Előadás: Tisztességtelen Devizahitelek? A Szegedi Ítélőtábla ítéletének hatásairól

Az egyesület elnöke 2012. május 18. napján előadást tartott a Károli Gáspár Református Egyetem jogi karán “Tisztességtelen Devizahitelek?” címmel. Az előadás a Szegedi Ítélőtábla 2012. április 5. napján született ítéletének hatásait vizsgálta a hazai jogrendszerre.

Az egyesület elnöke kifejtette, hogy a Szegedi Ítélőtábla elegendő adatot gyűjtött össze ahhoz, hogy a tényállása alapján meg lehessen állapítani a devizahitel-szerződések teljes semmisségét. Ezzel szemben a Szegedi Ítélőtábla a  devizahitel-szerződéseknek csak a részleges semmisségét állapította meg, ami ellentétes a Hpt. rendelkezéseinek az alapgondolatával.

Töltse le az előadás során használt prezentációt:

 Előadás – Tisztességtelen Devizahitelek (KRE).ppsx
(1 MB)

 Előadás – Tisztessegtelen Devizahitelek (KRE).pdf
(274 KB)

Az előadás legfontosabb megállapításai:

A Szegedi Ítélőtábla a tényállás feltárása során megállapította, hogy az alperes bank, a saját deviza-eladási és saját deviza-vételi árfolyam használata miatt egy plusz költséggel terhelte a devizahiteleket. Ezt a plusz költséget “árrésnek” vagy “árfolyamrésnek” hívják.

Olyan esetben, amikor a pénzintézet devizát vásárol, vagy devizát értékesít, az adásvételi-kereskedelmi ügyletben az üzleti haszon – az ügylet természetéből adódóan – a deviza vételi/eladási árfolyam közötti különbözetből (árrés) keletkezik. Az ilyen devizakereskedelmi ügyletekben az árkülönbözet felszámítása az üzleti-piaci forgalmazás magától értetődő szükségképpeni eleme. (l. ítélet 7. oldal)

A kölcsönszerződésben a bank főkötelme a pénzszolgáltatás, amelyet ténylegesen teljesített is, de a pénz használatának ellenértékéért járó szokásos ügyleti kamat és a kezelési költség, a teljes hiteldíj mellett – azon fölül – a devizakereskedelmi-adásvételi ügyletek körében alkalmazható vételi-eladási árfolyam különbözetében álló árréshez is hozzájutott. (l. ítélet 10. oldal)

• Olvassa el, hogyan manipulálták a bankok a devizahitel-szerződések költségeit az ún. “árrés” vagy “árfolyamrés” segítségével: Így működött az “árfolyamtrükk” (2011. december 02.)

Ezeknek a megállapításoknak az alapján a legfontosabb jogi kérdés az:

Mi a következménye annak, ha a bankok egy plusz költséggel terhelték a fogyasztókat?

A Szegedi €Ítélőtábla álláspontja szerint, a hitelszerződések “alapgondolatával” ellentétes a plusz költségek felszámítása, ezért ilyen esetekben kizárólag a plusz költség felszámítása semmis, és egyébként a devizahitel-szerződés érvényes marad.

Tisztességtelen viszont az a kikötés, amelynek eredményeként a kölcsön lényegével, alapgondolatával ellentétes módon a folyósításkori és törlesztéskori eltérő (vételi-eladási) devizaárfolyamok alkalmazása miatt az adós eleve magasabb összegű kölcsönt köteles visszafizetni, mint amit ténylegesen a részére a kölcsönadó folyósított – figyelmen kívül hagyva az ügyleti kamatot és minden költséget, amit a bank a THM-ben kalkulált, továbbá a forint-deviza árfolyam változásának hatását egyaránt. (l. ítélet 10. oldal)

A Szegedi Ítlőtábla indoklása nem veszi figyelembe az alábbi érveket:

1. Hitelszerződések “alapgondolata”

Nem ellentétes a hitelszerződések “alapgondolatával” a hitelekhez plusz költségelemeket kapcsolni. A hitelszerződések “alapgondolatát” a Ptk. 523. § (1) bekezdése tartalmazza.

Ptk. 523. €§ (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

A Ptk. 523. § (1) bekezdése szerint, az adósnak  a “szerződés feltételei szerint” kell visszafizetnie a hitel összegét. A szerződés feltételeit a felek szabadon állapíthatják meg, ezért nem korlátozta a bankokat semmi abban, hogy az ügyleti kamaton és kezelési költségen felül még az árfolyamréssel is terheljék a fogyasztókat.

2. A devizahitel-szerződések teljes mértékben semmisek a Hpt. 213. § 1. bek. c) pontja miatt

A Szegedi Ítélőtábla a devizahitel-szerződések részleges semmisségét a Ptk. 209/A. §-ára alapozza. Ezzel szemben a devizahitel-szerződésekre a Hpt. speciális ágazati szabályai vonatkoznak. A Hpt. 213. § 1. bek. c) pontja szerint teljes terjedelmében semmis az a fogyasztóval kötött hitelszerződés, amelyik nem tartalmazza a  szerződéssel kapcsolatos összes költséget valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét

Hpt. 213. § ( 1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét.

A Hpt. ezen rendelkezése alapján a Szegedi Ítélőtáblának meg kellett volna vizsgálnia, hogy tartalmazza-e az eljárás tárgyát képező devizahitel-szerződés a bank által alkalmazott árrés megjelölését és annak értékét. Ha ezek az adatok a devizahitel-szerződésben nincsenek feltüntetve, akkor a devizahitel-szerződés a Hpt. 213. § 1. bek. c) pontja miatt teljesen és végérvényesen semmis.

Az egyesület jogászai közel 30 devizahitel-szerződés vizsgálata alapján, arra a következtetésre jutottak, hogy a  devizahitel-szerződések semmisek, mert azok nem tartalmazzák az ún. “árrés” vagy “árfolyamrés” megjelölést és ennek a költségnek az értékét.

• Olvassa el  vizsgálat részletes eredményét a Fogyasztóvédelmi Elemzésünkben  (2011. november 11.).

---

ELEMZÉS:

Fogyasztóvédelmi Elemzés a Hitelintézetek és Pénzügyi Vállalkozások Devizahitelezési Gyakorlatáról 2000–2009
(4,5 MB)