Keresetlevél az OTP egyoldalú szerződésmódosításai ellen

Az elmúlt napokban több levélíró is kérte, hogy tegyük közzé az OTP Bank Nyrt. egyoldalú szerződésmódosításai ellen benyújtott közérdekű keresetünket (Sajtóközlemény – Közérdekű kereset az OTP Bank Nyrt. ellen).

Ez a bejegyzés tartalmazza a keresetlevél teljes szövegét. A keresetlevelet 2011. november 23-án postáztuk a Fővárosi Bíróságnak. A szóbeli tárgyalás remélhetőleg a jövő év első felében lesz. A tárgyalás időpontjáról ezen a weboldalon mindenkit tájékoztatni fogunk.

Kérjük, szánjon rá 10 percet és olvassa végig a keresetlevelet! A jogállam megteremtésének egyik fontos feltétele, hogy jogi dokumentumok közérthetően legyenek megfogalmazva. Kérjük, írja meg nekünk, ha a keresetlevél ennek az elvárásnak nem felelne meg!


KERESETLEVÉL

Fővárosi Bíróság
(1055 Budapest, Markó u. 27.)

Tárgy: Kereseti Kérelem
tisztességtelen kikötés
érvénytelenségének
megállapítása céljából

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület – felperes – nevében az OTP Bank Nyilvános Részvénytársasággal és az OTP Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársasággal – alperesek – szemben, fogyasztói és professzionális szerződések részévé váló tisztességtelen kikötés érvénytelenségének megállapítása céljából az alábbi

kereseti kérelmet

terjesztem elő:

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy:

  1. állapítsa meg, az alperesekkel 2006. március 1. napja után szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal, hogy az alperesek által alkalmazott alábbi általános szerződési feltétel érvénytelen:

    „A Hitelezők jogosultak a [hitel/kölcsön] ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy [a] Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőkre nézve romlanak.”

  2.  állapítsa meg, az alperesekkel 2006. február 28. napjáig szerződő valamennyi (fogyasztó és professzionális) ügyfélre kiterjedő hatállyal, hogy az alperesek által alkalmazott alábbi általános szerződési feltétel érvénytelen:

    „A Hitelezők jogosultak a [hitel/kölcsön] ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy [a] Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőkre nézve romlanak.”

  3. kötelezze az alpereseket, hogy saját költségükön tegyék közzé az elmarasztaló ítéletet egy országos napilapban; és
  4. kötelezze az alpereseket a perköltségek viselésére.

I. Tényállás

Az OTP Bank Nyilvános Részvénytársaság  (I. rendű alperes) egy pénzügyi intézmény, amelyik 1997 óta hitelezési tevékenységet folytat.

Az OTP Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (II. rendű alperes) ugyancsak egy pénzügyi intézmény, amelyik 2002 óta folytat hitelezési tevékenységet.

Az I. rendű alperes és a II. rendű alperes 2001. november 22-én megbízási szerződést kötött, aminek eredményeként 2002-2009 között közösen nyújtottak ingatlanfedezetű jelzáloghiteleket.

Ezeknek az ingatlanfedezetű jelzáloghiteleknek az átlagos futamideje 10-20 év.

A jelzáloghitel-szerződések az alábbi kikötést tartalmazzák az egyoldalú kamat-, és költségváltoztatásokkal kapcsolatban:

A Hitelezők jogosultak a [hitel/kölcsön] ügyleti kamatát, egyéb költségét, és az erre vonatkozó szerződési feltételt egyoldalúan módosítani, ha a bankközi hitelkamatok, vagy a fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat, vagy az állampapírok hozama, vagy [a] Hitelezők forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége növekszik, vagy a lakossági hitelek kockázati tényezői a Hitelezőkre nézve romlanak.”

Bizonyítékok:

  • Az I. rendű alperes 2011. április 7. napján küldött tájékoztatása (Hiv. szám: 562727/579667/2011.);
  • Az alperesek 2006. november 14. napján kelt 974/2006. közjegyzői okirat számú hitelszerződésének II.3. „Közös rendelkezések” elnevezésű pontja.

II. A kereseti kérelmek indoklása

1. Az 1. számú kereseti kérelem alapja a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/A §. (2) bekezdés 1. mondata.

A Ptk. 209/A § (2) bekezdés 1. mondata szerint fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés semmis.

Ptk. 209/A. § (2) Fogyasztói szerződésben az általános szerződési feltételként a szerződés részévé váló, továbbá a fogyasztóval szerződő fél által egyoldalúan, előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt tisztességtelen kikötés semmis.

 Ennek alapján a kereseti kérelem akkor alapos, ha az alperesek által használt kikötés általános szerződési feltételként vált fogyasztói szerződések részévé (l. 1.1 pont) és a kikötés tisztességtelen (l. 1.2 pont).

1.1. A kikötés általános szerződési feltételként vált fogyasztói szerződések részévé.

Ptk. 205/A. § (l) bekezdése szerint az általános szerződési feltételnek három ismérve van: az egyik fél határozza meg egyoldalúan több szerződés megkötése céljából, a másik fél ebben nem működik közre, a felek egyedileg nem tárgyalják meg.

Ptk. 205/A. § (1) Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az egyik fél több szerződés megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatároz, és amelyet a felek egyedileg nem tárgyaltak meg.

A kereset tárgya az, hogy az a rendelkezés törvénytelen, mely röviden felsorolja azokat az okokat, amelyek miatt az alperesek a hiteldíjat (kamat és kezelési költség) egyoldalúan megváltoztatni jogosultak.

Az I. rendű alperes a 2011. április 7. napján küldött tájékoztatójában (Hiv. szám: 562727/579667/2011.) elismerte, hogy a kereset tárgyát képező kikötést az alperesek több szerződésben is alkalmazták.

Tekintettel arra, hogy azok a szerződések, amelyekben a kereset tárgyát képező kikötést az alperesek alkalmazták, igen terjedelmesek, ezért kizárt, hogy az érintett szerződési feltételt minden esetben, minden hitelfelvevővel egyedileg megtárgyalták volna.

A kereset tárgyát képező kikötést az alperesek 2006. március 1. napját követően fogyasztói szerződésekben (Ptk. 685. § e pont) is használták. Erre egy példa a 2006. november 14. napján kelt 974/2006. közjegyzői okirat számú hitelszerződés.

1.2. A kikötés tisztességtelen

Az alperesek által használt kikötés két okból tisztességtelen: (1) tisztességtelen, mert nem felel meg a Hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (Hpt.) 210. § (3) bekezdése által támasztott „egyértelműségi követelménynek” és (2) tisztességtelen, mert a szerződő feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a hitelfelvevők hátrányára állapítja meg.

1.2.1. A kikötés tisztességtelen mert nem egyértelmű (Hpt. 210. § (3) bekezdés)

A bírósági gyakorlat szerint tisztességtelennek kell tekinteni minden olyan általános szerződési feltételt, amelyik jogszabályba ütközik, mert egy jogszabályba ütköző kikötés rákényszerítése a fogyasztókra nem csupán a jóhiszeműség és tisztesség megsértésének, hanem indokolatlannak és a fogyasztókra hátrányosnak is tekintendő (LB Gfv.IX.30.316/2008/8, Fővárosi Bíróság, 15.G.41.325/2007/24.).

A Hpt. 210. § (3) bekezdése szerint csak olyan kikötés adhat alapot a hiteldíjak (kamat és kezelési költség) egyoldalúan módosítására, amelyik egyértelmű. 

Hpt. 210. § (3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt – külön pontban – a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.

A jogállamiság alkotmányos elvéből valamint a Magyar Köztársaság Alkotmánybíróságának irataiból levezethető, hogy egy kikötés akkor tekinthető egyértelműnek, ha a kikötés tartalma világos és a kikötéshez kapcsolódó jogkövetkezmények kiszámíthatóak és előre láthatóak.

Ennek megfelelően egy, a hiteldíjak (kamat és kezelési költség) egyoldalú emelésére jogot biztosító rendelkezés akkor tekinthető egyértelműnek, ha a rendelkezésből kiderül, hogy melyik költség, milyen feltételek esetén és mekkora mértékben fog módosulni.

Ezeket a követelményeket a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) Tanácsa 2006-ban egy ajánlás (9/2006. számú ajánlás a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről) a Magyar Köztársaság Legfelsőbb Bírósága pedig 2011-ben (Gfv.IX.30.221/2011/6.) egy ítélet formájában is megerősítette.

Az alperesek által alkalmazott szerződési feltétel azért nem egyértelmű, mert a hozzá kapcsolódó jogkövetkezmények se nem kiszámíthatóak, se nem előre láthatóak.

A kikötésből nem derül ki az, hogy melyik szerződéses költségre vonatkozik. Az alperesek által használt megfogalmazás „a [kölcsön/hitel] ügyleti kamatát, egyéb költségét” alapján nem lehet eldönteni, hogy a kikötésben felsorolt okok milyen módon kapcsolódnak a szerződések egyes díjelemeihez. A PSZÁF ajánlása és az LB ítélete szerint a szerződésmódosításra feljogosító okoknak szoros összefüggésben kell lenniük az esetleg módosított költséggel. Az alperesek által használt kikötés esetében a felsorolt okok nincsenek semmilyen összefüggésbe állítva a különböző költségekkel.

A kikötésből nem derül ki az sem, hogy a kikötésben felsorolt okok milyen mértékű változása esetén fognak az alperesek az egyoldalú szerződésmódosítás jogával élni. Egyrészt az alperesek „forrás-, valamint hitelszámla-vezetési költsége” továbbá a „lakossági hitelek kockázati tényezői” üzleti titkok, ezért ezek változásait a fogyasztók sem megismerni, sem ellenőrizni nem tudják, így a szerződés módosításaira felkészülni sem tudnak.

A „bankközi hitelkamatok és az állampapírok hozamának változásai” egy átlagos fogyasztó számára érthetetlen megfogalmazások valamint ezeknek az adatoknak a változása egy átlagos fogyasztó számára követhetetlen. A „fogyasztói árindex, vagy a jegybanki alapkamat” változásai ugyan nyilvánosak, de az alperesek által használt kikötés nem nevezi meg, hogy mekkora mértékű változás esetén fognak a hitelek költségei módosulni.

A kikötésből nem derül ki az sem, hogy a felsorolt okok milyen összefüggésben vannak egymással. Nem világos mi a következménye például, ha a felsorolt okokból kettő a fogyasztó számára negatívan egy másik viszont pozitívan változik.

Végezetül a kikötésből az sem derül ki, hogy egy adott ok bizonyos mértékű változása esetén mekkora mértékben fog módosulni a fogyasztó által fizetett adott költségelem. Pl. a jegybanki alapkamat 1 százalékpontos emelése miatt hány százalékponttal fog egy adott költségelem emelkedni.

A fentiek alapján megállapítható, hogy az alperesek által használt általános szerződési feltétel tisztességtelen, mert az nem felel meg a Hpt. 210. § (3) bekezdése által támasztott „egyértelműségi követelménynek”, ugyanis a kikötésből nem derül ki egyértelműen, hogy melyik költség, milyen feltételek esetén és mekkora mértékben fog módosulni.

Az elmúlt években több állami szerv is vizsgálta annak jogszerűségét, ahogyan az alperesek a kereset tárgyát képező kikötést megfogalmazták. Ezek a vizsgálatok mind arra az eredményre jutottak, hogy a kikötés fenti stílusú megfogalmazása nem egyértelmű, mert az egyoldalú szerződésmódosításra okot adó körülmények rövid felsorolása egy „oklista” formájában nem elégséges ahhoz, hogy a szerződések későbbi módosításai a fogyasztók számára kiszámíthatók legyenek.

Az alábbiakban felsoroljuk azokat az állami vizsgálatokat, amelyek a kereseti kérelmünket alátámasztják:

(Szükség esetén a felsorolt dokumentumokat be tudjuk nyújtani.)

1.2.2. A kikötés tisztességtelen, mert a fogyasztóknak a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztók hátrányára állapítja meg.

209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

A PSZÁF korábban idézett ajánlása és az LB korábban idézett ítélete szerint a pénzügyi szektorban azért szükséges az egyoldalú szerződésmódosítás intézménye, mert a szerződések időtartama tipikusan több év, és ez alatt az idő alatt előállhatnak olyan külső változások, amelyek a költségek módosítását teszik szükségessé.

Az egyoldalú szerződésmódosítás intézménye tehát kizárólag azt a célt szolgálja, hogy a szerződő felek költségeinek arányosságát a szerződés teljes futamideje alatt fenntartsa. Ennek megfelelően tilos az egyoldalú szerződésmódosítás intézményét profitszerzési céllal használni.

Egy általános szerződési feltétel akkor zárja ki a profitszerzés lehetőségét, ha biztosítja azt, hogy a szerződések változása pozitív és negatív irányban egyaránt automatikus legyen.

Az alperesek által használt kikötés csak azt teszi lehetővé, hogy az alperesek a szerződések költségeit emeljék, ha a felsorolt okok valamelyike változik. Ezzel szemben az alperesek nem vállalnak kötelezettséget arra, hogy csökkentik a költségeket, ha a felsorolt okok a fogyasztók számára javulnának.

A fentiek miatt a keresettel támadott kikötés tisztességtelen, mert a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztók hátrányára teszi lehetővé az alpereseknek a szerződések költségeinek egyoldalú módosítását, és így eltolódik a feleket megillető jogok és terhelő kötelezettségek közötti egyensúly a fogyasztók hátrányára.

Végezetül szeretnénk rámutatni arra is, hogy bár az általános szerződési feltétel tisztességtelenségének megítélésénél nem az alkalmazása során folytatott gyakorlatnak, hanem magának a feltétel tartalmának van ügydöntő jelentősége, a jelen esetben azonban bizonyítható az is, hogy a alperesek visszaéltek a tisztességtelen kikötés által biztosított lehetőségeikkel.

A Magyar Nemzeti Bank szakértői 2010-ben számításaikkal igazolták, hogy a pénzügyi szektor szereplői, ezen belül az alperesek is, profitszerzési céllal módosították a fogyasztói szerződéseket. 

(Szükség esetén a cikket be tudjuk nyújtani.)

Az elmúlt években az Országgyűlési Biztosok hivatala két alkalommal is vizsgálta annak a jogszerűségét, ahogyan az alperesek a kereset tárgyát képező kikötést megfogalmazták. Az Adatvédelmi Biztos és az Állampolgári Jogok Biztosa mind a két alkalommal arra az álláspontra helyezkedett, hogy a kikötés „oklista” formájú megfogalmazása tisztességtelen, mert sérti a jóhiszeműség elvét és a felek jogaiban jelentős egyensúlytalanságot idéz elő.

Az alábbiakban felsoroljuk azt a két eljárást, amelyek kereseti kérelmünket alátámasztják:

(Szükség esetén a felsorolt dokumentumokat be tudjuk nyújtani.)

2. Az 2. számú kereseti kérelem alapja a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (Ptk.) 209/B. § (1) bekezdése a 2006. február 28. napjáig hatályban lévő tartalommal.

Ptk. 209/B. (2006.02.28) § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződés kikötése, ha a jóhiszeműség követelményének megsértésével a feleknek a szerződésből eredő jogosultságait és kötelezettségeit egyoldalúan és indokolatlanul az egyik fél hátrányára állapítja meg.
(2) Egyoldalúan és indokolatlanul hátrányos a jogosultságok és kötelezettségek meghatározása különösen, ha
a) a szerződésre irányadó lényeges rendelkezéstől jelentősen eltér; vagy
b) összeegyeztethetetlen a szerződés tárgyával, illetve rendeltetésével.

Ennek alapján a kereseti kérelem akkor alapos, ha az alperesek által használt kikötés általános szerződési feltételként vált a fogyasztói és professzionális szerződések részévé és a kikötés tisztességtelen.

A két feltételnek kapcsán utalunk az 1. sz. kereseti kérelmünk indoklására (l. 1. pont).

Közérdekű kereset addig terjeszthető elő, amíg van olyan szerződés, amelynek tartalmává váltak a kereset tárgyát képező kikötések. Ingatlanfedezetű jelzáloghitel-szerződések átlagos futamideje 10-20 év, ezért jelenleg még kell, hogy legyenek hatályban 2006. március 1. napja előtt kötött ilyen szerződések.

3. A 3. számú kereseti kérelem indoklása.

Az érintett fogyasztók nagy számára tekintettel az elmarasztaló ítélet közzététele szükséges.

4. A 4. számú kereseti kérelem alapja.

Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy az Alpereseket kötelezze a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a Felperes perköltségének a viselésére.

III. A döntési feltételek

1. Perbeli Legitimáció

A felperes regisztrált fogyasztóvédelmi egyesület, ezért perbeli legitimációja az 1. számú kereseti kérelem tekintetében a Ptk. korábbi 209. §. (2) bekezdésén, a 2. számú kereseti kérelemmel kapcsolatban pedig a Ptk. jelenlegi 209/B §. (1) bekezdésén alapul.

2006.02.28. Ptk. 209. § (2) Ha gazdálkodó szervezet használ szerződéskötéskor tisztességtelen általános szerződési feltételt, a sérelmes kikötést a külön jogszabályban meghatározott szervezet is megtámadhatja a bíróság előtt.

209/B. § (1) Az általános szerződési feltételként a fogyasztói szerződés részévé váló tisztességtelen kikötés 209/A. § (2) bekezdése szerinti érvénytelenségének megállapítását a külön jogszabályban meghatározott szervezet is kérheti a bíróságtól. A bíróság a tisztességtelen kikötés érvénytelenségét a kikötés alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal megállapítja.

A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló 1977. évi IV. törvény hatálybalépéséről és végrehajtásáról szóló 1978. évi 2. törvényerejű rendelet – mint a Ptk. korábbi 209. § (2) bekezdése valamint a Ptk. jelenlegi 209/B (2) bekezdése szerinti külön jogszabály – 5. § (1) bekezdése alapján a felperes, mint az „állampolgárok érdekképviseletét ellátó egyesület” a perindításra jogosult.

Tvr. 5. § (1) Az általános szerződési feltételek bíróság előtti megtámadására jogosult:
e) … az állampolgárok érdekképviseletét ellátó más országos szervek és egyesületek.

2. Hatáskör

Az eljárás a Fővárosi Bíróság bíróság hatáskörébe tartozik (Pp. 23. § (1) bekezdés k) pont).

Pp. 23. § (1) A megyei bíróság hatáskörébe tartoznak:
k) a tisztességtelen szerződési feltételek érvénytelensége tárgyában [Ptk. 209/A. § (1) és (2) bek., 209/B. §, 301/A. § (4)-(6) bek.] indított perek;

3. Illetékesség

A Bíróság illetékessége a Pp. 30. § 1. bekezdésén alapul, mert az alperesek székhelye Budapesten az V. kerületben van.

4. Illetékmentesség

A felperes az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 5. § 1. bekezdés d) pontja és 2. bekezdése szerint teljes személyes illetékmentességben részesül.

5. Egyebek

A Pp. 121. § (4) bekezdése alapján a felek között közvetítő eljárás nem volt.

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy a tárgyalást távollétünkben is szíveskedjen megtartani.

Ennek a keresetlevélnek és mellékleteinek a másolatát egy-egy példányban elküldtük az alpereseknek is.

Budapest, 2011. november 16.

Tisztelettel:

[jogi képviselő aláírása]


ELEMZÉS:

Fogyasztóvédelmi Elemzés a Hitelintézetek és Pénzügyi Vállalkozások Devizahitelezési Gyakorlatáról 2000–2009
(4,5 MB)

Reklámok

5 Responses to Keresetlevél az OTP egyoldalú szerződésmódosításai ellen

  1. […] jogi hiányosságait. A fogyasztóvédelmi elemzésben felsorolt érvek alapján közérdekű keresetet indítottunk az OTP Bank Nyrt ellen valamint felvállaltuk egy fogyasztó jogi képviseletét ugyancsak az OTP Bank Nyrt-vel szemben. A […]

  2. […] Keresetlevél az OTP egyoldalú szerződésmódosításai ellen […]

  3. […] Keresetlevél az OTP egyoldalú szerződésmódosításai ellen (2011. december 5.) […]

  4. […] elolvassa a keresetlevelet (keresetlevél, 2011. november 16.), akkor láthatja, hogy NEM azért támadjuk az  egyoldalú […]

  5. […] Keresetlevél az OTP egyoldalú szerződésmódosításai ellen (2011. december 5.) […]

%d blogger ezt kedveli: