PSZÁF – Hallgat mint süket disznó a búzában

A PSZÁF hetek óta nem ad magyarázatot arra, hogy az elmúlt években, miért nem vette észre, hogy a K&H Bank Zrt. és az OTP Bank Nyrt. eltérő módon számította ki a devizahitel-szerződésekben feltüntetett teljes hiteldíj mutató (THM) értékét!

A PSZÁF hetek óta úgy tesz, mintha fogalma sem lenne arról, hogy milyen összefüggésben van a bankok által alkalmazott deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti különbség (ún. árfolyamrés) értéke a devizahitelek költségeivel.

Elfogadhatatlan, hogy a pénzügyi közvetítő rendszert felügyelő állami szervezet hallgatásba burkolózzon, amikor kérdések merülnek fel a THM számításával kapcsolatban!

A PSZÁF hallgatása a hatalmi gőg jele.

A PSZÁF hallgatása a korrupció jele.

A PSZÁF hallgatása a szakmai felkészületlenség jele.

Ha Magyarország jogállam lenne, akkor a PSZÁF nem tehetné meg azt, hogy figyelmen kívül hagyja a tevékenységét ért kritikát.

Sikertortenet a PSZAF munkaja

Néhány hete hírt adtunk arról, hogy precedens értékű ítéletet hozott a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) (l. Az OTP Bank vagy a K&H Bank devizahitelesei menekülnek-e meg a bankok szorításából?). A testület döntése alapján semmisek azok a deviza alapú hitelszerződések, amelyekben a teljes hiteldíj mutató (THM) kiszámítása során a bankok figyelembe vették a saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamaik közötti különbség (ún. “árfolyamrés”) értékét.

A PBT határozata azért különösen figyelemre méltó, mert annak tartalma szöges ellentétben áll a PSZÁF 2004-2010 között kiadott dokumentumaival. Az alábbi PSZÁF dokumentumok tanúsága szerint ugyanis az “árfolyamrés” egy a devizahitel-termékekhez kapcsolódó speciális költség, amelynek az értékét a THM számítása során figyelembe kellett venni:

A PBT határozata ellen mond továbbá a Nemzetgazdasági Minisztérium egyik 2011-ben kiadott állásfoglalásának is, mely szerint “a vételi és eladási árfolyam közötti különbségből adódó költséget” a THM-nek tartalmaznia kell.

1. Egy jogállamban a THM értékét csak egyféle képpen lehet helyesen számolni!

Ha Magyarország jogállam lenne, akkor a PSZÁF, a PBT, a Nemzetgazdasági Minisztérium és bármelyik másik állami szerv egyetértene a THM számítás módjáról. A THM számítás módját ugyanis egy rendelet szabályozza.

Aki ellenőrzi a nagyobb magyarországi bankok 2005-2010 között kötött devizahitel-szerződéseiben a THM értéket, annak hamar feltűnik, hogy a bankok össze-vissza számolták ki a szerződésekben feltüntetett THM értékeket. Időnként figyelembe vették az árfolyamrés értékét, időnként viszont nem vették figyelembe az árfolyamrés értékét.

A fentiek alapján a PSZÁF-nak kötelessége lenne magyarázatot adni arra, hogy

– az elmúlt években a felügyeleti ellenőrzések során miért nem tűnt fel, hogy a bankok eltérő módon számították ki a devizahitel-szerződésekben feltüntetett THM értékét!

– a THM számítások során figyelembe kellett-e venni a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti különbség (a PSZÁF korábbi szóhasználatával élve “árfolyamrés”) értékét!


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


2. Szóra fogjuk bírni a PSZÁF-ot!

Egyesületünk határozott szándéka jogállami eszközökkel elérni azt, hogy a PSZÁF megválaszolja ezeket a kérdéseket!

Ha Magyarország jogállam, akkor a kérdésekre választ fogunk kapni. Kérjük, kísérje figyelemmel tevéknységünket, hogy Ön is meggyőződhessen arról vajon Magyarország jogállam-e!


A címben szereplő közmodás forrása: Magyar Közmondások, Magyar Elektronikus Könyvtár, Szerkeszti és kiadja Erdélyi János

Reklámok

7 Responses to PSZÁF – Hallgat mint süket disznó a búzában

  1. […] eltérő módon számították ki a devizahitel-szerződésekben feltüntetett THM értékét (PSZÁF – Hallgat mint süket disznó a búzában). A hibás THM számítások miatt, minden bizonnyal, több ezer devizahitel-szerződés […]

  2. […] PSZÁF – Hallgat mint süket disznó a búzában […]

  3. […] A közelmúltban hírt adtunk arról, hogy hibásak a bankok THM számításai. Van ugyanis egy olyan érték, amit egyes bankok figyelembe vettek a devizahiteleik THM számításai során más bankok pedig nem (Az OTP Bank vagy a K&H Bank devizahitelesei menekülnek-e meg a bankok szorításából?). Tekintettel arra, hogy a THM számítás módját jogszabály rögzítette, felmerül a kérdés, hogy vajon melyik számítási mód volt a megfelelő. Egyesületünk erre a kérdésre keresi a választ, eddig eredménytelenül. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) össze-vissza beszélnek, amikor feltesszük nekik ezt a kérdést, pedig azt gondolhatnánk, hogy nekik törvényi kötelességük lenne erre a kérdésre egyértelmű választ adni. A PSZÁF és a PBT viselkedése nyilvánvalóvá teszi, hogy ezek a szervezetek alkalmatlanok a rájuk bízott feladatok ellátására, és tevékenységükkel rombolják az emberek demokráciába vetett hitét (PSZÁF – Hallgat mint süket disznó a búzában). […]

  4. […] mégsem költség (H-PBT-H-2079/2012), most pedig ott tartunk, hogy a PSZÁF mélyen hallgat (Hallgat mint süket disznó a búzában) a PBT pedig hirtelen kitalálja, hogy neki nincs is hatásköre fogyasztói jogvitákat eldönteni […]

  5. […] Ezt a lépést nem lehet teljesen kizárni hiszen, ezt az álláspontot képviseli a Fővárosi Ítélőtábla (4.Pf.20.580/2012/3.) és a Pénzügyi Békéltető Testület (H-PBT-H-2079/2012) is. Arra pedig egyelőre úgy tűnik hiába várunk, hogy a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) eloszlassa eme két döntés okozta bizonytalanságot (PSZÁF – Hallgat mint süket disznó a búzában). […]

  6. […] a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) alkalmatlan a pénzügyi közvetítő rendszert felügyelni, mert a PSZÁF vezetőinek fogalmuk sincs “alapvető pénzügyi-közgazdasági összefüggésekről”: A PSZÁF vezetői hetek óta nem tudják megítélni, hogy mi a szerepe a deviza-vételi és deviza-… […]

  7. […] PSZÁF – Hallgat mint süket disznó a búzában (2012. november 5.) […]

%d blogger ezt kedveli: