Megúszhatja a Raiffeisen Bank a 290 millió forintos bírságot

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) 2012. szeptember 19. napján közigazgatási határozatot adott ki a Raiffeisen Bank Zrt. ügyében, amelyben kötelezte a bankot több mint 80 millió forint fogyasztóvédelmi bírság megfizetésére és a bank ügyfelei javára mintegy 290 millió forint visszatérítésére (l. H-FH-I-B-1011/2012. számú határozat).

Álláspontunk szerint a PSZÁF határozata nem felel meg a törvényi követelményeknek, ezért az minden valószínűség szerint megbukna egy bírósági eljárás során. Ha a Raiffeisen Bank szembe kíván szállni a PSZÁF-fal, akkor lesz elég oka kérni a határozat bírósági felülvizsgálatát.

Elfogadhatatlannak tartjuk, hogy a PSZÁF egy olyan határozatot adjon ki, amelyik nem felel meg a közigazgatási határozatokra vonatkozó törvényi feltételeknek!


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre
és Likeoljon minket a Facebookon,
hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


A PSZÁF határozata szerint a Raiffeisen Bank az alábbi jogsértéseket követte el:

  • díjemelés tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése” (határozat I. és II. pontjai);
  • átváltással összefüggő külön költség, díj vagy jutalék felszámításának tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezés megsértése” (határozat III. és IV. pontjai).

A PSZÁF határozatából nem derül ki, hogy  a Raiffeisen Bank mikor és hogyan követte el a ezeket a jogsértéseket.

A közigazgatási határozatok szükséges tartalmi elemeit a Ket. (2004. évi CXL. törvény) 72. § (1) bekezdése tartalmazza.

A Ket. 72. § (1) bek. ea) és ef) alpontjai szerint minden közigazgatási határozatnak tartalmaznia kell az határozat indokolásában a megállapított tényállást és azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján az adott hatóság a határozatot hozta.

Ket. 72. § (1) A határozatnak tartalmaznia kell
e) az indokolásban

ea) a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat,
ef) azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a hatóság a határozatot hozta,

2004. évi CXL. törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól

A PSZÁF határozata ezeket a szükséges tartalmi elemeket nem tartalmazza. A határozatból nem derül ki, hogy a PSZÁF a határozatot milyen tényállás alapján hozta, továbbá a határozat nem jelöli meg azokat a jogszabályhelyeket sem, amelyek a felsorolt jogsértéseket tartalmazzák.

Ha egy közigazgatási határozat nem felel meg a szükséges törvényi feltételeknek, akkor azt a határozatot egy felülvizsgálati eljárásban meg lehet támadni.

Feltételezésünk szerint, a PSZÁF szándékosan járt el, amikor nem írta le a pontos tényállást és nem jelölte meg azokat a jogszabályhelyeket, amelyek a felsorolt jogsértéseket tartalmazzák.

A PSZÁF által, a határozatban használt szófordulat “átváltással összefüggő külön költség, díj vagy jutalék” és a határozatban említett “konverziós jutalék“, ugyanis úgy tűnik ugyanarra a költségelemre utalnak, mint amit a PSZÁF korábbi kiadványaiban “árfolyamrésnek” nevezett (l. Devizaalapú, ingatlanfedezetű hitelek).

Egyesületünk 2011 év végén felhívta a figyelmet arra, hogy  a bankok az “árfolyamrés” segítségével manipulálták a devizahitel-termékek költségeit:

Így működött az “árfolyamtrükk”

Egyesületünk lassan egy éve folytat szélmalomharcot a PSZÁF-fal, annak érdekében, hogy a PSZÁF fellépjen a bankok ellen az  “árfolyamrés” manipulációja miatt. A PSZÁF az elmúlt hónapok során azonban úgy tett, mintha fogalma sem lenne, hogy mit takarhat az “árfolyamrés” kifejezés, és rendre ellentmondott korábbi önmagának az árfolyamrés szerepét illetően.

A PSZÁF mostani határozata azt mutatja, hogy a PSZÁF a korábbi “árfolyamrés” megjelölést felcserélte a “konverziós díjtétel” megjelöléssel, hogy ezzel zavart keltsen a pénzügyek iránt érdeklődő fogyasztók körében. Azonban úgy tűnik a két megjelölés  tartalmában  megegyezik. A PSZÁF nyilvánvalóan ködösít, annak érdekében, hogy továbbra is elősegítse a bankok törvénysértő működését.

Felszólítjuk a PSZÁF-ot, hogy

  1. definiálja egyértelműen mit takar az “átváltással összefüggő külön költség, díj vagy jutalék” és a “konverziós jutalék“;
  2. mi ezeknek a jutalékoknak a szerepe a devizahitel-szerződésekben;
  3. hogyan tájékozódhatnak a fogyasztók ezeknek a költségeknek, díjaknak, jutalékoknak az értékéről?

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: