Mi a költség? – A Kúria a Legfőbb Ügyész állásfoglalását kéri

A magyar igazságszolgáltatáson kifogott a “költség” kifejezés!

frageA devizahitelesek perei rávilágítottak a magyar jogrendszer egyik gyenge pontjára. A törvényalkotó eddig összesen kb. 750 helyen használta a “költség” kifejezést (forrás net.jogtar.hu), minden bizonnyal azt feltételezve, hogy ez a kifejezés mindenki számára könnyen érthető. Az elmúlt 10 évben hozott bírósági ítéletek alapján azt is lehetne hinni, hogy a “költség” kifejezés az igazságszolgáltatás számára is világos és érthető, mert ennek a kifejezésnek a tartalmát eddig a bíróságok nem vizsgálták. Csak azóta okoz fejfájást a bíróságoknak a “költség” kifejezés értelmezése, amióta kiderült, hogy ha a bankok által alkalmazott “árfolyamrés” okozta többletkiadás “költség“, akkor az árfolyamrés értékét fel kellett volna tüntetni a deviza-alapú hitelszerződésekben. Ha pedig az “árfolyamrés” értéke nincsen feltüntetve, akkor annak a jogkövetkezménye az, hogy a deviza-alapú hitelszerződés semmis.

Az OTP Bank Nyrt. az “árfolyamrés” okozta többletkiadást, a Kásler-perben, a fogyasztók költségének tekintette. Az OTP Bank Nyrt. ugyanis a Kásler-perben azzal érvel, hogy az “árfolyamrés” okozta többletkiadás a banknak az a díjazása, amit a bank a pénzváltási tevékenységért kap. A semmisség elkerülése érdekében azonban az OTP-nek, most szüksége van arra, hogy a “költség” kifejezést újra értelmezzék. Méghozzá úgy, hogy elkerüljék a semmisséget. Az OTP azonban ezt a szellemi munkát nem a saját jogászaira bízza, hanem helyettük a bíróságokra. A Kúria pedig úgy döntött, hogy ezt a feladatot tovább adja a Legfőbb Ügyésznek.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Olvassa el a Kúria kérdéseit:

Végzés

A Kúria ************* felperesnek OTP Bank Nyrt. I. r. é. OTP. Jelzálogbank Zrt. II. r. alperesek ellen jogalap nélküli gazdagodás iránt a Pesti Központi Kerületi Bíróság előtt 9.P.85.758/2012/7 számon indult és a Fővárosi Törvényszék 43. Pf. 636553/2012/7 számú közbenső ítéletével befejezett perben a közbenső ítélet ellen az alperesek által benyújtott felülvizsgálati kérelem folytán megkeresi a legfőbb ügyészt álláspontja legkésőbb 2013. május 10-ig történő kifejtésére a Pp. 274. paragrafus (6) bekezdésére hivatkozással.

A Kúria az ügyben felmerült és a felülvizsgálati kérelemmel vitatott kérdésekben kéri a legfőbb ügyészt az álláspontja kifejtésére. Ezen belül is kéri, hogy az alábbi kérdések kapcsán nyilatkozzon:

  1. Fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés esetén hogyan határozható meg a költség fogalma?
  2. A Hpt. 213. paragrafusában szereplő „költség“ milyen szükségszerű illetve lehetséges elemekből tevődik össze devizaalapú kölcsön esetén?
  3. A Hpt. 213. paragrafus (1) bekezdés c) pontja a b) pontban szereplő semmisségi ok részletezésének tekinthető-e?
  4. Az eladási illetve vételi árfolyam alkalmazása a fogyasztó szempontjából költségként értelmezhető-e, értelmezendő-e (pl. PSZÁF által 2005. novemberében kiadott „A bankok ingatlanfedezetű devizahiteleinek összehasonlító elemzése III/2 pont) avagy az árfolyamrés alkalmazása az ellenszolgáltatás összegszerűségét meghatározó tényező egy „számítási mód“ pl. Szolnoki Városi Bíróság 3.P.21.893/2011/40 számú ítélet?
  5. Az árfolyamrés mértéke (melynek szokásos mértéke a hivatkozott PSZÁF anyagban írtak szerint általában 0,5 %-3 % között mozog meghatározható-e egyáltalán előre akár a minimum illetve maximum megadásával? Meghatározhatók-e azok a feltételek, melyek változása esetén a pénzügyi intézmény azon változtat?
  6. Egy pénzügyi intézménynél ugyanabban az időpontban érvényesülhetnek-e eltérő árfolyamrések, vannak-e kifejezetten kizárólag a devizahitel szerződések esetén alkalmazott eladási vételi árfolyamok?
  7. A devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés esetén a THM-ben a vételi illetve eladási árfolyamot miként kell figyelembe venni, milyen időpont szerinti árfolyam az irányadó?
  8. Amennyiben az árfolyamrés alkalmazása Hpt. 213. paragrafusába ütközne, annak mi a jogkövetkezménye? A részleges érvénytelenség Ptk. 237-239. paragrafusában irt szabályai erre az esetre alkalmazhatók-e?

Budapest, 2013. április 4.
(forrás: Végzés)

2. THM-Paradoxon

Ismereteink szerint a “költség” kifejezés értelmezéséhez számtalan információ áll a jogtudomány rendelkezésére: a szó köznyelvi jelentése, jogi tankönyvekben található meghatározás, az Európai Unió irányeleveiben használt értelmező rendelkezés stb.

A pénzügyi jogszabályok szempontjából, viszont azt érdemes különösen figyelembe venni, hogy a “költség” kifejezés egyaránt megtalálható volt a Hpt. korábbi 213. § (1) bek. c) pontjában és a korábbi THM-Rendelet (41/1997 ) 8. § (1) bekezdésében. A két rendelkezésben a “költség” kifejezést csak egységesen lehet értelmezni. A két rendelkezés kapcsolatát ezért neveztük el “THM-Paradoxon“-nak (l. THM-Paradoxon). A két rendelkezés együttes alkalmazása miatt ugyanis, minden olyan tényező költség, amelyik hatással van a teljes hiteldíj mutató eredményére.

3. Jogkérdés vagy Ténykérdés?

A Kúria a Pp. 274. § (6) bekezdésére hivatkozással fordult a Legfőbb Ügyészhez (l. fent). A Pp. 274. § (6) bek. szerint a Kúria kizárólag “jogkérdésekben” kérheti a Legfőbb Ügyész állásfoglalását.

Pp. 274. § (6) A tanács elnöke jogkérdésben az iratok megküldése mellett, határidő tűzésével a legfőbb ügyészt álláspontjának kifejtésére hívhatja fel.
(1952/III. tv.)

Ez a szabály egyúttal azt is jelenti, hogy a Kúria ún. “ténykérdésekben” nem fordulhat a Legfőbb Ügyészhez.

Annak érdekében, hogy eldönthessük, vajon jogosan fordult-e a Kúria a Legfőbb Ügyészhez szükséges végiggondolni, hogy a Kúria kérdései egy “jogkérdés” vagy egy “ténykérdés” megválaszolására irányulnak-e.

Definíciók:
Ténykérdés” az, ami bizonyítható.
Jogkérdés” minden, ami nem ténykérdés.

Ha ennek a szempontrendszernek alapján megviszgáljuk a Kúria kérdéseit, akkor láthatjuk, hogy a 2., 4., 5., 6. és 7. kérdések ténykérdések, mert ezekre a kérdésekre a közgazdaságtudomány bizonyítható válaszokat ad. A Kúria kérdéseit ezért nem a Legfőbb Ügyész, hanem egy közgazdász szakértő tudná a leginkább megválaszolni.

4. Összegzés

A magyar igazságszolgáltatás számára továbbra sem világos a “költség” kifejezés tartalma. A Kúria ezzel kapcsolatban a Legfőbb Ügyész állásfoglalását kérte az OTP kérelmére indult felülvizsgálati eljárásban. Kúria által megfogalmazott kérdések többségének megválaszolásához nem jogi, hanem közgazdaságtudományi ismeretekre van szükség. A Kúria által megfogalmazott kérdések ezért nem “jogkérdések” hanem “ténykérdések“. A Pp. 274. § (6) bekezdése szerint azonban a Legfőbb Ügyészhez csak “jogkérdésekkel” lehetne fordulni.


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét! A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

2 Responses to Mi a költség? – A Kúria a Legfőbb Ügyész állásfoglalását kéri

  1. […] a Legfőbb Ügyész szakvéleményét a Kúria által feltett kérdésekre (l. Kúria kérdései). A szakvélemény tartalma és eredménye a magyar fogyasztóvédelem szempontjából […]

  2. […] A 2013. június 25. napjára kiírt tárgyalás előkészítése során a Kúria kérdéseket intézett a Legfőbb Ügyészhez a pénzügyi szolgáltatások árazásával kapcsolatban (Mi a költség? – A Kúria a Legfőbb Ügyész állásfoglalását kéri,) […]

%d blogger ezt kedveli: