Hogyan válasszunk ügyvédet?

Egyre több devizahiteles gondolkozik az emelkedő törlesztő-részletek szorításában azon, hogy bírósági úton próbálja meg elérni a törlesztő-részletének csökkentését.

Az újságok szinte napi rendszerességgel adank hírt arról, hogy egy újabb bírósági eljárás indult valamelyik bank ellen. Ezen kívül hallani lehet olyan ügyvédekről és jogsegélyszervezetekről is, amelyek csoportokat szerveznek közös perindítás céljából (l. közös kereset).

Tisztelet és elismerés illet meg mindenkit, aki megpróbál segíteni a devizahiteleseknek! Egy jogállamban a törvény előtt mindenki egyenlő. Ha jogsérelem érte a devizahiteleseket, akkor arra a bíróságtól kell jogorvoslatot kérni.

Egyedi fogyasztói pert indítani viszont költséges mulattság. Az ügyvédnek fizetni kell munkadíjat és költségátalányt a bíróságnak pedig illetéket. Ezek a költségek növekedhetnek a per során, attól függően, hogy hány bírósági szinten keresztül küzdünk az igazunkért.

Egy per akkor különösen költséges, ha a végén elveszítjük az eljárást, mert akkor a sok hiábavaló fáradozás után, a saját költségeinken túl, még a bank költségeit is ki kell fizetnünk. Ez egy komoly veszély, amit mindenkinek, aki önállóan pert indít, mérlegelnie kell.

Ezektől a költségektől az ún. illetékfeljegzési jog sem véd meg senkit. Az illetékfeljegyzési jog csak arra jó, hogy bírósági illeték nélkül el lehessen indítani az eljárást. Aki azonban elveszíti a pert, annak utólag kell befizetni a teljes bírósági illetéket.

A rendelkezésre álló adatok szerint az eljárások többségét a devizahitelesek eddig elvesztették. Egyelőre csak egy olyan bírósági ítéletről lehet tudni, amit egy fogyasztó megnyert.

A pereket, egy jogállamban, az a fél nyeri meg, amelyik meggyőzőbben érvel a bíróság előtt. Meggyőzően érvelni viszont csak az tud, aki érti is az adott jogterülethez. A bankokat a bíróság előtt, jobb esetben, olyan ügyvédek és/vagy jogtanácsosok képviselik, akik foglalkoznak pénzügyi joggal, ezért velük ringbe szállni csak olyan ügyvéd tud, aki maga is jártas a pénzügyi jog területén.

Mielőtt megbízunk egy ügyvédet a bankok elleni perrel, nézzünk utána, hogy az adott ügyvédnek van-e és ha igen milyen szintű szakma tapasztalata a pénzügyi jog speciális területén. Aki olyan ügyvédre bízza magát, aki nem ért a pénzügyi joghoz, az kiteszi magát annak a kockázatnak, hogy elveszíti a pert, elveszíti a lakását és még az ügyvédek számláját is ki kell, hogy fizesse. Egy olyan ügyvéd, akinek nincs tapasztalata a pénzügyi jog területén, az azt a pert is el tudja veszíteni, amelyiket egyébként egy tapasztalt ügyvéd meg tudna nyerni.

Mielőtt megbízunk egy ügyvédet, kérdezzük meg, hogy mióta foglalkozik pénzügyi joggal, és kérjük, meg, hogy mondja el melyek voltak a legutóbbi eseteket ahol sikeresen képviselte ügyfelét. Ezen kívül érdeklődhetünk az ügyvédek szakterületeiről az ügyvédi kamarák weboldalán is: www.magyarugyvedikamara.hu.

Nem ajánljuk senkinek, hogy a bíróságokon működő jogsegély iroda segítségét vegye igénybe! Az ott dolgozó jogászoknak fontos szerepük van a jogrendszeren belül, de az a szerep nem a pénzügyi joghoz kapcsolódik. A jogsegély iroda munkatársai ezért biztosan nem rendelkeznek a megfelelő szakmai felkészültséggel egy pénzügyi jogi eset képviseletéhez.

Aki a bankok ellen egyedül perre készül és biztosra akar menni az jól gondolja meg kire bízza az ügye képviseletét!

One Response to Hogyan válasszunk ügyvédet?

  1. […] A bíróságnak pártatlanul kell döntést hoznia. A bíróság nem vállalhatja magára az alperes jogi érdekeinek a védelmét. Az alperes érdekében érveket csak az alperes jogi képviselője találhat ki. Ha az alperes jogi képviselője nem érvel meggyőzően a tárgyaláson, akkor annak a kockázatát az alperes viseli (l. Hogyan válasszunk ügyvédet?). […]

%d blogger ezt kedveli: