Bűnözők kezében van-e az igazságszolgáltatás?

Több mint egy éve foglalkoztatja a magyar igazságszolgáltatást az a kérdés, hogy vajon befolyásolja-e a deviza-alapú hitelek költségeit a bankok saját deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamai közötti különbség (értsd árfolyamrés) mértéke.

Erre a kérdésre az egyetemes közgazdaságtan “igennel” válaszol, mert az árfolyamrés költségnövelő hatását matematikai módszerekkel bizonyítani lehet. Az árfolyamrés költségnövelő hatását a magyar állami szervek és a gazdasági újságírók 2004 és 2010 között részletesen bemutatták, sőt 2010-ben még törvény is készült az árfolyamréssel kapcsolatban (források: árfolyamrés). Ennek ellenére jelenleg a bírók közül még sokan azt az álláspontot képviselik, hogy az árfolyamok közötti különbség nem befolyásolja a deviza-alapú hitelek költségeit. Az eltérő árfolyamok használata ugyanis csak egy “számítási mód” (pl. Szolnoki Városi Bíróság 3.P.21.893/2011/40) lenne, amitől a hitel nem lehet drágább.

Azok a bírók, akik szerint az árfolyamrés nem növeli a deviza-alapú hitelek költségeit, megkérdőjelezik a matematikai számítások eredményeit. A magyarországi igazságszolgáltatás tehát úgy működik, hogy a bíróknak jogukban áll megkérdőjelezni a természettudományi összefüggéseket. Ezt a megfigyelésünket tavaly ősszel egy magyarországi bíró is megerősítette, aki azt írta nekünk, az OTP elleni másodfokú tárgyalás előestéjén hogy, szerinte, nincs esélyünk megnyerni a másodfokú eljárást, mert kevés bíró hajlandó természettudományi összefüggéseket megérteni:

kevés bíró hajlandó természettudományi összefüggéseket megérteni. De azért meg kell próbálni, hátha kifogtok egy érdeklődőbb fajtát.
Egy magyarországi bíró véleménye kollégáiról 2012 novemberében

Ebben a bejegyzésben arra keressük a választ, vajon megfelel-e jogállami követelményeknek az a jogrendszer, amelyik megengedi, hogy a bírók önkényesen értelmezzék a matematikát.

A bejegyzés végén összehasonlítjuk a a német, az angol és a magyar jogrendszert. Döntse el Ön, hol működik megbízhatóbban az igazságszolgáltatás!


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. A tények makacs dolgok

galileo-church-pope-cartoonA tények makacs dolgok. A tények ugyanis akkor is léteznek, ha egyébként tagadjuk őket. Gondoljuk csak azokra a középkori bírósági ítéletekre, amelyekben a bírók azt hirdették, hogy a föld lapos és a nap kering a föld körül. Annak ellenére, hogy akkoriban ez volt a hivatalos álláspont – és ezt az álláspontot az írástudók rendszeresen papírra is vésték – a föld egy cseppet sem lett laposabb és a nap egy pillanatra sem keringet a föld körül. A történészek a középkort a “sötét” jelzővel együtt szokták emlegetni, mert az a sok tudás, amit az emberiség az antik görög és római kultúrák során összeszedett, az a középkor bírái számára ismeretlen volt. A középkori bírók azt hitték, hogy ha sokszor leírják, hogy a “föld lapos” (mondom “LAPOS“), akkor az majd igazzá válik.

A XXI. századból visszagondolva azt hihetnénk, hogy a tények tagadása csak a múltban fordulhatott elő. Ezzel szemben, aki elolvassa a magyarországi igazságszolgáltatás árfolyamréssel kapcsolatos döntéseit, az láthatja, hogy a tények tagadása most is előfordul. Az a sok tudás, amit az egyetemes közgazdaságtan az évszázadok során összeszedett, az most sok bíró számára ismeretlen. A bírók közül ugyanis, egyesek azt hiszik, hogy ha sokszor leírják, hogy az “árfolyamrés nem költség“, akkor az majd igazzá válik.

2. A tények és az igazságszolgáltatás

A tények megállapítása a bírósági eljárások egyik legfontosabb feladata. Az eljárásjogi törvények speciális jogosítványokat adnak a bíróságoknak a tények feltárása érdekében. A tények pontos feltárása ugyanis elengedhetetlen feltétele annak, hogy a bíróságok igazságos ítéleteket hozzanak. A vesztes fél is könnyebben el tudja fogadni az ellene hozott ítéletet, ha úgy érzi, hogy a bíróság a valós tények alapján döntött. Ugyanakkor a vesztes fél azonnal korrupcióval fogja vádolni a bírókat, ha a bíróság a tények megállapításánál hibázik.

Sőt, az idő múlásával, az ítéletekben a tények feltárása fontosabbá válhat a rendelkező részénél. Ma már valószínűleg csak alig néhány embert érdekel, hogy kit és mennyi időre ítéltek el a rendszerváltás után az 1956-os sortüzek miatt. Az ítéletek tényfeltáró részét viszont még hosszú évszázadokon át fogják érdeklődve olvasni azok, akiket az 1956-os Magyarországi események érdekelnek.

3. A tények tagadása és a koncepciós perek

Az az ítélet, amelyiknél a bíróság nem végezte el megfelelően a tényfeltáró munkát, annyit sem ér, mint a papír amire azt nyomtatták. A koncepciós perek lényege pont az, hogy az adott bíróság valótlan tényállás alapján hoz döntést. A “koholt vád” egyik tipikus megjelenési formája az, amikor valakit, olyan cselekedetekért ítélnek el, amelyeket el sem követett (pl. mert békaemberekkel találkozott).

Elevenítse fel, milyennek ábrázolta Bacsó Péter a magyar igazságszolgáltatás tényfeltáró munkáját.

A természettudományi összefüggések is ugyanilyen tények. A természettudományi összefüggéseket megkérdőjelezni, ugyanolyan hiba, mint valótlan cselekményeket valósnak tartani.

4. A tények tagadása egy jogállamban bűncselekmény

A tények tagadásának ott van nagy divatja, ahol a hatalom birtokosainak nem érdeke a tényekkel való szembenézés. A feudális monarchiákban egy személyben egyesült a végrehajtó és bírói hatalom. Így a feudális uralkodók a kényük-kedvük szerint ítélkezhettek. A jogállamok kialakulása a hatalmi ágak szétválasztásával kezdődött. A bírói hatalom függetlenítésének pont az volt a célja, hogy korlátot állítson a végrehajtó hatalom birtokosainak. Az elképzelés az volt, hogy ha biztosított a bírák függetlensége, akkor ítéleteiket nem a hatalom birtokosainak az igényeihez, hanem kizárólag a tényekhez és törvényekhez igazítják (l. Montesquieu: The Spirit of the Laws, 1748).

A XIX. század elején azonban nyilvánvalóvá vált, hogy a bírói függetlenség megteremtése önmagában nem elég, ahhoz, hogy a bírók az ítéleteiket kizárólag a tényekhez és törvényekhez igazítsák. Sok esetben ugyanis a bírói hatalom továbbra is hagyta magát befolyásolni a végrehajtó hatalom által.

5. Németország – Jogi Önkény (1839)

Németországban annak érdekében, hogy a bírók minden esetben kizárólag a tények és törvények alapján ítélkezzenek 1839-ben törvény készült. A törvény szerint bűncselekményt követ el “az a bíró, hivatalos személy vagy választott bíró, amelyik egy eljárás vezetése során, vagy egy ügy eldöntésekor, az egyik fél javára vagy hátrányára, önkényesen szolgáltat igazságot“.

§ 339 Rechtsbeugung
Ein Richter, ein anderer Amtsträger oder ein Schiedsrichter, welcher sich bei der Leitung oder Entscheidung einer Rechtssache zugunsten oder zum Nachteil einer Partei einer Beugung des Rechts schuldig macht, wird mit Freiheitsstrafe von einem Jahr bis zu fünf Jahren bestraft.
(Német Büntető Törvénykönyv)

A német jogrendszerben az “önkényesen szolgáltat igazságot” (“Beugung des Rechts“) tényállási elem alá szokták szubszumálni, azt, amikor egy bíró egy nyilvánvaló  tényt (pl. matematikai összefüggés) nem vesz figyelembe. Az “önkényesen szolgáltat igazságot” szófordulat azonban ennél lényegesen tágabb, így bűncselekményt követ el az a bíró is, aki pl. az “és” kötőszót “vagy“-ként értelmezi, vagy, ha egy jogi szakkifejezést nem a jogtudományban elfogadott értelemben használ.

A szigorú törvényi keretek miatt a német bírósági ítéletek indoklása rendkívül fegyelmezett, mert a bírók minden lényeges gondolati lépést elmagyaráznak. A német jogrendszer ezzel lehetetlenné teszi a bíróknak azt, hogy önkényesen össze-vissza beszéljenek.

A németországi szabályozásról részletesen itt olvashat: Rechtsbeugung.

6. Anglia – Az igazságszolgáltatás elferdítése

Angliában nincs törvényi szabályozás az önkényes bíráskodásról, viszont az évszázadok során a szokásjog kialakította azokat a feltételeket, amelyek alapján egy bíró bűncselekményt követ el, ha letagadja a tényeket az ítélkezése során.

Perverting the course of justice
Perverting the course of justice, in Canadian, English, Hong Kong, and Irish law, is a criminal offence in which someone prevents justice from being served on himself or on another party. It is a common law offence carrying a maximum sentence of life imprisonment.
(angol szokásjog)

Anglia a legrégebbi jogállam; ez azért alakult így, mert Angliában már a kezdetektől fogva a csak olyan emberek válhattak bíróvá, akik fegyelmezetten és  logikusan tudtak gondolkozni. A bírók azért tudták kivívni maguknak a társadalom megbecsülését  mert képesek voltak logikusan gondolkozni, és a döntéseiket világosan, érthetően elmagyarázni. Egy angol bíró nem engedheti meg magának a logikátlan érvelést (tehát pl. matematikai összefüggések tagadását), mert akkor pillanatok alatt elveszítené a társadalmi megbecsülését.

Anglia gazdasági sikerét a megbízható jogrendszer alapozta meg, ezért azt a bírót, aki megszegi a logikus gondolkozás íratlan szabályát, azt akár  örök életére is börtönbe zárhatják.

7. Magyarország

A magyar büntető törvénykönyvet (Btk.) 1978-ban fogadta el az Országgyűlés. A Btk. készítői sok rendelkezést vettek át a német jogrendből, de a “jogi önkény” szabályozása kimaradt. 1978-ban Magyarországon diktatúra volt. Egy diktatúrának nem áll érdekében büntetőjogi eszközökkel rákényszeríteni a bírókat arra, hogy kizárólag a tények és törvények alapján ítélkezzenek. Egy diktatúra működésképtelenné válna, ha a bírók függetlenítenék magukat a végrehajtó hatalom akaratától.

A büntetőjogi szabályozás hiányában, Magyarországon a bírók nincsenek kitéve annak a veszélynek, hogy pl. a tényállás hibás megállapítása miatt esetleg büntetőjogi felelősséget kelljen vállalniuk. A büntetőjogi nyomás hiányában a bíróságok rendkívül szabadon dönthetnek arról, hogy egy állítást valósnak vagy valótlannak fogadnak-e el.

A deviza alapú hitelek esetében a vizsgálandó állítás az, hogy:

a bankok eltérő deviza eladási és deviza vételi árfolyamai megnövelik a deviza-alapú hitelek költségeit.

Ezt az állítást matematikai módszerekkel bizonyítani lehet. Ennek ellenére ezt az állítást egyes bírók igaznak fogadják el, más bírók meg azt mondják az eltérő árfolyamok alkalmazása “csak egy számítási mód“. A két álláspont kizárja egymást, ezért az egyik álláspont téves.

Vajon,  egységessé válna-e a magyarországi igazságszolgáltatás gyakorlata, ha börtönbüntetés fenyegetné azokat a bírókat, akik a két lehetséges válasz közül a matematikailag logikátlant fogadják el igaznak?


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


8. Összegzés

A magyar igazságszolgáltatás nincs bűnözők kezében.

Azok a bírók, akik szerint az árfolyamrés nem költség, önkényesen értelmezik a matematikai számítások eredményeit. A tények önkényes értelmezése Magyarországon nem bűncselekmény, ezért a magyar igazságszolgáltatás nincs bűnözők kezében. Angliában és Németországban viszont bűncselekmény a tények önkényesen értelmezése. A magyar jogi kultúra, ebben a tekintetben, kb. 150-170 évvel van lemaradva Angliához és Németországhoz képest.


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

One Response to Bűnözők kezében van-e az igazságszolgáltatás?

  1. […] Városi Bíróság ítélete jogállami zsinórmértékkel mérve “jogi önkény” (Bűnözők kezében van-e az igazságszolgáltatás?), amelyik csak azért lett bedobva a köztudatba, hogy ellensúlyozza a Fővárosi Törvényszék […]

%d blogger ezt kedveli: