Az OTP elismerte a hitelszerződés semmisségét!

A múlt héten megtartott nyilvános tárgyalásról sokan csalódottan távoztak. Csalódott az, aki azt várta, hogy egy bíróság végre kimondja, hogy bankok szerződéses gyakorlata, sok esetben, jogszabálysértő volt. Csalódott az is, aki azt hitte, hogy az OTP Bank Nyrt. képviselője felkészülten és érvekkel felfegyverkezve próbálja megvédeni ügyfele érdekeit. És csalódott az is, aki csak azt akarta látni, hogyan zajlik jogi kérdésekről nyilvános vita a bíróságok előtt.

Ugyanakkor mindenkinek feltűnt az alperesi képviselő azon kijelentése, miszerint a szerződésben feltüntetett teljes hiteldíj mutató (THM) tartalmazza az árfolyamrés értékét. Ennek a ténynek az ismeretében a per tárgyát képző hitelszerződés ugyanis vitathatatlanul semmis. Legalább is, ha a Fővárosi Törvényszék követi a Fővárosi Ítélőtábla (4.Pf.20.580/2012/3.) és a Pénzügyi Békéltető Testület (H-PBT-H-2079/2012) korábbi döntéseit!

Alperesi képviselő:
Jól értelmezi, a jelen szerződésben alkalmazott 7,88 %-os THM tartalmazza az árfolyamrés mértékét.” (2. oldal)
A 7,88 %-os, jelen ügyben alkalmazott THM tehát tartalmazza az árfolyamrést.” (3. oldal)
Download Jegyzőkönyv 2012.11.28 (3,2 MB)
(a lényeges részeket megjelöltük)

Ebben a bejegyzésben elgondolkozunk azon, vajon miért rekesztette be a bíróság a tárgyalást (Pp. 145. §) és azon vajon, van-e lehetősége a bíróságnak olyan érvek alapján elutasítani a keresetünket, amely érvek nem voltak előadva a nyilvános tárgyaláson.

1. A tárgyalás berekesztése

Web_Banner.inddAki elolvassa a nyilvános tárgyalásról készült jegyzőkönyvet (Jegyzőkönyv 2012.11.28), az láthatja, hogy a tárgyalás során vita nem volt. A tárgyalás elején a bíróság ismertette az iratokat, aztán a felperes képviselője beszélt egy keveset, majd az alperes képviselője beszélt egy keveset, végül pedig a bíróság feltett három rövid kérdést az alperes képviselőjének. Ennyi. Ezt követően a “a tanács elnöke az eljárást berekesztette (Pp. 145. §)“, majd az ítélthirdetést elnapolta.

Egy bírósági tárgyalás célja nyilvánosan megvitatni azokat az érveket, amelyek egy adott perben a kereseti kérelem mellett vagy ellen szólnak. Ennek érdekében a bíróságnak lehetőséget kell adnia a feleknek arra, hogy véleményüket a nyilvános tárgyaláson kifejtsék, a másik fél érveit megismerjék, és a másik fél érveire reagálhassanak (A jogászok ezt hívják a kontradiktórikus eljárás elvének.) Ezen belül a bíróságnak különösen ügyelnie kell arra, hogy a felek minden olyan érvvel kapcsolatban állást foglalhassanak, amelyekre a bíróság az ítéletben hivatkozni kíván. A bíróságnak ugyanis kötelessége a döntéshozatal előtt az egyes érvekkel kapcsolatban mind a két fél álláspontját meghallgatni. (A jogászok ezt hívják a kétoldalú meghallgatás elvének.)

A Polgári Perrendtartás 145. § 1. bekezdése alapján csak akkor lehet egy nyilvános tárgyalást berekeszteni, ha a per “határozathozatalra megérett“.

145. § (1) Ha a per … a határozathozatalra megérett, az elnök a tárgyalást berekeszti.
Törvény a Polgári Perrendtartásról

Azzal, hogy bíróság berekesztette a tárgyalást azt jelezte, hogy a bíróság álláspontja szerint minden olyan érvről beszéltek a felek, amelyek a per eldöntése szempontjából fontosak (vagyis a per a határozathozatalra megérett). A jegyzőkönyv tanúsága szerint felek az alábbi kérdésekről beszéltek:

  1. Miben látja az felperes a bank “jogalap nélküli gazdagodását”?
  2. Hogyan jött rá a felperes, arra, hogy a szerződésből egy költségelem kimaradt?
  3. Miért gondolja a felperes, hogy az “árfolyamrés” költség?
  4. Miért kételkedik az alperes a “jogalap nélküli gazdagodás” intézményének alkalmazásán?
  5. Miért nem gondolja az alepres, hogy az “árfolyamrés” költség lenne?

Ez a felsorolás mutatja, hogy a felek által előadottak alapján szükség lehetett volna a tárgyalást folytatni hiszen az alperes szóban vitatta a felperes álláspontját a “jogalap nélküli gazdagodás” (l. 1. és 4. pontok) és az árfolyamrés költségvonzata tekintetében (l. 3. és 5. pontok). Emiatt esetleg szükség lehetett volna ezekről a kérdésekről részletesebb vitát folytatni. Elképzelhető ugyanakkor, hogy a bíróság ezekben a kérdésekben már kialakította az álláspontját, és a további vitát ezért nem tartotta szükségesnek.

A fenti felsorolás azt is mutatja, hogy sok kérdésről a felek viszont még egyátalán nem beszéltek:

  1. Mi a következménye a jogalap nélküli gazdagodásnak?
  2. Mi a következménye ha semmis a szerződés?
  3. Van-e összefüggés a két jogkövetkezmény között?

Ezek a kérdések az ügy eldöntése szempontjából legalább ugyanolyan fontosak, mint a fenti kérdések. Álláspontunk szerint tehát szükség lett volna még néhány kérdést tisztázni mielőtt a bíróság a tárgyalást berekeszti. Emiatt, ha a bíróság felhívta volna a figyelmünket arra, hogy a tárgyalást be kívánja rekeszteni, akkor jeleztük volna, hogy a berekesztéssel nem értünk egyet. A Pp. 145. § 2. bekezdése alapján a bíróságnak ráadásul kötelessége lett volna a fenti figyelmeztetést megadni. Egyelőre csak találgatni tudunk, hogy a bíróság miért nem tartotta be a Pp. 145. § 2. bekezdését.

145. § (2) A tárgyalás berekesztése előtt az elnök köteles a feleket erre figyelmeztetni és megkérdezni, hogy kívánnak-e még valamit előadni.
Törvény a Polgári Perrendtartásról


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


2. Hozhat-e döntés a bíróság eddig el nem hangzott érvek alapján?

Érdekes ellentmondás a bíróság pervezetésében az, hogy a bíróság egyrészt berekesztette a tárgyalást, másrészt viszont elnapolta az ítélethirdetést. A tárgyalás berekesztése azt jelzi, hogy a bíróság úgy gondolja, hogy a per a “határozathozatalra megérett” (l. fent). Az ítélethirdetés elnapolása viszont azt jelzi, hogy bíróság mégsem gondolja úgy, hogy a per a “határozathozatalra megérett”, mert ad magának még 8 nap gondolkodási időt.

A tárgyalás után többen feltették a kérdést, hogy vajon a bíróság nem arra fogja-e használni a következő 8 napot, hogy érveket találjon ki az alperesek védelmében. Ezt a bíróság két okból nem teheti meg.

2.1. A bíróság pártatlan.

A bíróságnak pártatlanul kell döntést hoznia. A bíróság nem vállalhatja magára az alperes jogi érdekeinek a védelmét. Az alperes érdekében érveket csak az alperes jogi képviselője találhat ki. Ha az alperes jogi képviselője nem érvel meggyőzően a tárgyaláson, akkor annak a kockázatát az alperes viseli (l. Hogyan válasszunk ügyvédet?).

2.2. A bíróságnak újból meg kell nyitnia a tárgyalást.

A törvény azzal is garantálja a bíróság pártatlan döntését, hogy bíróságot a tárgyalás újbóli megnyitására kötelezi, ha valamely kérdés további tárgyalása szükségesnek mutatkozik. Tehát ha a bíróságnak olyan szempontok jutnának az ítélethirdetésig az eszébe, amelyekkel kapcsolatban a felek sem a periratokban sem pedig a nyilvános tárgyaláson nem fejthették ki az álláspontjukat, akkor a bíróság nem döntheti el az ügyet, hanem újból meg kell nyitnia a tárgyalást, hogy az adott kérdésben a felek nyilatkozhassanak.

145. § (3) A bíróság a berekesztett tárgyalást a határozat kihirdetése előtt újból megnyitja, ha valamely kérdés további tárgyalása mutatkozik szükségesnek.
Törvény a Polgári Perrendtartásról

2.3. Hogyan lehet ellenőrizni, hogy a bíróság betarja-e a Pp. 145. § 3. bekezdését?

A kontradiktórikus eljárás elve (l. fent), a kétoldalú meghallgatás elve (l. fent) valamint a Pp. 145. § 3. bekezdése együttesen arra kötelezik a bíróságot hogy a feleket minden olyan érvvel kapcsolatban meghallgassa, amelyekre a bíróság a döntését alapozni kívánja. A nyilvános tárgyalások jegyzőkönyve – többek között – azt a célt szolgálja, hogy dokumentálja miről tárgyaltak a felek. A jegyzőkönyv és a periratok alapján tehát meg lehet állapítani, hogy mely érveket sorolta fel a felperes a saját kereseti kérelme mellett; hogy mely érveket sorolta fel az alperes a kereseti kérelem ellen; és hogy a bíróság mely érvekre hívta fel a felek figyelmét, amelyeket a döntéshozatal szempontjából fontosnak talált.

A fentiek miatt a bíróság ítéletében szereplő érveket mind meg kell tudni találni vagy a periratokban vagy pedig a tárgyalási jegyzőkönyvben. Ennek következtében ha a bíróság egy olyan érvre alapozná az ítéletét, amelyik sem a periratokban sem pedig a jegyzőkönyvben nem szerepel, akkor a bíróság figyelmen kívül hagyta a Pp. 145. § 3. bekezdését.

3. Összefoglalás

Ha a Fővárosi Törvényszék követi a Fővárosi Ítélőtábla (4.Pf.20.580/2012/3) és a Pénzügyi Békéltető Testület (H-PBT-H-2079/2012) korábbi döntéseit, akkor a per tárgyát képző hitel-szerződés semmis, mert az OTP Bank Nyrt. jogi képviselője a tárgyaláson elismerte, hogy a THM számításakor a bank figyelembe vette az árfolyamrés értékét.

A bíróság csak olyan érvekre alapozhatja az ítéletét, amelyekkel kapcsolatban a feleket meghallgatta. Ezt írja elő a kontradiktórikus eljárás és a kétoldalú meghallgatás elve.

A bíróságnak a tárgyalást újból meg kell nyitnia, ha olyan kérdés merül fel, amelyiknek a megtárgyalása a per eldöntése céljából szükséges (Pp. 145.§ 3. bekezdés).


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk:
Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Reklámok

One Response to Az OTP elismerte a hitelszerződés semmisségét!

  1. […] Az OTP elismerte a hitelszerződés semmisségét! […]

%d blogger ezt kedveli: