Árfolyamrés

Több mint egy éve tettük közzé fogyasztóvédelmi elemzésünket a devizahitelezésről. Az elemzésünkben leírtuk, hogy a devizahitelekhez kapcsolódik egy speciális költség, amit a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) korábbi dokumentumaiban “árfolyamrésnek” nevez. Felhívtuk a PSZÁF és a Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) figyelmét arra, hogy az árfolyamrés értékét a bankok a devizahitel-szerződésekben nem tüntették fel, ellenben a bankok többsége figyelembe vette azt a devizahitelek teljes hiteldíj mutatójának (THM) a kiszámítása során. Tekintettel arra, hogy a 2005-2009 közötti törvény szabályozás szerint semmis az a devizahitel-szerződés, amelyikben nincsen az összes költség feltüntetve, semmisek azok a devizahitel-szerződések, amelyekből az árfolyamrés értékét kifelejtették.

Ha egy jogállamban élnénk, akkor a PSZÁF egy évvel ezelőtt megvizsgálta volna a devizahitel-szerződéseket, és megtett volna mindent annak érdekében, hogy a bankoknak esélyük se legyen semmis devizahitel-szerződések betartását kikényszeríteni. A PBT pedig azóta hivatalból ellenőrizné az összes elé kerülő devizahitel-szerződésben, hogy fel van-e tüntetve az árfolyamrés.

Amit a PSZÁF és a PBT az elmúlt évben műveltek, jól mutatja mennyire messze van Magyarország attól, hogy jogállamnak lehessen nevezni. A PSZÁF és a PBT eleinte úgy tettek, mintha nem tudnák mit jelent az, hogy árfolyamrés (H-PBT-H-1128/2012), aztán elkezdték azt magyarázni, hogy az árfolyamrés mégsem költség (H-PBT-H-2079/2012), most pedig ott tartunk, hogy a PSZÁF mélyen hallgat (Hallgat mint süket disznó a búzában) a PBT pedig hirtelen kitalálja, hogy neki nincs is hatásköre fogyasztói jogvitákat eldönteni (167803-2/2012). Szégyen.

A fogyasztók ezalatt az idő alatt, védtelenül ki vannak szolgáltatva a bankok kénye kedvének, és autodidakta módon jogi és közgazdaságtani ismereteket próbálnak szerezni, annak érdekében, hogy igazukat a bíróságokon képviselni tudják. A bíróságokon azonban könyörtelenül véreznek el a fogyasztók keresetei, mert a magyar bíróságoknak nincsen gyakorlatuk pénzügyi jogvitákat megítélni. Aki végül megunja a jogi szélmalomharcot, az külföldre menekül, vagy beáll egy olyan politikai párt mögé, amelyik azt ígéri, hogy majd megleckézteti a bankokat. Így hanyatlik a demokrácia.

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) 2008-ban azzal a céllal alakult, hogy jogállami eszközökkel küzdjünk a fogyasztói érdekek védelméért.

Ez a bejegyzés az alábbi kérdésekről szól:

1. Mi az árfolyamrés?
2. Ki határozza meg az árfolyamrést?
3. Hogyan befolyásolja az árfolyamrés értéke a devizahitelek költségeit?
4. Hogyan lett figyelembe véve az árfolyamrés a THM számítása során?
5. Mi történik, ha a bank egy devizahitel futamideje alatt megnöveli az árfolyamrés értékét?
6. Szabadon változtatható volt-e az árfolyamrés?

---

1. Mi az árfolyamrés?

Az árfolyamrés egy százalékos érték, amit azt mutatja, hány százalékkal tér el egy bank saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyama egymástól.

Példa:
Egy képzeletbeli bank 2005.01.03. napján az alábbi árfolyamokat használta:

Devizanem	Vétel	Közép	Eladás
1 CHF	99,00 HUF	100,00 HUF	101,00 HUF

Ennek a banknak az árfolymrése: 2%, mert a vételi és eladási árfolyamok között 2,00 Forint az eltérés. 2 Forint pedig pontosan 2%-a az aznapi középárfolyamnak ami 100,00 HUF volt.

Az alábbi grafikon az OTP Bank Nyrt. 2006. novemberi CHF deviza árfolyamait mutatja. Ebben az időszakban a svájci Frank árfolyama 160 Ft. és 165 Ft. között mozgott. A piros vonal a deviza-eladási árfolyam, a zöld vonal a deviza-vételi árfolyam, a fekete vonal a deviza-középárfolyam. A piros és a zöld vonalak által közrezárt területet hívják árfolyamrésnek. A piros és a zöld vonal távolsága állandó.

Az árfolyamrés értéke független az árfolyamingadozástól.

Példa:
Tételezzük fel, hogy az ország rossz gazdasági fejlődése miatt egy évvel későb a mi képzeletbeli bankunk árfolyamai megemelkedtek, emiatt a bank 2006.01.03. napján már az alábbi árfolyamokat használta:

Devizanem	Vétel	Közép	Eladás
1 CHF	198,00 HUF	200,00 HUF	202,00 HUF

Láthatjuk, hogy a közép-árfolyam 100 Forintról 200 Forintra duplázódott, de árfolyamrés maradt 2%, mert az vételi és eladási árfolyamok között 4,00 Forint az eltérés. 4 Forint pedig pontosan 2%-a az aznapi középárfolyamnak ami 200,00 HUF volt.

Az alábbi grafikon az OTP Bank Nyrt. 2010. novemberi CHF deviza árfolyamait mutatja. Ebben az időszakban a svájci Frank árfolyama már 195 Ft. és 220 Ft. között mozgott. A piros vonal a deviza-eladási árfolyam, a zöld vonal a deviza-vételi árfolyam, a fekete vonal a deviza-középárfolyam. A piros és a zöld vonal távolsága (vagyis az árfolyamrés) állandó.

Az árfolyamrés értéke tehát attól nem változik meg, hogy ha elmozdul valamerre a közép-árfolyam. Az árfolyamingadozások miatt változó közép-árfolyam ismeretében, az árfolyamrés segítségével, mindig ki lehet számolni a közép-árfolyamhoz tartozó vételi és eladási árfolyamokat.

Az árfolyamrés értékét általában kétféle képpen szokták megadni. Az egyik lehetőség, hogy meghatározzuk az eladási és vételi árfolyamok közötti különbség százalékos értékét pl. “2%” (lásd fent). A másik lehetőség, hogy meghatározzuk mennyivel tér el az eladási-árfolyam és vételi-árfolyam a közép-árfolyamtól. Ebben az esetben a 2%-os árfolyamrést kifejezhetjük “+-1%” formájában is, mert a közép-árfolyamtól a vételi-árfolyam 1%-kal tér el lefelé, az eladási-árfolyam a közép-árfolyamtól pedig 1%-kal tér el felfelé. A kettő összege adja ki a 2%-ot.

2. Ki határozza meg az árfolyamrést?

A bankok szabadon határozhatják meg a saját devizaárfolyamaiknál az árfolyamrés értékét. Az árfolyamrés egy ún. nevezett “tranzakciós költség”, amit a bankok a devizák átváltásért számítanak fel. Ennek a költségnek a szabad meghatározása ugyan olyan, mint ahogy a bankok szabadon meghatározhatják, hogy egy hitel után mekkora kamatot kérnek és mekkora kezelési-költséggel számolnak. Az árfolymrés értéke kizárólag attól függ, milyen üzletpolitikát folytat egy bank.

---

Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!

---

3. Hogyan befolyásolja az árfolyamrés értéke a devizahitelek költségeit?

Mivel az árfolyamrés ugyanolyan költség, mint a kamat és a kezelési költség, ezért az árfolyamrés értéke befolyásolja a devizahitelek költségeit.

A gyakorlatban ez a költség az alábbi módon jelenik meg:

A deviza-alapú-hiteleknél a hitelösszeget és a hitel törlesztőrészleteit a bankok devizában tartják nyilván, és csak a hitelösszeg folyósításakor valamint a törlesztőrészletek beszedésekor alkalmazzák a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamokat.

Ennek ismeretében tételezzük fel, hogy egy bank ad 100 CHF hitelt egy fogyasztónak, és megállapodnak, hogy a hitelt a fogyasztó 100 hónapon keresztül fizeti vissza. Ha a hitelhez semmilyen költség (se kamat, se kezelési költség, se más költség) nem kapcsolódik, akkor a fogyasztó havi törlesztőrészlete 1 CHF lesz.

A hitel kondíciói devizában:
Hitelösszeg: 100 CHF
Törlesztőrészlet összege 1 CHF
Költségek: nincsenek
= Törlesztőrészletek száma: 100

Ha ez egy deviza-alapú hitel, akkor a bank ezeket a CHF értékeket csak elméletileg tartja nyilván, a gyakorlatban mindent átszámol forintra. A devizahitel-szerződésben meghatározott feltételek szerint a hitelösszeg deviza-vételi árfolyamon kerül átszámításra a törlesztőrészlet pedig deviza-eladási árfolyamon. Az átszámítás céljából tételezzük fel, hogy a bank által alkalmazott árfolyamrés értéke “+-1%”.

A hitel kondíciói forintban:
Árfolyamrés: +- 1%
Hitelösszeg: 99 HUF
Törlesztőrészlet összege: 1,01 HUF
Költségek: nincsenek
Törlesztőrészletek száma: 100
= Visszafizetett forint: 101 HUF
vagyis kettő forinttal több mint a kifizetett hitelösszeg.
A 2 HUF eltérést az árfolyamrés okozza.

Ha összehasonlítjuk a hitel kondícióit devizában és forintban akkor láthatjuk, hogy a bank pusztán azzal, hogy átváltotta a hitelösszeget és a törlesztőrészlet összegét forintra, lehetetlenné tette, hogy a fogyasztó 100 db törlesztőrészlettel törlessze a hitelét, mert 100 db törlesztőrészlet után a fogyasztó csak 99 CHF-nél fog tartani és még fog hiányozni 2 CHF a teljes törlesztéshez. Ez a 2 CHF az árfolyamrés miatti költség. A fogyasztónak tehát havonta több pénzt kell törlesztenie vagy két hónappal meg kell hosszabítani a hitele futamidejét.

Akinek nehezére esik matematikai összefüggések megértése, az gondolja végig az alábbi példát:
Van egy futóverseny ahol 100 m kell lefutniuk a versenyzőknek. Az egyik versenyző lépéstávolsága 1m. Ez a versenyző 100 lépés után célba tudna érni. A bank azonban az árfolyamrés segítségével, meg tudja nyújtani a pálya hosszát 1 méterrel és ezzel egyidőben le tudja rövidíteni a versenyző lépéstávolságát 10 cm-rel. A versenyző nem fog célba érni 100 lépés után. Ahhoz hogy lefussa a távot, vagy nagyobbakat kell lépnie vagy többet kell futnia.

Az árfolyamrés értéke tehát úgy befolyásolja a devizahitel költségeit, hogy mesterségesen megnöveli a hitelösszegét és mesterségesen lecsökkenti a törlesztőrészletek értékét. Emiatt a fogyasztónak többet kell havonta törlesztenie vagy tovább kell húznia a hitel futamidejét.

4. Hogyan lett figyelembe véve az árfolyamrés a THM számítása során?

A THM számítás módját 2005-2009 között a betéti kamat, az értékpapírok hozama és a teljes hiteldíj mutató számításáról és közzétételéről szóló 41/1997. (III.5.) Kormányrendelet (THM-Rendelet) szabályozta. Ennek a rendeletnek a 11/B. § így szólt:

11/B. § (1) bekezdés: Deviza alapú kölcsönök esetén a 10. §-ban meghatározott képleteknél az ügyfél által teljesített fizetéseket forintban kell számításba venni
a) a szerződésben rögzített THM számításánál a pénzügyi intézménynél alkalmazott, a szerződés megkötését megelőző 30. napnál nem régebbi devizaárfolyam …figyelembevételével.

A THM-Rendeletnek ez a rendelkezése pont azt írja le, amit fent a 3. pontban bemutattunk. Érdekes módon a PBT is ismeri a THM-Rendeletnek a 11/B. §-át, és ezt teljesen megfelelően értelmezi:

A Kormányrendelet alapján a hitelnyújtók arra voltak kötelesek, hogy deviza alapú szerződések esetében a THM számítása, a vonatkozó képlet alkalmazása során, a devizában meghatározott és nyilvántartott hitel, továbbá a törlesztőrészlet összegét forintban határozzák meg. A hitel/kölcsön forint ellenértékének meghatározása során a Kormányrendeletben meghatározott napon érvényes deviza vételi árfolyam, míg a törlesztőrészlet forint ellenértékének meghatározása során a deviza eladási árfolyam alapulvételével, azaz ezeknek az árfolyamoknak kizárólag a számítási módban volt jelentősége.
(H-PBT-H-2079/2012, 7. oldal)

A PBT szakmai alkalmatlanságáról tesz ismételten tanúbizonyságot az, hogy a PBT ennek az értelmezésnek a végén, mégis arra a következtetésre jut, hogy a “hitel/kölcsön forint ellenértékének” és a “törlesztőrészlet forint ellenértékének” a meghatározása után az árfolyamrés értéke nem lesz kimutatható a THM értékében. Aki megnézi a fenti példát, az rögtön láthatja, hogy az átváltás miatt megváltozik a hitelösszeg és a törlesztőrészlet összegének egymáshoz viszonyított aránya, tehát az átváltás miatt a THM értéke is módosul.

A PBT érvelése csak akkor lenne helytálló ha nem lenne különbség a deviza-vételi és a deviza-eladási árfolyamok között (vagyis ha a bankok nem számítanának fel költséget az átváltásért, hanem mindent közép-árfolyamon váltanának át), mert akkor a hitelösszeg is és a törlesztőrészlet  összege is azonos árfolyammal lett volna átszámítva forintra. De pont nem ez történik!

5. Mi történik, ha a bank egy devizahitel futamideje alatt megnöveli az árfolyamrés értékét?

Ha megvizsgáljuk a legnagyobb magyarországi bankok deviza árfolyamait, akkor láthatjuk, hogy bankok többsége az elmúlt években megnövelte az alkalmazott árfolyamrés értékét. (Az erről szóló írásunkat, és a grafikonokat itt olvashatja el: Így működött az “árfolyamtrükk”, 2011. december 2.)

Az alábbi grafikon az OTP Bank Nyrt. 2008. októberi CHF deviza árfolyamait mutatja. Ebben az időszakban a svájci Frank árfolyama 150 Ft. és 190 Ft. között mozgott. A piros vonal a deviza-eladási árfolyam, a zöld vonal a deviza-vételi árfolyam, a fekete vonal a deviza-középárfolyam. A piros és a zöld vonal távolsága (vagyis az árfolyamrés) itt már nem(!) állandó. A bank 2008. október 9. és 2008. október 13 között megduplázta az árfolyamrés értékét.

Az árfolyamrés megnövelésével a bankok észrevétlenül pénzt szedtek ki a fogyasztók zsebéből, mert a megnövekedett árfolyamrés miatt csökkent a fogyasztók törlesztőrészleteinek svájci frankba átszámolt értéke, és megnőtt a fogyasztók svájci frankban nyilvántartott adóssága. Ahhoz hogy ezek után a törlesztőrészletek száma ne változzon, a fogyasztóknak meg kellett növelniük a havi törlesztőrészleteik összegét. Magyarul több pénzt kellett fizetniük a bankoknak.

6. Szabadon változtatható volt-e az árfolyamrés?

Rendíthetetlenül tartja magát az a mendemonda, miszerint a bankok “a hitelek futamideje alatt az árfolyamrés értékét szabadon módosíthatták“.

Mint azt fent bemutattuk az árfolyamrés befolyásolja a deviza-alapú hitelek költségeit, ezért az árfolyamrés, egy, “a deviza-alapú hitelekhez kapcsolódó speciális költség” (l. A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek összehasonlító elemzése, PSZÁF 2005). Az árfolyamrésre ezért alkalmazni kellett volna a korábbi (2005-2009) Hpt. költségekre vonatkozó rendelkezéseit. Ezek a rendelkezések elsősorban az alábbiak voltak:

Hpt. 210. § (2) A pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgáltatásra irányuló szerződésben egyértelműen meg kell határozni a kamatot, díjat és minden egyéb költséget …

Hpt. 212. § (1) A fogyasztási, lakossági kölcsönszerződésnek tartalmaznia kell a külön jogszabály alapján megállapított éves százalékban kifejezett teljes hiteldíjmutatót.
(2) A teljes hiteldíj a fogyasztó által a kölcsönért fizetendő terhelés, amely tartalmazza a kamatokat, folyósítási jutalékokat és minden egyéb – a kölcsön felhasználásával kapcsolatosan fizetendő – költséget.

Hpt. 210. § (3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt – külön pontban – a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.

A fenti három paragrafus mutatja, hogy az árfolyamrést

1. fel kellett volna tüntetni a devizahitel-szerződésekben
   (Hpt. 210. § 2. bek);
2. figyelmbe kellett venni a THM számítása során
   (Hpt. 212. § 1-2. bek);
3. és csak bizonyos feltételek esetén lett volna szabad megváltoztatni
   (Hpt. 210. § 3. bek).

A bankok a három feltétel közül csak a másodiknak tettek eleget, az elsőt és az utolsót ignorálták. A PSZÁF pedig ezt éveken keresztül nem vette észre.

---

Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!

---

Összefoglalás

Az árfolyamrés a bankok saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamai közötti eltérést (szaknyelven “rést”, angolul “spread”) jelenti. Az alkalmazott árfolyamrés értékét a bankok szabadon határozhatják meg, ugyanúgy mint ahogy a bankok szabadon határozhatják meg, hogy mekkora kamatot és mekkora kezelési költséget kérnek a hitelek után. Az árfolyamrés értéke független az árfolyamingadozástól. Az árfolyamrés segítségével a bankok bevételhez jutnak a devizák átváltása során.

Az árfolyamrés értéke befolyásolja a deviza-alapú-hitelek költségeit, mert az árfolyamrés mesterségesen megnöveli a tartozás értékét és mesterségesen lecsökkenti a törlesztőrészlet értékét.

Az árfolyamrés ezért egy, a deviza-alapú-hitelekhez kapcsolódó speciális költség, amit a szerződésekben fel kellett volna tüntettni, a THM számítása során pedig figyelembe kellett venni és aminek az értékét a bankok csak bizonyos feltételek esetén módosíthatták volna a hitelek futamideje alatt.

Ezek után már csak egyetlen paragrafusra hívnánk fel a figyelmet:

Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza
c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget,

Ha Magyarország jogállam, akkor a Hpt. 213. § 1. bek. c) pontjának 2012. november 28. napján érvényt fogunk szerezni (Meghívó – 2012.11.28 – 8.30 Fővárosi Törvényszék).

---

Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk:
Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!