafikonok két értéket mutatnak: (1) az alkalmazott árfolyamrés értékét és (2) az alkalmazott eladási árfolyam eltérését az MNB deviza középárfolyamtól.**

3.1. Budapest Bank Nyrt.

A Budapest Bank Nyrt. 2006–2008 között négy alkalommal módosította az árfolyamrést (2006.01.25., 2008.03.03., 2008.09.17. és 2008.12.03.). Egy fogyasztó, aki 2006. január 25. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 193%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.2. CIB Bank Zrt.

A CIB Bank Zrt. 2008. február 15. napján módosította az árfolyamrést. Egy fogyasztó, aki 2008. február 15. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 20%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.3. ERSTE Bank Hungary Zrt.

Az Erste Bank Hungary Zrt. az egyetlen a vizsgált hitelnyújtók közül, amelyik nem módosította az árfolyamréstaz elmúlt években.

3.4. FHB Bank Zrt.

Az FHB Bank Zrt. 2007–2008 között két alkalommal módosította az árfolyamrést (2007.02.01. és 2008.08.01.). Egy fogyasztó, aki 2007. február 1. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 33%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.5. K&H Bank Zrt.

A K&H Bank Zrt. 2005–2008 között három alkalommal módosította az árfolyamrést (2005.11.03., 2007.05.10 és 2008.09.10.). Egy fogyasztó, aki 2005. november 3. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 173%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.6. MKB Bank Zrt.

A MKB Bank Zrt. 2007–2008 között négy alkalommal módosította az árfolyamrést (2007.03.08., 2007.08.21., 2008.06.02. és 2008.10.13.). Egy fogyasztó, aki 2007. március 8. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 122%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

atok

3.7. OTP Bank Nyrt.

Az OTP Bank Nyrt. 2008. október 13. napján módosította az árfolyamrést. Egy fogyasztó, aki 2008. október 13. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 100%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

3.8. Raiffeisen Bank Zrt.

Az Raiffeisen Bank Zrt. 2007. szeptember 18. napján módosította az árfolyamrést. Egy fogyasztó, aki 2007. szeptember 18. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 53%-kal magasabb árfolyamrést fi zet, mint a szerződés megkötésekor.

3.9. UniCredit Bank Hungary Zrt.

A UniCredit Bank Hungary Zrt. 2005–2009 között négy alkalommal módosította az árfolyamrést (2005.06.01., 2008.03.03., 2008.12.01. és 2009.05.15.). Egy fogyasztó, aki 2005. június 1. napja előtt vett fel devizahitelt, ma 325%-kal magasabb árfolyamrést fizet, mint a szerződés megkötésekor.

Magyarázat
* Az alkalmazott árfolyamrést egyetlen hitelnyújtó sem tette/teszi közzé hirdetményeiben. Az árfolyamrésre vonatkozó adatokat a hitelnyújtók által nyilvánosságra hozott árfolyamadatokból számoltuk ki.

** A bankok saját használatra többféle átváltási árfolyamot határoztak meg, melyeket különböző fantázianevekkel jelöltek (pl. „Deviza 1”,„Számlakonverziós deviza”, „Hitelkonverziós deviza”, vagy „Devizaárfolyamok privát ügyfelek részére”). Egységes és közérthető elnevezések hiányában a különböző árfolyamok felhasználási módja kívülállók számára teljességében nem ismert, ezért egyes esetekben csak találgatni lehet, hogy a devizaalapú lakáshitelek törlesztő részleteinek átváltásakor melyik bank melyik saját devizaárfolyamot alkalmazta. A fentiek ellenére minden igyekezetet megtettünk, hogy az alábbi grafi konok helyesen tükrözzék a bankok által alkalmazott árfolyamadatokat, azonban a tévedés lehetősége nem kizárt.


ELEMZÉS:

Fogyasztóvédelmi Elemzés a Hitelintézetek és Pénzügyi Vállalkozások Devizahitelezési Gyakorlatáról 2000–2009
(4,5 MB)

Reklámok

12 Responses to Így működött az “árfolyamtrükk”

  1. […] Olvassa el, hogyan manipulálták a bankok a devizahitel-szerződések költségeit az ún. “árrés” vagy “árfolyamrés” segítségével: Így működött az “árfolyamtrükk” (2011. december 02.) […]

  2. […] Olvassa el, hogyan manipulálták a bankok a devizahitel-szerződések költségeit az ún. “árrés” vagy “árfolyamrés” segítségével: Így működött az “árfolyamtrükk” (2011. december 02.) _ […]

  3. […] Ha megvizsgáljuk a magyarországi hitelintézetek árfolyam adatait, akkor abból egyértelműen látszik, hogy a hitelintézetek többször is manipulálták az árfolyamrés értékét, annak érdekében hogy észrevétlenül pénzt csaljanak ki a fogyasztók zsebéből (l. ”Így működött az “árfolyamtrükk”“). […]

  4. […] A PITEE egyesület 2011-ben megvizsgálta hogyan manipulálták a bankok a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyam közötti különbség (árfolyamrés) növelésével a devizahitelek költségeit! Bizonyíték: Így működött az “árfolyamtrükk” […]

  5. […] Így működött az “árfolyamtrükk” (PITEE, 2011.12.02) […]

  6. […] Ha megvizsgáljuk a legnagyobb magyarországi bankok deviza árfolyamait, akkor láthatjuk, hogy bankok többsége az elmúlt években megnövelte az alkalmazott árfolyamrés értékét. (Az erről szóló írásunkat, és a grafikonokat itt olvashatja el: Így működött az “árfolyamtrükk”, 2011. december 2.) […]

  7. […] érdekel, hogy melyik bank mekkora árfolyamrést alkalmazott az olvassa el az “Így működött az “árfolyamtrükk”” című […]

  8. […] A Kúria indoklása azt sugallja, hogy egy megállapodás született a korrupt politikai és pénzügyi elit valamint a Kúria bírái között arról, hogy az igazságszolgáltatás érvényben tartja a deviza-alapú hitelszerződéseket, ha a bankok kárpótolják az ügyfeleket a jogtalanul módosított árfolyamrés miatt. […]

  9. […] Így működött az "árfolyamtrükk" […]

%d blogger ezt kedveli: