Mire készül az OTP?

Minden korábbi ellenkező híradás ellenére az OTP Bank – ismereteink szerint – még nem nyújtott be felülvizsgálati kérelmet a Kúriához (l. “A felek által kötött kölcsönszerződés érvénytelen” (43.Pf. 636.553/2012/7)). A felülvizsgálati kérelem benyújtására nyitva álló határidő 2013. február 7-ig lejár. Az OTP jogászainak tehát már csak néhány napjuk maradt arra, hogy összefoglalják és papírra vessék az érveiket.

Annak érdekében, hogy megtudjuk mi jár az OTP jogászainak a fejében tárgyalásra hívtuk őket a Pénzügyi Békéltető Testülethez (PBT). Az eljárás másik célja az volt, hogy megtudjuk, vajon a PBT fentartja-e korábbi állásfoglalását az árfolyamrést illetően (l. Az OTP Bank vagy a K&H Bank devizahitelesei menekülnek-e meg a bankok szorításából?) vagy a decemberi bírósági ítélet után a PBT is elfogadja-e a közgazdasági törvényszerűségeket (l. Árfolyamrés).

A PBT eljárást most is elveszítettük. A PBT írásbeli indoklását még nem kaptuk kézhez, ezért azzal majd egy másik bejegyzésben foglalkozunk.

Ebben a bejegyzésben bemutatjuk azokat az érveket, amelyeket az OTP Bank képviselői előadtak a szóbeli meghallgatás során, annak érdekében hogy mindenkit meggyőzzünk arról, hogy az OTP egy jogállamban nem fogja tudni megnyerni a felülvizsgálati eljárást.

Az OTP Bank három érvre hivatkozott:

  1. Az árfolyamrés egy “elszámolási technika”, amelyik nem befolyásolja a hitelek költségeit.
  2. A fogyasztó élvezte a devizahitel előnyeit addig, amíg a frank árfolyama alacsony volt. Ha akkor nem hivatkozott a semmisségre, akkor most se tegye.
  3. A Fővárosi Ítélőtábla 2012. május 24. napján egyértelműen kimondta, hogy “a Hpt. az árfolyamrésről nem rendelkezik, idézett rendelkezés is kizárólag a költség, tehát készkiadás jellegű elemeknek a feltüntetését írja elő. Az árfolyamrés költségnek nem minősíthető” (l. 4.Pf.20.195/2012/3)

1. Az árfolyamrés egy “elszámolási technika”, amelyik nem befolyásolja a hitelek költségeit.

Az OTP Bnk Nyrt. a szóbeli meghallgatás során azt magyarázta, hogy a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok (értsd: az árfolyamrés) használatának nincs hatása a deviza-hitelek költségeihez. Az árfolyamrés tehát csak egy “elszámolási technika” lenne, amit a bank a belső rendszereiben használ.

A banknak ez az álláspontja közgazdaságtanilag baromság.

1.1. Az OTP Bank Nyrt. forradalmasítja a közgazdaságtant

Az OTP Bank Nyrt. képviselői álláspontjukkal megtagadják a közgazdaságtan nemzetközi alapelveit, és helyettük egy új, kifejezetten “magyar nemzeti” közgazdaságtant képviselnek.

Az interneten megtalálható minden, amit az árfolyamrésről a nemzetközi közgazdászok tudnak. Igaz, ezek az információk, csak idegen nyelven állnak rendelkezésre. Sajnáljuk, hogy ha az OTP Bank Nyrt. munkatársai számára ez a tudás nem elérhető. Az árfolyamrést pl. angolul “Bid-Offer spread”-nek vagy “Bid-Ask spread”-nek nevezik, és tranzakciós költségnek tartják “transaction cost” :

The size of the bid-offer spread in a security is one measure of the liquidity of the market and of the size of the transaction cost.
Wikipedia: Bid–offer spread

1.2. Az OTP forradalmasítja a matematikát

Az OTP Bank Nyrt. képviselői szerint a THM számítás módszere hibás.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) weboldalán több leírás is található a hitelekhez kapcsolódó Teljes Hiteldíj Mutatóról (THM). A leírások szerint a THM ahhoz nyújt segítséget, hogy a fogyasztók eligazodjanak a bonyolult hiteltermékek között. A THM ugyanis megmutatja, az adott hiteltermék teljes díját, különválasztva a hiteltermék egyes díjelemeinek az értékétől. Ennek megfelelően, ha egy fogyasztó összehasonlítja két hiteltermék THM-jét, akkor az a hitel az olcsób, amelyiknek alacsonyabb a THM-je.

Minél alacsonyabb a THM, annál kedvezőbb a fizetendő teljes hiteldíj, vagyis annál olcsóbb a kölcsön.
PSZÁF: Amit a THM-ről (azaz a teljes hiteldíjmutatóról) tudni kell!

Aki, már ellenőrizte a a saját devizahitelének THM-jét (Indítson PBT eljárást a bankja ellen! (2. rész) – Számítsa ki a szerződese THM-jét!), az láthatja, hogy az eltérő deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok figyelembevételével számolt hitel THM-je magasabb mint azonos deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamokkal számolt hitel THM-je.

A THM mutató tehát “kileng”, ha eltérnek egymástól a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok. A THM mutató tehát a fogyasztóknak azt jelzi, hogy az árfolyamrés miatt a hitel drágább lett. Az OTP Bank szerint ez nem így van.

Vajon ki hazudik a THM mutató vagy az OTP Bank Nyrt.?

1.3. Az OTP Bank Nyrt mindenkit hülyének néz

Az OTP Bank Nyrt. össze-vissza beszél, annak érdekében, hogy védje törvénysértő tevékenységét. Ha a bank érdekei úgy kívánják, akkor azt az álláspontot képviseli, hogy az árfolyamrés “banki bevétel”, ha pedig érdekei úgy kívánják, akkor ennek az ellenkezőjét mondja, tehát az árfolyamrés nem költség, hanem “elszámolási technika”.

(10) A II.r. alperes álláspontja szerint a jogerős ítélettel megsemmisített általános szerződési feltétel olyan banki bevétel realizására nyújtott lehetőséget, amely az adósok által igénybe vett deviza alapú kölcsön ellenében fizetett ellenszolgáltatás részét képezte. Az árfolyamrésre vonatkozó szerződéses kikötés nem ütközött jogszabályi előírásba, az általános banki gyakorlatnak megfelelően a pénzügyi intézmény piaci devizavásárlásaival összefüggő kiadások fedezetéül szolgált. (l. Kúria Pfv. 21.247/2012/16. sz. 2013. január 15. napján kelt végzés 4.-5. oldal)

1.4. Szellemi csőd

Magyarország szellemi csődjét mutatja az, hogy az ország legnagyobb kereskedelmi bankja ezzel az érvelésével fel mer lépni a PBT – az ország “szakmai” vitarendező fóruma – előtt, és ezzel az érveléssel támogatókra talál az állami szerveknél. Ha Magyarország jogállam lenne, akkor a PSZÁF elgondolkozna azon, hogy megvonja az OTP Bank Nyrt. működési engedélyét, mert a prudens működés feltételei nincsenek biztosítva. Az OTP Bank Nyrt munkatársainak, ugyanis, úgy látszik fogalmuk sincs a “normál banküzemi működéshez” tartozó “alapvető pénzügyi-közgazdasági” összefüggésekről (Dr. Polt Péter, Legfőbb Ügyész 2012. október 11).

Az egyesületünk weboldalán elérhetővé tettünk számtalan információt arról, hogy mi az árfolyamrés, és hogy az árfolyamrés hogyan befolyásolja a hitelek költségeit (l. Árfolyamrés). Aki ezeket az információkat nem érti, vagy akarja érteni, azon nem lehet segíteni.

2. A fogyasztó élvezte a devizahitel előnyeit addig, amíg a frank árfolyama alacsony volt. Ha akkor nem hivatkozott a semmisségre, akkor most se tegye.

Az OTP Bank Nyrt. igazságtalannak tartja azt, hogy a fogyasztók kihasználták a devizahitelek előnyeit, amíg a svájci frank árfolyama alacsony volt, és csak akkor kezdtek el a semmisségre hivatkozni, amikor elkezdett a svájci frank árfolyama növekedni. A banknak ez az érve azt mutatja, hogy a bank jogászainak fogalmuk sincs arról mit jelent egy jogállamban a fogyasztóvédelem.

Aki elolvassa az alábbi két törvényi rendelkezést, az láthatja, hogy a fogyasztók minden szempontból törvényesen járnak el.

Ptk. 234. § (1) A semmis szerződés érvénytelenségére bárki határidő nélkül hivatkozhat.
Polgári törvénykönyv

Hpt. 213. § (3) bek. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
Hpt. 2005-2010.

Egyrészt a Polgári törvénykönyv (Ptk.) nem szab időbeli korlátot arra, hogy egy semmis szerződés érvénytelenségére valamelyik fél hivatkozzzon. Ez a jogrendszerek logikája szerint teljesen normális, hiszen, ha egy szerződés semmis (érvénytelen), akkor az nem válhat utólag érvényessé kizárólag az idő múlása miatt.

Másrészt a pénzügyi fogyasztóvédelem szempontjából sokkal érdekesebb a korábbi Hpt. 213.§ (3) bekezdése. Ez a rendelkezés ugyanis kifejezetten csak akkor engedi meg a szerződések semmiségét, ha az az adott fogyasztó érdekében áll. A bank érdekében tehát nem lehet a szerződések semmisségére hivatkozni. Ez a rendelkezés az európai fogyasztóvédelemi törvényalkotás eredménye.

Az európai törvényalkotó ugyanis felismerte, hogy a bankok tárgyalási pozíciója sokkal erősebb fogyasztók tárgyalási pozíciójánál, ezért a bankokra terhelte annak a “felelősségét” hogy a szerződések érvényesek legyenek. Emiatt ha egy bank hibás szerződést kötött, akkor annak minden negatív következményét a banknak kell viselnie. Ebben az esetben a bank ki lesz szolgáltatva a fogyasztó döntésének, ugyanis a fogyasztó szabadon eldöntheti hogy hivatkozik-e és ha igen akkor mikor, az adott szerződés semmisségére (érvénytelenségére).

A Hpt. korábbi 213. § (3) bek. szerint teljesen jogszerű az, hogy a fogyasztók élvezhették egy semmis (érvénytelen) szerződés előnyeit, amíg a svájci frank árfolyama alacsony volt, és kérhetik a szerződés érvénytelenítését, amint a svájci frank árfolyam emelkedik.

3. A Fővárosi Ítélőtábla 2012. május 24. napján egyértelműen kimondta, hogy “a Hpt. az árfolyamrésről nem rendelkezik, idézett rendelkezés is kizárólag a költség, tehát készkiadás jellegű elemeknek a feltüntetését írja elő. Az árfolyamrés költségnek nem minősíthető” (l. 4.Pf.20.195/2012/3)

A Fővárosi Ítélőtábla 2012. május 24. napján kelt ítéletét, annak meghozatala óta boldog-boldogtalan idézi. Ezzel az ítélettel azonban az a gond, hogy egyáltalán nem világos, hogyan értelmezte a bírói tanács az “árfolyamrés”, a “költség” és a “készkiadás” kifejezéseket. Ezeknek a kifejezéseknek a definícióját az ítélet nem tartalmazza, ezen definícíok nélkül az ítélet érthetetlen.

Aki elolvassa a PBT H-PBT-H-1128/2012 sz. határozatát, az láthatja, hogy abban a határozatban a PBT összekeverte az “árfolyamrés” kifejezést az “árfolyamkockázattal” (A PBT is a bankokat védi (H-PBT-H-1128/2012)). A PBT határozata 2012. május 25. napján, a Fővárosi Ítélőtábla ítélete pedig 2012. május 24. napján kelt. A két időpont közelsége arra enged következtetni, hogy a két döntéshozó tanács egyeztetett egymással. A Fővárosi Ítélőtábla tehát minden bizonnyal ugyancsak összekeverte az “árfolyamrés” kifejezést az “árfolyamkockázattal”. Ezt az is bizonyítja, hogy ha a fenti idézetben kicseréljük az “árfolyamrés” kifejezést az “árfolyamkockázatra”, akkor az ítélet indoklása érthetőbbé válik.

A Fővárosi Ítélőtábla tehát nem találta meg a szent grált, hanem összekeverte az “árfolyamrés” és az “árfolyamkockázat” kifejezéseket. Van ilyen, mindenki hibázhat. A hibákat korrigálni lehet. Azt a jelenséget azonban, hogy a Fővárosi Ítélőtábla indoklását a PSZÁF és a bankok előszeretettel idézik leveleikben leginkább az “egy bolond százat csinál” szólással lehet jellemezni.

4. Összegzés

Az OTP Bank Nyrt. számára már csak néhány nap áll rendelkezésre arra, hogy megindokolja esetleges felülvizsgálati kérelmét. Az eddig ismert magyarázkodás alapján, úgy tűnik, az OTP-nek nincsenek észzerű érvei, amivel védhetné az álláspontját. Az OTP-nek csak arra futja, hogy félremagyarázza a közgazdaságtant, ellentmondjon saját bírósági beadványainak, sopánkodjon a fogyasztóvédelmi rendelkezések következményei miatt és hogy egy olyan bírósági ítéletre hivatkozzon, amelyik félreértésen alapul. Ha Magyarország jogállam, akkor a Kúria szemrebbenés nélkül el fogja utasítani a bank esetleges felülvizsgálati kérelmét.


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk:
Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: