A THM-Paradoxon

2011. november 11. napján megjelent fogyasztóvédelmi elemzésünkben leírtuk, hogy a devizahitelek semmissége egyszerű matematikai módszerrel bizonyítható. Ezt a matematikai bizonyítást neveztük el “THM-Paradoxonnak“. A Főváros Ítélőtábla 2012. június 26. napján kelt 4.Pf.20.580/2012/3. ítéltében használja a THM-Paradoxon megjelölést, de az indoklás alapján nyilvánvaló, hogy a Főváros Ítélőtábla nem értette meg, hogyan működik a matematikai bizonyítás (l. A Fővárosi Ítélőtáblának beletört a bicskája a THM-Paradoxonba (4.Pf.20.580/2012/3.)).

Tesztelje tudását!
Nyerjen ingyenes jogi képviseletet!

Annak érdekében, hogy a THM-Paradoxon érvrendszer, azok számára is világossá váljon, akiknek egyébként nehézséget okoz a matematikai összefüggések megértése, ebben a bejegyzésben részletesen elmagyarázzuk a matematikai bizonyítás módját,

A bejegyzés végén néhány tesztkérdés található. A helyes megfejtést beküldő fogyasztók között egy ingyenes PBT eljárást sorsolunk ki!

Klikkeljen és játsszon velünk!

A “THM-Paradoxon” néven összefoglalt érv megértéséhez jogi tudásra nincs szükség. Ezt az érvet mindenki könnyen megértheti, aki tud olvasni és logikusan gondolkozni.

A THM-Paradoxon

A hitelnyújtóknak kétféle módon kellett a devizahitelek költségeit feltüntetniük. Az egyik előírást a Hpt. 213. § (1) bek. c) pontja tartalmazta. E szerint a devizahitel-szerződésekben fel kellett tüntetni a devizahitel-szerződéshez kapcsolódó összes költséget.

Hpt. 213. § (1) bek. c) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos összes költséget.

A másik előírást pedig a THM-Rendelet 8. § (1) bekezdése tartalmazta. E szerint a hitelnyújtóknak a THM számítása során figyelembe kellett venniük az összes kamatot, díjat és minden egyéb költséget, amit az adós a hitellel kapcsolatban megfizet.

THM-Rendelet 8. § (1) A THM számításánál az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket … kell figyelembe venni.

Aki tud olvasni, az látja, hogy mind a két rendelkezésben szerepel a “költség” kifejezés.

Aki tud logikusan gondolkozni az érti, hogy a “költség” kifejezést mind a két jogszabályban azonos módon kell értelmezni.

Aki ezt a két egyszerű gondolati lépést követni tudja az, az alábbi következtetésre jut:

A szerződésben feltüntetett költségek alapján ki kell tudni számolni a szerződésben feltüntetett THM-et.

A fenti következtetés alapján pedig a végeredmény nem lehet más mint:

Ha a szerződésben feltüntetett költségek alapján kiszámolt THM nem(!) egyezik meg a szerződésben megadott THM-mel, akkor az a szerződés semmis, mert abban a szerződésben nincsen feltüntetve az összes költség, amit a bank a THM számításnál figyelembe vett.
(A biztonság kedvéért, kérjük, olvassa el újra ezt az utolsó gondolatot!)

A fenti gondolatmenet alapján a devizahitel-szerződések semmisségét az alábbi módon lehet ellenőrizni:

  1. Lépés: olvassuk el a devizahitel-szerződést és húzzuk alá a szerződésben feltüntetett költségeket.
  2. Lépés: az aláhúzott költségek figyelembevételével számoljuk ki a THM-et.
  3. Lépés: a kapott THM értéket hasonlítsuk össze a szerződésben feltüntetett THM értékkel.
  4. Lépés: ha a két THM érték nem(!) egyezik, akkor a devizahitel-szerződés semmis.

Tekintettel arra, hogy a PSZÁF 2004-ben kötelezte a bankokat arra, hogy a THM számításnál vegyék figyelembe az árfolyamrés értékét is, a két THM érték között mindig lesz eltérés, mert a bankok az árfolyamrés értékét, ennek ellenére, a szerződésekben nem tüntették fel!  Következésképpen, semmis az a devizahitel-szerződés, amelyikben az árfolyamrés értéke nincsen feltüntetve. Ez a THM-Paradoxon!

Ha a fenti gondolatmenettel kapcsolatban van kérdése, akkor írja meg nekünk: pitee2008[at]gmail.com,


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre
és Likeoljon minket a Facebookon,
hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Teszt

Olvassa el  a  THM rendelet 8. § (1) bekezdését és a Hpt. 213. § (1) bek. c) pontját (l. fent), majd válaszolja meg az alábbi kérdéseket. A helyes válaszok kezdőbetűit rakja egymás mellé, és küldje el nekünk a megoldást!

THM rendelet 8. § (1) bekezdés Hpt. 213. § (1) bek. c) pont
A THM számításánál az ügyfél által a pénzügyi intézménynek fizetett költségeket … kell figyelembe venni. Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik
nem tartalmazza a szerződéssel kapcsolatos összes költséget.

1. Melyik kifejezés szerepel mind a két rendelkezésben?

f)    árfolyamrés

j)    költség

h)    nem tudok olvasni

2.  Hogyan kell értelmezni a “költség” kifejezést a két rendelkezésben?

o)    egységesen

ü)    eltérően

a)    önkényesen

3.   Kikre kell bízni a “költség” kifejezés értelmezését?

l) jogászokra, mert ők mindenkinél okosabbak.

g) közgazdászokra, mert ők tudnak számolni.

b) bankárokra, mert bennük meg lehet bízni.

4. Mi a THM-Paradoxon lényege?

á) Az, hogy a deviza hitelek semmissége matematikai módszerekkel bizonyítható.

é) Az, hogy a THM-rendelet és a Hpt. rendelkezései egymásnak ellent mondanak.

y) Az, hogy bíróságoknak akkor is igazuk van, amikor éppen ellent mondanak a matematika törvényszerűségeknek.

5. Van-e összefüggés a szerződésben feltüntetett költségek és a  szerződésben feltüntetett THM érték között?

z) Nincs összefüggés; a bankok azt írtak a szerződésekbe amit akartak.

e) Nincs összefüggés; mert nem tudom hogyan kell THM-et számolni.

l) Van összefüggés; a szerződésben feltüntetett költségek ismeretében ki kell tudni számolni a  szerződésben feltüntetett THM értéket.

6. Mi a következménye annak, ha a szerződésben feltüntetett költségek alapján kiszámított THM érték nem egyezik meg a  szerződésben feltüntetett THM értékkel?

s) Az eltérésnek nincs következménye, hiszen a bíróságok ezt az eltérést úgysem veszik észre.

l) Az eltérés miatt a hitelszerződés semmis.

f) Olyan nincs, hogy eltérés legyen, mert a PSZÁF lelkiismeretesen ellenőrizte a hitelnyújtókat.

7.  Van-e szükség jogi diplomára a THM-Paradoxon érvrendszer megértéséhez?

é) Van, mert Magyarországon ahhoz is két kezes kell, hogy vegyek egy lábast.

i) Van, mert az ítéleteket csak jogászok tudják elolvasni.

a) Nincs, elég ha valaki tud olvasni és logikusan gondolkozni.

8. Tartalmaz-e az  árfolyamréssel kapcsolatos rendelkezést a THM rendelet?

m) Igen. Az árfolyamrésre a “költség” gyűjtőfogalom vonatkozik.

j) Nem, ezért a THM rendelet nem is alkalmazható.

g) Igen, közvetlenül a “kezelési költség” és a “folyósítási díj” után.


A nyereményjáték befejeződött.

A helyes megfejtés: JOGÁLLAM

Bővebben: Nyereményjáték: A THM-Paradoxon

4 Responses to A THM-Paradoxon

  1. […] A matematikai bizonyításról: A THM-Paradoxon […]

  2. […] A két rendelkezés kapcsolatát ezért neveztük el “THM-Paradoxon“-nak (l. THM-Paradoxon). A két rendelkezés együttes alkalmazása miatt ugyanis, minden olyan tényező költség, […]

%d blogger ezt kedveli: