Menekül a PBT a döntés felelőssége elől (167803-2/2012)

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT)  úgy foglalt állást a 2012. augusztus 24. napján kelt határozatában, hogy a „THM számítása során az árfolyamrést semmilyen jogcímen nem kellett, és nem is lehetett figyelembe venni“ (H-PBT-H-2079/2012). A PBT ezt a megállapítást annyira fontosnak tartotta, hogy a biztonság kedvéért négyszer is beleírta a határozatba.

Aki már ellenőrizte a saját devizahitel-szerződésében a THM számítást (Számítsa ki a szerződese THM-jét!), az láthatja, hogy a bankok a legtöbb esetben figyelembe vették az árfolyamrés értékét a THM számítások során. A PBT fenti határozata alapján tehát a bankok THM számításai rosszak és emiatt a devizahitel-szerződések semmisek (Hpt. 213. § 1 bek. b) pont).

Aki a PBT fenti határozata valamint a saját THM számításának eredménye alapján azt hinné, hogy minden információ adott egy sikeres PBT eljárás lefolytatásához, azt téved. A PBT-nek egyelőre semmi kedve nincsen felvállalni a H-PBT-H-2079/2012. számú határozatának a következményeit, hanem inkább megpróbál kibújni a döntés felelőssége alól.

Download PBT – Semmisseg kimondasara nincs hataskor (anonym) (2 MB)

A PBT most azt állítja, hogy nincs hatásköre a devizahitel-szerződések semmisségét vizsgálni. Ebben a bejegyzésben elgondolkozunk azon, hogy vajon van-e a PBT-nek hatásköre a szerződések semmisségét vizsgálni. A gondolatmenet után pedig – azoknak az olvasóinknak, akik szeretnének egy valamivel összetettebb gondolatmenetet is megismerni – egy újabb bizonyítékot mutatunk be arról hogy a PBT a törvények fölé helyezi magát.

1. A PBT hatásköre a törvény szövege szerint

A PBT hatáskörét a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló, 2010. évi CLVIII. törvény (Psztv.) 78. § 1. bek. 1. mondat szabályozza.

78. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe és illetékességébe tartozik a fogyasztó és a 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet között – a nyújtott szolgáltatással kapcsolatban – létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos vitás ügy (a továbbiakban: pénzügyi fogyasztói jogvita) bírósági eljáráson kívüli rendezése.
2010. évi CLVIII. törvény

A törvény szerint a PBT hatásköre három feltételtől függ:

  1. Kérelmező: fogyasztó;
  2. Kötelezett: 4. §-ban meghatározott törvények hatálya alá tartozó személy vagy szervezet;
  3. Vita tárgya: szerződés megkötésével és teljesítésével kapcsolatos kérdések.

Az első két feltétel egyelőre nem okoz nehézséget a PBT-nek , ezért most csak a harmadik feltételt vizsgáljuk.

A kérdés az, mit jelent az a szófordulat, hogy a “szerződés megkötésével kapcsolatos vitás ügy” ?

Ha egy fogyasztó azt állítja, hogy egy devizahitel-szerződés semmis, akkor az jogi nyelvre lefordítva így szól: Kedves Bank, a közted és köztem megkötött devizahitel-szerződésnek nincsenek joghatásai, mert a szerződést nem kötöttük meg érvényesen (Ptk. 234. § 1. bek). A jogászok ezt úgy szokták kifejezni, hogy a “semmisség” egy olyan szerződési hiba, amelyik visszahat a szerződés megkötésének a pillanatára. (Latin kifejezéssel élve a semmisség “ex-tunc” szünteti meg a szerződést.) Ha a PBT hatásköre kiterjed a szerződés megkötésének a vizsgálatára, akkor annak a vizsgálatnak szerves  (immanens) része a semmisségi okok vizsgálata is, hiszen csak a semmisségi okok vizsgálata után lehet biztosan megállapítani, hogy a szerződéskötés sikeres volt-e vagy sem.

A törvény szövege alapján tehát a PBT hatásköre kiterjed a semmisségi okok vizsgálatára.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


2. A PBT hatásköre a törvényalkotó szándéka szerint

A PBT hatáskörét vizsgálhatjuk a törvényalkotó szándéka alapján is. A PBT 2011. július 1. napján kezdte el tevékenységét. A törvényalkotó szándék a PBT létrehozásával az volt, hogy megváltoztassa az addig fennálló fogyasztói jogorvoslati rendszert.

A PBT létrehozása előtt a pénzügyi fogyasztóvédelemmel két szervezet foglalkozott. Egyrészt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF), másrészt pedig a kereskedelmi és iparkamarák mellett működő békéltető testületek. A PSZÁF tevékenységét sokszor érte kritika, mert a PSZÁF a fogyasztóvédelemmel csak egy közigazgatási eljárás (ún. fogyasztóvédelmi ellenőrzés) keretében tudott foglalkozni.

A Psztv. 64. § 1.bek. c) pontja szerint ez a közigazgatási eljárás valóban nem terjedhetett ki a szerződések érvényességének vizsgálatára.

64. § (1) A Felügyelet kérelemre vagy hivatalból indított eljárás keretében ellenőrzi c) az e törvény szerinti pénzügyi fogyasztói jogvitával kapcsolatos kötelezettség betartását, és – ide nem értve a szerződés létrejöttének, érvényességének, joghatásainak és megszűnésének, továbbá a szerződésszegésnek és annak joghatásainak megállapítását – eljár e rendelkezések megsértése esetén (a továbbiakban: fogyasztóvédelmi eljárás).
2010. évi CLVIII. törvény

Akit érdekel a fogyasztói panaszok kezelésének korábbi rendszere, az még mindig elolvashatja a részleteket a PSZÁF weboldalán: A panaszkezelés menete.

Amikor azonban a törvényalkotó létre hozta a PBT-t, akkor a Psztv. 64. §-át változatlanul hagyta, és egy új hatásköri rendelkezést iktatott be a 78. § 1 bekezdésébe. A Psztv 64. § 1.bek. c) pontjának valamint a Psztv. 78. § 1 bek. 1 mondatának az eltérő(!) megszövegezése jól mutatja, hogy a törvényalkotó szándéka pont az volt, hogy létrehozzon egy olyan testületet, amelyik teljes(!) hatáskörrel vizsgálhatja a fogyasztók vitás ügyeit.

Ezzel kapcsolatban érdemes elolvasni a PBT 2011. évre vonatkozó tájékoztatójának ide vonatkozó részét is:

“A harmadik problémát a PSZÁF fogyasztóvédelmi szerepfelfogása jelentette. A PSZÁF korábbi vezetése közigazgatási eljárás keretében monolit panaszkezelést végeztetett a PSZÁF munkatársaival, amely nehezen alkalmazható a panaszok érdemi elbírálására, ezért a panaszosok főként formális leveleket kaptak a fogyasztóvédelmi eljárás lezárulásának eredményeként. Ha a fogyasztóvédelmi eljárás mégis eredményes lett és a pénzügyi szolgáltatót a PSZÁF megbírságolta, az a fogyasztó egyedi ügyében nem segített. A PSZÁF-nak nem volt hatásköre az egyedi szerződésből eredő jogvitában eljárni, míg eszközrendszerrel egyedül e szerv rendelkezett a hatékony békéltetéshez.

Kialakult az a helyzet, hogy a békéltető testületek rendelkeztek hatáskörrel a pénzügyi békéltetéshez, de nem voltak képesek ezt a feladatot ellátni, a PSZÁF viszont el tudta volna látni a pénzügyi békéltetés feladatát, ám hatáskör hiányában nem tehette.

A megoldás kézenfekvő volt: a pénzügyi békéltetés feladatát a PSZÁF-hoz kell rendelni. A PSZÁF új vezetése ennek megfelelő javaslatot tett a Kormány és az Országgyűlés részére. Az Országgyűlés a pénzügyi fogyasztók védelme érdekében létrehozta a PSZÁF nevesített szervezeti egységeként a Pénzügyi Békéltető Testületet.

A pénzügyi fogyasztók számára biztosított lehetőség olyan magyar innováció, amely hatékonyságában, az összetett pénzügyi termékekkel kapcsolatban kialakuló jogviták rendezésében nemzetközi összehasonlításban is kiemelkedő. A pénzügyi békéltetés előnyeivel azok a pénzügyi fogyasztók tudnak élni, akik igazukat alá tudják támasztani, felkészültek (ők vagy képviselőik) ügyük vitelére. Az új szabályok arra ösztönzik a fogyasztókat, hogy az új jogintézmény adta lehetőséggel élve, ügyeik tudatos vitelével érjenek el sikert a pénzügyi szolgáltatókkal szemben.”
TÁJÉKOZTATÓ 2011, (7. oldal)

A törvényalkotó szándékát a jól mutatja továbbá a Psztv. 97. § 1. bekezdése is.

97. § (1) A tanács határozata, illetve ajánlása nem érinti a fogyasztónak azt a jogát, hogy igényét bírósági eljárás keretében érvényesítse.
2010. évi CLVIII. törvény

Ez a rendelkezés azt igazolja, hogy a törvényalkotó tudatában volt annak, hogy a PBT-vel egy olyan szervezetet hoz létre, amelyiknek a hatásköre ugyanazokra az ügyekre terjed ki, mint a bíróságok hatásköre.

A törvényalkotó szándéka szerint tehát a PBT hatásköre kiterjed a semmisségi okok vizsgálatára.

Sikertortenet a PSZAF munkaja

3. A PBT hatásköre a PBT joggyakorlata szerint

A PBT hatáskörét vizsgálhatjuk a PBT eddigi joggyakorlata alapján is.

A PBT eljárási szabályait a Psztv. és az PBT eljárási szabályzata (“Szabályzat”) tartalmazza. Az eljárási szabályok szerint a PBT az eljárás megindulásától (értsd a kérelem kézhezvételétől) számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e (Psztv. 87. § 2. bek és Szabályzat 9. § 1. bek.). Ha az ügy a testület hatáskörébe tartozik, akkor a PBT, szükség esetén hiánypótlásra szólítja fel a kérelmezőt majd  kitűzi a szóbeli meghallgatás időpontját (Psztv. 87. § 3. bek). Ha az ügy nem tartozik a PBT hatáskörébe, akkor nem lehet kitűzni a szóbeli meghallgatás időpontját és nem küldhet a PBT hiánypótlási felszólítást sem (Szabályzat 7. § 4. bek.).

Psztv. 87. § (2) A Pénzügyi Békéltető Testület az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja, hogy az ügy a testület hatáskörébe tartozik-e.

Psztv. 87. § (3) A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének megállapítása esetén értesíti a feleket és … időpontot tűz ki a felek számára.
2010. évi CLVIII. törvény

Szabályzat 7. § (4) Nem kell hiánypótlásra a fogyasztónak a kérelmet visszaküldeni, ha a kérelem alapján kétséget kizáróan megállapítható, hogy annak elbírálására a Pénzügyi Békéltető Testületnek nincs hatásköre.

Szabályzat 9. § (1) A Pénzügyi Békéltető Testülethez érkezett kérelem szignálását követően az ügyben eljáró tanács az eljárás megindulásától számított nyolc napon belül megvizsgálja a kérelmet a tekintetben is, hogy az ügy a Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörébe tartozik-e.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárási szabályzata

A felsorolt rendelkezések alapján, ha a PBT küldött hiánypótlási felszólítást vagy tartott szóbeli meghallgatást egy adott ügyben, akkor az azt jelenti, hogy a PBT előzőleg megvizsgálta a saját hatáskörét és arra az eredményre jutott, hogy van hatásköre.

Emiatt fából vaskarikának tűnik az, hogy a PBT az alábbi hiánypótlási felhívásban magyarázza a saját hatáskörének a feltételezett hiányát. A PBT minden valószínűség szerint tudatában van annak, hogy van hatásköre, különben nem küldött volna hiánypótlási felszólítást (Szabályzat 7. § 4. bek.).

Download PBT – Semmisseg kimondasara nincs hataskor (anonym) (2 MB)

Ugyanerre az eredményre jutunk, ha megvizsgáljuk a PBT határozatait. Ha a PBT-nek valóban nem lenne hatásköre a szerződések semmisségét vizsgálni, akkor a PBT döntései között nem lenne szabad egyetlen olyan döntést sem találnunk, amelyikben a PBT semmisségi  okokat tartalmában vizsgál.

Ezzel szemben a valóság az, hogy a PBT döntései között számtalan olyan határozatot találunk, amiben a PBT semmisségi okokat vizsgál és utasít el; ráadásul a nélkül, hogy akár csak egyetlen szóval is megemlítené a hatáskörére irányuló állítólagos fenntartásait.

A PBT korábbi határozatai alapján tehát megállapíthatjuk, hogy a PBT-ben addig nem merült fel a hatáskör hiányának a kérdése, amíg biztos volt abban, hogy az adott semmisségi kérelmet valamilyen indokkal el tudja utasítani. A PBT-nek a hatáskör kérdése csak akkor jut az eszébe, amikor fel kellene vállalni a PBT H-PBT-H-2079/2012. számú határozatának a következményeit.

A PBT viselkedése egy kicsit olyan, mint azé a vagány gyereké, aki rettegésben tartja a környezetét, mert mindenkibe beleköt, aki nála kisebb vagy gyengébb. Viszont amikor valaki felveszi a kesztyűt, akkor visítva rohan el, hogy “ha-ha-ha, csak vicceltem! Nincs is hatásköröm!“.

Összegzés

Végeredményben megállapíthatjuk, hogy nem igaz a PBT-nek az az állítása, miszerint a PBT-nek nem lenne hatásköre a szerződések semmisségének a vizsgálatához. A törvény szövege, a törvényalkotó szándéka és a PBT eddigi joggyakorlata mind azt igazolják, hogy a PBT rendelkezik hatáskörrel a semmisségi okok vizsgálatához.

4. A PBT a törvények fölé helyezi magát

Kedves Olvasók, nagyon örülünk annak, ha valaki idáig eljutott és még van kedve követni a gondolatmenetünket!

Ebben a pontban gondolkozzunk el azon, mi lenne – a törvény szerint – a következménye annak, ha a PBT hatalmi gőggel lesöpörné a fenti érvelésünket, és továbbra kötné az ebet a karóhoz, miszerint nincs hatásköre a szerződések semmisségének a vizsgálatához.

A PBT hatáskörének hiánya esetén a következményeket a Psztv. és a PBT szabályzata tartalmazzák:

Psztv. 87. § 2. bek. 2. mondat: A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének hiánya esetén az ügyet – a kérelmező egyidejű értesítésével – a hatáskörrel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.
2010. évi CLVIII. törvény

Szabályzat 9. § 5. bek. [A Pénzügyi Békéltető Testület hatáskörének hiánya esetén] az eljáró tanács a kérelmet elutasítja vagy az ügyet – a kérelmet benyújtó egyidejű értesítésével – a hatáskörrel rendelkező szervezetnek haladéktalanul megküldi.
A Pénzügyi Békéltető Testület eljárási szabályzata

Ha elolvassuk és összehasonlítjuk a két rendelkezést, akkor feltűnik, hogy a hatáskör hiánya esetén a törvény szerint  az ügyet át kell tenni a hatáskörrel rendelkező szervezethez, a szabályzat szerint viszont lehetőség van az áthelyezésen kívül az ügy elutasítására is.

4.1 Jogállam?

A két rendelkezés láttán a felmerül a kérdés, vajon megfelel-e a jogállami elveknek az, hogy a PBT szabályzatába olyan rendelkezés került, amelyiknek a tartalma többletjogokat biztosít a PBT-nek a törvényi által kapott jogokhoz képest.

Ha utánanézünk az interneten a jogállami elveknek, akkor a Wikipédián az alábbi szöveget találjuk:

“A jogszabályok a modern jogrendszerekben hierarchikus rendbe tagozódnak. Alsóbb szintű jogszabály nem lehet ellentétes felsőbb szintű jogszabállyal.”
Wikipedia: Jogszabály

A törvény és a PBT szabályzata közötti hierarchikus kapcsolatban a törvény van fölül. Ennek a rangsornak megfelelően a PBT szabályzata nem lépheti át a törvény által meghatározott kereteket. A PBT szabályzatának az a fordulata, miszerint a hatáskör hiányában a kérelmet el lehet utasítani, túl lépi a törvény kereteit, hiszen ezt a jogot a PBT a törvényalkotótól nem kapta meg. Ezért ez a kitétel a PBT szabályzatában semmis.

Ennek a gondolatmenetnek az eredménye az, hogy ha a PBT úgy ítélné meg, hogy nincs hatásköre a szerződések semmisségének a vizsgálatához, akkor az egyetlen dolog, amit a kérelemmel tehetne az, hogy azt áthelyezi a hatáskörrel rendelkező szervezetnek.

4.2. Kinek van hatásköre ha a PBT-nek nincsen?

A PBT létrehozásának pont az volt a célja, hogy egy szervezethez kerüljön az összes olyan vitás ügy, amelyiknek a tárgya valamilyen  pénzügyi fogyasztói jogviszony (Psztv. 1. § 3. bek. f) pont). Ennek megfelelően nincsen ma Magyarországon olyan szervezet, amelyikhez a PBT “hatáskör hiányában” átküldhetné a fogyasztók semmisségi kérelmeit.

4.3. Végeredmény

A PBT-nek nincs joga elutasítania azokat a kérelmeket, amelyeknél úgy ítéli meg, hogy nincs hatásköre. Az ilyen kérelmeket, hiánypótlás és szóbeli meghallgatás nélkül át kell helyeznie egy  “hatáskörrel rendelkező szervezetnek”. Pénzügyi fogyasztói jogviták peren kívüli rendezésére kizárólag a PBT hivatott, ezért nincs olyan szervezet, amelyikehez a PBT egy ilyen vitát hatásköre állítólagos hiánya miatt át tudna helyezni.

A PBT hatásköre a semmisségi kérelmek elbírálásához tehát azért is adott, mert a Psztv. szerint nincs másik szervezet, amelyik peren kívüli pénzügyi fogyasztói jogvédelemmel foglalkozna.

Zárszó

A PBT 167803-2/2012 sz. hiánypótló végzése azt mutatja, hogy a PBT mindent megtesz annak érdekében, hogy megakadályozza a H-PBT-H-2079/2012. számú határozat alkalmazását a hibás THM számítást végző bankok szerződéseire. Ha a PBT valóban egy “szakmailag független testület” lenne, akkor nem okozhatna neki gondot a saját döntésének a következetes alkalmazása. A PBT magyarázkodása és a PBT szabályzata láttán viszont ugyancsak nyilvánvaló, hogy a PBT nem veszi komolyan a jogállami elveket.

Számunkra érthetetlen, hogy a PBT-nél miért nem háborít fel senkit, hogy a bankok THM számításai hibásak?!

A PBT eljáró tanácsának elnöke: dr. Sándor Roland

Reklámok

One Response to Menekül a PBT a döntés felelőssége elől (167803-2/2012)

  1. […] a PBT pedig hirtelen kitalálja, hogy neki nincs is hatásköre fogyasztói jogvitákat eldönteni (167803-2/2012). […]

%d blogger ezt kedveli: