PBT – A kendőzetlen korrupció (Ügyiratszám: 145252-5/2012)

Magyarországon hanyatlik a demokrácia. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) ítélkezési gyakorlata jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az emberek elfordulnak a demokratikus társadalmi berendezkedéstől. A PBT úgy tűnik mindent megtesz annak érdekében, hogy a szőnyeg alá söpörje az árfolyamrés miatt semmis devizahitel-szerződések ügyét. Erre újabb példa a PBT 145252-5/2012. sz. elutasító határozata.

Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogyan fog össze a PBT az OTP Nyrt-vel annak érdekében, hogy megfosszák a fogyasztókat törvényes jogaiktól. Kérjük, olvassa el azt a bejegyzést valamint a PBT ide vonatkozó határozatait!  A PBT-t csak úgy lehet rákényszeríteni arra, hogy a szakmai követelmények betartásával végezze a feladatát, ha biztosítjuk a határozatok nyilvános kontrollját.

1. A jogeset összefoglalása:

Az eljárás alapját egy 2006 júniusában kötött deviza alapú hitel-szerződés adja. A szerződéskötés napján az OTP Bank Nyrt. saját deviza-eladási és deviza-vételi árfolyamai közötti különbség (ún. “árrés” vagy “árfolyamrés”) értéke 1% volt. A  szerződésben ez az érték nincs feltüntetve. Viszont a szerződésben feltüntetett THM érték (6,32%) számításakor a bank figyelembe vette az árfolyamrés 1%-os értékét.

1.1. Első PBT eljárás (H-PBT-H-1623/2012)

A fogyasztó 2012 májusában fogyasztó kérelmet nyújtott be a PBT-hez, azzal a kérelemmel, hogy a PBT állapítsa meg a hitelszerződés semmisségét, mert a hitelszerződésben nincsen a szerződéshez kapcsolódó összes költség feltüntetve, az árfolyamrés értéke ugyanis hiányzik. A fogyasztó állítását úgy bizonyította, hogy benyújtotta a PBT-nek a hitelszerződéshez kapcsolódó THM számítást, amiből kétséget kizáróan meg lehet állapítani, hogy a bank számolt az árfolyamrés miatt keletkező költségekkel.
A fogyasztói kérelem jogalapját a Hpt. 213.§ 1. bek. c) pontja adta.

213. § ( 1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget, ideértve a kamatokat, járulékokat, valamint ezek éves, százalékban kifejezett értékét,

A PBT 2012. július 12. napján kelt határozatával az eljárást megszüntette. Erről a megszüntető határozatról a weboldalunkon beszámoltunk (l. A PBT továbbra is a bankokat védi (H-PBT-H-1623/2012)). A megszüntető határozat érdekessége, hogy abban a PBT egy szót sem szól az árfolyamréssel kapcsolatos kérdésekről. A PBT a határozatában tehát megtagadta az igazságszolgáltatást a fogyasztótól, ugyanis a PBT nem foglalt állást egy olyan kérdéssel kapcsolatban, amire a fogyasztói kérelem irányult.

1.2. A PBT határozata az árfolyamrésről

Ezt követően a PBT  2012. augusztus 24. napján – egy másik ügyben – határozatot hozott az árfolyamréssel kapcsolatban, amelyben úgy foglalt állást, hogy a „THM számítása során az árfolyamrést semmilyen jogcímen nem kellett, és nem is lehetett figyelembe venni“. Weboldalunkon erről a PBT határozatról is hírt adtunk (l. Indítson PBT eljárást a bankja ellen!).

1.3. Második PBT eljárás (145252-5/2012)

A fogyasztó ennek az újabb határozatnak az ismeretében egy újabb PBT eljárást kezdeményezett, amiben kérte, hogy a PBT állapítsa meg a 2006-ban kelt hitelszerződés semmisségét, mert a bank a THM számítása során figyelembe vette az árfolyamrés értékét, tehát a THM számítás hibás, ami miatt a hitelszerződés semmis.
A fogyasztói kérelem jogalapját a Hpt. 213.§ 1. bek. b) pontja adta.

213. § ( 1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza

b) az éves, százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót, a hiteldíjmutató számítása során figyelembe nem vett egyéb – esetleges – költségek meghatározását és összegét, vagy ha az ilyen költségek pontosan nem határozhatók meg, az ezekre vonatkozó becslést,

A PBT most ezt az eljárást utasította el azzal az indoklással, hogy már volt folyamatban eljárás a fogyasztó és az OTP Bank Nyrt között a ” teljes hiteldíj mutató (THM) számításának problémaköre” kapcsán. A PBT elutasító határozatát a Psztv. 88. §-a alapozza.

2. A PBT határozatának  (Ügyiratszám: 145252-5/2012) jogi értékelése 

A PBT döntése legalább két nyilvánvaló jogsértést tartalmaz:

2.1. A PBT hazudik

A PBT hazudik, amikor azt állítja, hogy a felek között már volt a “teljes hiteldíj mutató (THM) számításának problémaköre” kapcsán pénzügyi békéltető testületi eljárás. A PBT által hivatkozott első eljárásnak ( H-PBT-H-1623/2012 sz.) a tárgya ugyanis nem(!) a THM számítás volt hanem az árfolyamrés értéke és annak feltüntetése a szerződésben. A THM számítás kérdése és az árfolyamrés kérdése jogilag két különálló dolog, amit a Hpt. 213. § 1. bekezdésének a megszövegezése is mutat (l. lent). A PBT tagjai pontosan tudják, hogy az első PBT eljárásban az eljáró tanács nem vizsgálta a  THM problémakörét, mert ez feketén-fehéren le van írva a PBT korábbi határozatában:  “Az eljáró tanács a THM számítását nem vizsgálta” (l. H-PBT-H-1623/2012 sz. utolsó oldal).

A PBT tehát most azt állítja, hogy a korábbi határozatában már vizsgálta a THM számítást, de a hivatkozott korábbi határozatban az van leírva, hogy a THM számítást a PBT nem vizsgálta.

A PBT  mostani elutasító határozata tehát, azért elfogadhatatlan, mert határozat indoklása nyilvánvalóan valótlanságokat tartalmaz. A PBT össze-vissza beszél.

2.2. A PBT nem tud olvasni

A PBT, a mostani elutasító határozatát a Psztv. 88. §-ára alapozza. Ez a rendelkezés így szól:

88. § A Pénzügyi Békéltető Testület a kérelmet meghallgatás kitűzése nélkül írásban elutasítja, ha megállapítható, hogy a felek között ugyanabból a ténybeli alapból származó ugyanazon jog iránt korábban közvetítői eljárást indítottak vagy per van folyamatban, vagy annak tárgyában már jogerős ítéletet hoztak.
2010. évi CLVIII. törvény a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről

A Psztv. 88. §-a tartalma alapján egy eljárást csak akkor lehet elutasítani ha az alábbi három tényállási feltétel együttesen teljesül:

  1. ugyanazon felek között;
  2. ugyanabból a ténybeli alapból;
  3. ugyanazon jog iránt;

Vizsgáljuk meg ezt a három törvényi feltételt az első és a második PBT eljárás összehasonlításával.

Kérdés első PBT eljárás
H-1623/2012
második PBT eljárás
145252-5/2012
egyezik?
Kik a felek? fogyasztó és OTP fogyasztó és OTP igen
Mi a ténybeli alap? 2006 júniusában
kötött szerződés
2006 júniusában
kötött szerződés
igen
Melyik jog iránt? érvényesített jog:
Hpt. 213. § 1. bek. c) pont.
érvényesített jog:
Hpt. 213. § 1. bek. b) pont.
nem

Ez a táblázat világosan mutatja, hogy a PBT-nek nem volt joga elutasítani most az eljárást a Psztv. 88. §-a alapján, hiszen a három szükséges feltétel közül az egyik nem teljesült. A Hpt 213. § 1 bek. c) pontjának a tartalma teljesen más mint a  Hpt 213. § 1 bek. b) pontjának a tartalma. Ha a kettő ugyan az lenne, akkor a nem lett volna szükség a két rendelkezést külön-külön alpontokba választani.

A PBT mostani elutasító határozata tehát, azért is teljesen elfogadhatatlan, mert a határozatnak nincs jogalapja.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Összefoglalás

A PBT 2012.10.19. napján kelt eljárást elutasító határozata (ügyiratszám: 145252-5/2012), legalább két súlyos jogi hibát tartalmaz: 1) a PBT határozatának nincs jogalapja, 2) a határozat indoklása valótlanságokat tartalmaz. A PBT ezzel ismételten megtagadja az igazságszolgáltatást egy fogyasztótól.

Ez a PBT határozat újabb bizonyíték arra, hogy a PBT tagjait nem a jogállam iránti elkötelezettség, hanem a bankok érdekeinek a védelme vezérli. A PBT ítélkezési gyakorlata így jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy az emberek elfordulnak a demokratikus társadalmi berendezkedéstől.

Egyesületünk továbbra is feladatának érzi, hogy figyelemmel kövesse a PBT tevékenységét és felhívja a fogyasztók figyelmét arra, hogy a PBT csak névleg egy független testület, mert valójában a bankok érdekeit szolgálja ki.

A PBT eljáró tanácsának elnöke: dr. Kőhalmi Attila

Reklámok

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: