Van-e értelme perelni a bankokat?

Az elmúlt hetekben egyre többen fordultak hozzánk azzal a kérdéssel, hogy tudunk-e segítséget nyújtani pert indítani a bankok ellen.

A Fővárosi Törvényszék decemberi jogerős közbenső ítélete óta egyre több elsőfokú bíróság ítéletről lehet olvasni a neten, amelyek ugyancsak megállapították egyes deviza-hitelszerződések érvénytelenségét.

Ezzel szemben a Szász Károly a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) az elnöke, a minap azt nyilatkozta, hogy szerinte a “devizahiteles perek nagy része esélytelen” (Népszabadság, 2013. április 29.).

on-most-itt-all

Ebben a bejegyzésben összegyűjtünk érveket, amelyek a per indítás mellett, és amelyek a perindítás ellen szólnak.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Érvek a perindítás mellett

A perindítás mellett szól, hogy az árfolyamrés hiányára alapozott érvelés világos és egyszerű. Az árfolyamrés értékét a bankok weboldalain közzétett árfolyamadatok alapján könnyen ki lehet számolni. Az árfolyamrés értékének a feltüntetését a szerződésben pedig ugyancsak könnyen lehet ellenőrizni. Az árfolyamrés szerepéről és költségvonzatáról rendkívül sok információ fellelhető a neten (Árfolyamrés). Az árfolyamrés által okozott többletköltséget pedig matematikai módszerekkel pontosan meg lehet határozni.

A gyakorlatban egyre több elsőfokú ítélet mondja ki a deviza-alapú szerződések érvénytelenségét valamilyen okból. Ezek alapján azt lehetne hinni, hogy az árfolyamréssel pert veszíteni nem lehet.

Magyarország deklaráltan jogállam, ezért mindenkinek joga van bízni a bíróságok függetlenségében.

2. Érvek a perindítás ellen

A perindítás ellen szól, hogy az igazságszolgáltatással megbízott állami szervek szisztematikusan megsértik a jogállami elveket. A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) nyilvánvalóan semmibe veszi a matematikai összefüggéseket és továbbra is azt hajtogatja, hogy az “árfolyamrés nem költség“. A Szolnoki Törvényszék pedig úgy utasította el egy fogyasztó keresetét, hogy az ítéletében meg sem említette a Fővárosi Törvényszék decemberi ítéletét.

A PBT és a Szolnoki Törvényszék gyakorlata jogbizonytalanságot teremt, ami miatt a keresetet indító fogyasztóknak számolniuk kell a perek elvesztésének anyagi kockázatával.

3. Mi folyik a színfalak mögött?

A kereset indítás ellen szól az is, hogy nem lehet tudni, mi zajlik a színfalak mögött. A politikai és pénzügyi elit minden bizonnyal nyomást helyez az igazságszolgáltatásra, annak érdekében, hogy az igazságszolgáltatás utasítsa el a fogyasztói pereket. Szász Károly nyilatkozata a devizahitelek esélyeiről láthatóan azt a célt szolgálja, hogy a fogyasztókat eltántorítsa az esetleges perektől (Népszabadság, 2013. április 29.).

A kereset indítás mellett szól azonban, hogy Szász Károly nyilatkozata nyilvánvalóvá teszi, hogy a politikai és pénzügyi elitnek nincsenek érvei az árfolyamrés hiányán alapuló érveléssel szemben. Ha Szász Károlynak lennének érvei, akkor azokat minden lehetséges csatornán keresztül eljuttatná a fogyasztókhoz és a bíróságokhoz. Ugyanúgy ahogy azt a PSZÁF tette tavaly a Szegedi Ítélőtábla döntésének megdöntése céljából (Miért aggályos a Szegedi Ítélőtábla Devizatrükkös ítélete – Origó 2012.05.17.).

Ezzel szemben Szász Károly a mostani riportban felületesen fogalmaz, és csak azt ismételgeti, hogy minden rendben van, volt és lesz. Az “árfolyamrés” kifejezést egyszer sem említi. Az újságíró pedig nem kérdezi a Kúria júniusi tárgyalásával kapcsolatban.

Szász Károly nyilatkozata tehát nem azért érdekes, amit mond, hanem azért, amit nem mond!

4. Összegzés

Az árfolyamrés hiányára alapított érvelés világos és egyszerű. Szász Károlynak sincsenek érvei, amelyek cáfolnák a semmisséget. Keresetet indítani azonban kockázatos, mert a magyar igazságszolgáltatás ki van téve a politikai és pénzügyi elit nyomásának.

Mi azt javasoljuk, hogy csak az indítson keresetet a bankja ellen, aki megbízik az igazságszolgáltatás függetlenségében. Akinek viszont kétségei vannak, azok inkább várják meg a 2013. június 25. napjára kiírt tárgyalás eredményét.

Meghívó – 2013. június 25., 10 óra – Kúria
20130625-PITEE-Flyer


Népszabadság (NOL): Sok adós nem is akar élni ezekkel a lehetőségekkel, inkább a bíróságtól vár megoldást. Mit gondol azokról a perekről, amelyeket a devizahitelesek indítottak a bankok ellen?

Szász Károly (SZK): Tudomásul veszem, de a perek nagy része nem vezethet eredményre, nem segítik elő a probléma megoldását. A felügyelet elnökeként és korábban bankvezetőként is azt tapasztaltam, hogy a bankrendszer alapvetően betartotta a hatályos jogszabályi előírásokat. Azt mondani, hogy a bankok tömegesen jogszabálysértő gyakorlatot folytattak volna, egész egyszerűen nem felel meg a valóságnak. Természetesen lehetnek egyedi esetek, amikor valamilyen szabálytalanság történt, és ezeket tárják is fel a bíróságok, korrigálják a jogsérelmeket, de ebből nem helyes azt a következtetést levonni, hogy a teljes rendszer jogszerűtlen lett volna.

NOL: Hány ilyen per indult, és milyen eredményt hoztak eddig?

SZK: A felügyeletnek nagyjából ezer ilyen perről van tudomása, ezek különféle szakaszban járnak. Tudomásom szerint eddig egyetlen devizahiteles sem tudta jogerősen érvényesíteni a követelését a bankjával szemben. Sőt azokban az ügyekben, amelyek eddig jogerősen lezárultak, a pénzintézet nyert az ügyféllel szemben. Ezért különösen nagy a felelősségük azoknak a jogászoknak, önjelölt fogyasztóvédőknek, akik a devizahiteleseket arra ösztönzik, hogy ilyen pereket indítsanak. Ezek az eljárások azért veszélyesek, mert hosszú ideig elhúzódnak, az adóst abban a hitben tartják, hogy ha nyer, minden problémája megoldódik. Esetleg a per miatt nem működik együtt a bankjával. Így kimarad azokból a programokból, amelyekben részt vehetne, nem törleszt rendesen, és ezzel csak még nagyobb adósságot halmoz fel. A megoldást az szolgálja, ha a felek tartják magukat a szerződéshez.

A devizahiteles perek nagy része esélytelen – Népszabadság, 2013. április 29.


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét! A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

One Response to Van-e értelme perelni a bankokat?

  1. […] a kérdésre, hogy “Ön szerint, van-e értelme perelni a bankokat?” (Van-e értelme perelni a bankokat?, 2013.05.03) a válaszadóknak csak a 18% válaszolt határozott igennel. Ez azt jelenti, hogy a […]

%d blogger ezt kedveli: