A PSZÁF jóváhagyja az AXA törvénysértéseit

PSZÁF és jog

PSZÁF és a jog

Az AXA Bank Europe SA Magyarországi Fióktelepe 2012 július 1. napjától 1,25-1,70 százalékponttal megemelte a “Plusz” elnevezésű, deviza alapú hiteltermékeinek az ügyleti kamatát. A bank az egyoldalú kamatemelést mindössze a “forrásköltségek kedvezőtlen változásával” indokolta.

A bank nem részletezte – sem sajtóközleményben, sem a honlapján megjelenő tájékoztatójában – azokat a közgazdasági, piaci indokokat melyek alapján a szerződésmódosítás mellett döntött. Emiatt a fogyasztók nem tudhatták meg, hogy a bank melyik forrásköltsége, mikor, milyen mértékben emelkedett és azt sem, hogy mekkora az adott forrásköltség hatása a “Plusz” elnevezésű deviza alapú hiteltermékek ügyleti kamataira. A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) megvizsgálta az AXA bank egyoldalú kamatemelését, és mindent jogszerűnek talált.

Ebben a bejegyzésben bemutatjuk, hogy az AXA Bank tavaly júliusi egyoldalú kamatemelése teljes mértékben törvénytelen volt. Ha a PSZÁF komolyan venné a törvények szövegét, akkor a kamatemelés jóváhagyása helyett fel kellett volna szólítania a bankot a kamatok csökkentésére.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Mik azok a „forrásköltségek”?

A bankszektornak a “forrásköltség” olyan mint egy gyártónak az “alapanyagköltség” vagy a kereskedőnek a “beszerzési költség“. Alapesetben egy kereskedelmi bank nem a saját pénzét adja hitelbe, hanem azoknak a pénzét, akik az adott banknál folyószámlát vagy megtakarítási számlát vezetnek (bankbetétet helyeznek el). Leegyszerűsítve: ha egy bank 5% kamatot fizet a bankbetétek után, akkor a bank a hitelezéshez szükséges pénzt 5%-os forrásköltséggel szerzi be. Ha a bank megemeli a betéti kamatait 6%-ra – pl. annak érdekében, hogy több betétest szerezzen -, akkor azzal a forrásköltségei is 6%-ra növekednek.

A bankok a hitelezéshez szükséges pénzt, a betétesek pénzén kívül, más forrásból is beszerezhetik (pl. hitelt vehetnek fel egy másik banktól), ilyenkor ennek a forrásnak (bankközi hitel) a költségeit (bankközi hitelkamat) nevezhetjük “forrásköltségnek“.

Egy bank működése persze általában nem látható át annyira, hogy össze lehetne párosítani a bank által szerzett forrásokat a bank által kihelyezett hitelekkel. Így legtöbbször egyáltalán nem világos, hogy egy bank melyik forrást melyik hitelhez használja fel.

2. A forrásköltségek jelentősége a gyakorlatban

Magyarországon a bankok előszeretettel indokolják az egyoldalú kamatemeléseket a „forrásköltségek növekedésével”. Ez egy nagyon kényelmes megoldás a bankok számára, mert ezzel az indokkal Magyarországon gyakorlatilag korlátlanul növelhetik a hitelek költségeit. A forrásköltségek növekedése és a növekedés hatása a hitelekre ugyanis ellenőrizhetetlen:

  • Egyrészt a bankok üzleti titokként kezelik, hogy mely forrásokból szerzik be a hitelezéshez szükséges pénzeket. Ezért a forrásköltségek valódi mértékét a bankokon kívül senki sem ismeri, így az is ellenőrizhetetlen, hogy azok a költségek mekkora mértékben növekedtek.
  • Másrészt, még ha lehetne is tudni, hogy mekkora a bankok forrásköltsége, akkor sem lehetne a forrásokat összepárosítani a kihelyezett hitelekkel, így ellenőrizhetetlen az is, hogy egy adott forrásköltség emelkedésének mekkora a hatása az egyes hiteltermékek esetében.

A PSZÁF soha nem tett semmi érdemlegeset annak érdekében, hogy a bankok egyoldalú szerződésmódosításait kordában tartsa. A PSZÁF 2006-ban kiadott egy fogyasztóvédelmi ajánlást, amiben például megfogalmazta azt az elvárást, hogy a bankok részletezzék a kamatemelés indokait és hogy legyenek figyelemmel az arányosság elvére.

17. Az adott egyoldalú szerződésmódosítás végrehajtásakor a pénzügyi intézmény mindig részletezze (például sajtóközleményben, honlapján megjelenő tájékoztatójában) azokat a közgazdasági, piaci indokokat melyek alapján a szerződésmódosítás mellett döntött. Legyen különös figyelemmel arra, hogy a (megemelt) költségek álljanak arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. A díjemelkedés a felmerülő, valós költségek fedezetét szolgálja, ne csupán a bevételek növelését vagy máshol jelentkező veszteség fedezetét.
(A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről)

A bankok azonban a PSZÁF fogyasztóvédelmi ajánlását eddig soha nem vették komolyan, ezért nem szokták részletezni a kamatemelések indokait. A PSZÁF pedig engedékenyen soha nem teszi szóvá azt, hogy a bankok figyelmen kívül hagyják a felügyelet szakmai ajánlásait.

A korlátlan egyoldalú kamatemelésekkel kapcsolatos problémára több szakértő is felhívta a figyelmet. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) szakértői 2010-ben megírták, hogy kiszámíthatatlan a bankok kamatemelési gyakorlata; a forrásköltségek nincsenek egyértelműen hozzárendelve a hitelekhez, és ezt az átláthatatlan helyzetet a bankok könyörtelenül kihasználták a fogyasztók megkárosítása érdekében.

A döntést [a kamatemelésről] az intézmények belső üzletpolitikai döntésük alapján egyoldalúan, az ügyfél számára előre nem kiszámítható módon hozzák meg.

A bankok árazási erőfölényének kihasználását nagyon nehéz egzakt módon számszerűsíteni, leginkább azért, mert a források nincsenek megcímkézve (vagyis nincs egyértelmű megfeleltetés, hogy melyik forrás finanszírozza melyik hitelt), így egy konkrét jelzáloghitel pontos finanszírozási költsége nem határozható meg.

A magyarországi hitelintézetek 2008 októberét követően forrás- és kockázati költségeik emelkedését meghaladó módon terhelték a lakossági adósokat.
(Drágák-e a lakossági hitelek Magyarországon?, Gyura Gábor és Szigel Gábor, a szerzők a Magyar Nemzeti Bank szakértői, 2010. szeptember 27.)

Ugyanezt az álláspontot képviselte a Legfelsőbb Bíróság (LB) a 2011-ben. Az LB Gfv.IX.30.221/2011/6.számú ítéletében meghatározta azokat az elveket, amelyeket a bankoknak be (kellene) tartaniuk az egyoldalú kamatemelések során. Ezen elvek szerint csak annak a forrásköltségnek az emelkedése adhat okot az egyoldalú kamatemelésre, amelyik forrást a bank már a hitelszerződés megkötésekor(!) figyelembe vett, és a módosításnak arányban kell állnia a forrásköltség valódi emelkedésével.

Csak olyan körülmények változása adhat alapot a kamat, a díj, a költség tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra, mely körülményeket a szerződéskötéskor is figyelembe vettek a kamat, a díj és a költség meghatározásakor és mely körülmények változása tényleges hatást gyakorol a kamat, a díj, a költség mértékére. A bekövetkezett változásnak meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét, jelentéktelen, érdemi hatást nem kiváltó változás nem adhat alapot a szerződés módosítására. A módosítás mértékének arányban kell állnia a bekövetkezett változás hatásával.
(Legfelsőbb Bíróság 2011. szeptember 27. napján kelt ítélete (Gfv.IX.30.221/2011/6.szám))

A szakmai kritikák eredményeként a kormány rendeletben szabályozta a forrásköltségek emelkedése miatti egyoldalú szerződésmódosítások lehetőségét. Ezen szabályozás taxatíve felsorolja, hogy mely faktorok lehetnek hatással a bankok forrásköltségeire, és milyen viszonyban vannak a különböző okok egymással a forrásköltségek tekintetében.

1. § (2) A forrásköltségek, forrásszerzési lehetőségek kedvezőtlen változása az alábbi események közül legalább egynek a bekövetkezését jelenti:
a) jegybanki alapkamat emelkedése,
b) bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése,
c) a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése,
d) a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése,
e) a pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése.
(3) A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.
(275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről)

3. A PSZÁF határozata

A PSZÁF, egy fogyasztó kérésére, megvizsgálta az AXA Bank tavaly júliusi egyoldalú kamatemelését, és azt jogszerűnek ítélte. A felügyelet 2013. április 9. napján megállapította, hogy az AXA Bank betartotta az egyoldalú kamatemeléssel kapcsolatos törvényi feltételeket és bírósági elvárásokat. A bank mindössze az “előzetes értesítésre vonatkozó” szabályok ellen vétett, ami miatt a felügyelet a bankot egy minimális összegű bírsággal sújtotta.

A Felügyelet a kamat egyoldalú, az ügyfelek számára kedvezőtlen módosítására vonatkozó jogszabályi rendelkezés tekintetében jogszabálysértést nem állapított meg.

A Felügyelet a Fiókteleppel szemben — az egyoldalú kamatmódosításról való előzetes értesítésre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt — 150.000 Ft, azaz százötvenezer forint összegű fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

H-FK-I-B-270/2013

A PSZÁF weboldalán elérhető határozat nem tartalmazza a határozat indoklásának lényegi részét, ezért nem tudjuk megítélni, hogy pontosan mely tényállás és mely jogi mérlegelés alapján jutott el a felügyelet arra a következtetésre, hogy az AXA bank mindent rendben csinált.

Azt azonban az AXA Bank hirdetményére vetett első pillantással megállapíthatjuk, hogy a bank ezúttal sem részletezte “azokat a közgazdasági, piaci indokokat melyek alapján a szerződésmódosítás mellett döntött“. A bank tehát nyilvánvalóan ismét figyelmen kívül hagyta a PSZÁF 9/2006 számú fogyasztóvédelmi ajánlásának 17. pontját (l. fent). A PSZÁF ezt a hiányosságot azonban a határozatában, úgy tűnik meg sem említi. A PSZÁF tehát továbbra sem tartja szükségesnek a bankokon számonkérni a saját maga által által meghatározott fogyasztóvédelmi elvek betartását.

4. Az egyoldalú kamatemelés jogszabályi feltételei

Az AXA Bank a kamatemelést a “forrásköltségek” növekedésével indokolta. A “forrásköltségek” körét és a különböző forrásköltségek egymáshoz fűződő viszonyát a 275/2010. kormányrendelet 1. § (2) és (3) bekezdései részletesen szabályozzák. Ezen szabályok szerint a forrásköltségek akkor változhatnak, ha a felsorolt öt esemény közül legalább egy bekövetkezett (275/2010. Korm. rendelet 1.§ (2) bekezdés) és a megjelölt események együttesen(!) a források költségeinek az emelkedését okozta (275/2010. Korm. rendelet 1.§ (3) bekezdés).

5. A kamatemelés törvényi feltételeinek a vizsgálata

Ahhoz, hogy ellenőrizhessük, vajon jogszerű volt-e a az AXA Bank egyoldalú kamatemelése, mindössze meg kell vizsgálni, hogy hogyan alakultak a kormányrendeletben felsorolt mutatók a tavalyi évben. Ezek egyszerű ténykérdések.

(Az AXA Bank kamatemelése a deviza alapú hitelekre vonatkozott. A “jegybanki alapkamat” és a “bankközi pénzpiaci kamatlábak” tekintetében egyaránt megvizsgáljuk az Euró (EUR), a Svájci Frank (CHF) és a Forint (HUF) irányadó kamatait. A “lekötött betétek kamatai” esetében csak a forint betétek kamatait vizsgáljuk, mert az AXA bank nem kínál deviza alapú betétlekötést a fogyasztóknak.)

a) Jegybanki alapkamat emelkedése

A kérdés az, vajon adhatott-e okot az ügyleti kamatok emelésére a jegybanki alapkamatok növekedése 2012-ben?

  • Az Európai Központi Bank (EKB) által meghatározott alapkamat 2012 év elején 1,00% volt. Az EKB ezt az értéket 2012. július 11. napján 0,75%-ra csökkentette. Az európai alapkamat tehát 2012-ben csökkent. (forrás: www.ecb.int)
  • A Svájci Nemzeti Bank (SNB) néhány éve már nem határoz meg önálló alapkamatot, ezért a svájci alapkamat 2012-ben elméletileg változatlan maradt.

Gegenwärtig legt die Nationalbank wegen der verschwindenden Bedeutung des Diskontgeschäfts keinen Diskontsatz mehr fest.
Diskontsatz

  • Az Magyar Nemzeti Bank (MNB) által meghatározott alapkamat 2012 év elején 7% volt. Az MNB ezt az értéket 2012. év végére öt lépésben 5,75%-ra csökkentette. A forint alapkamata tehát 2012-ben csökkent. (forrás: http://www.mnb.huA jegybanki alapkamat alakulása“)

A fenti tények alapján megállapíthatjuk, hogy a jegybanki alapkamatok 2012-ben csökkentek.

arrow_down_green

A jegybanki alapkamatok változása ezért nem adhatott okot az AXA Banknak az ügyleti kamatok egyoldalú növelésére.

b) Bankközi pénzpiaci kamatlábak emelkedése

A kérdés az, vajon adhatott-e okot az ügyleti kamatok emelésére a bankközi pénzpiaci kamatok növekedése 2012-ben?

Az irányadó bankközi kamatok az euró esetében az ún. EURIBOR, a svájci franknak esetében a CHF-LIBOR és a forint esetében a BUBOR. Minden esetben a 3 hónapos időszakra vonatkozó kamatokat vizsgáljuk

  • EURIBOR
    A 3 hónapos EURIBOR kamat 2012 év elején 1,343% volt. Ez az érték az év végére 0,188%-ra csökkent (forrás: www.euribor-rates.eu).

EURIBOR 3m (2012)

  • CHF-LIBOR
    A 3 hónapos CHF-LIBOR kamat 2012 év elején 0,070% volt. Ez az érték az év végére 0,022%-ra csökkent. (forrás: www.bfs.admin.ch)

CHF-LIBOR 3m (2012)

  • BUBOR
    A 3 hónapos BUBOR kamat 2012 év elején 7,24% volt. Ez az érték az év végére 5,75%-ra csökkent. (forrás: www.mnb.hu)

BUBOR 3m (2012)

A fenti tények alapján megállapíthatjuk, hogy a bankközi pénzpiaci kamatlábak 2012-ben csökkentek.

arrow_down_green

A bankközi pénzpiaci kamatlábak változása ezért nem adhatott okot az AXA Banknak az ügyleti kamatok egyoldalú növelésére.

c) A hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának emelkedése

A kérdés az, vajon adhatott-e okot az ügyleti kamatok emelésére az AXA Bank lekötött ügyfélbetéti kamatainak a növekedése 2012-ben?

  • 2012. év elején az újságok híradásai szerint 10% feletti kamattal csalogattak a bankok (forrás: www.index.hu, 2012. január 24.).
  • 2012. év közepén az AXA Bank 10%-os betéti kamatot reklámozott az interneten (forrás: www.portfolio.hu, 2012. május 21.).
  • 2012. év végén az AXA Bank 6-7%-os kamatot kínált a takarékos fogyasztóknak (forrás: befektetes.biz, 2013. január 30.)

Az AXA Bank betéti kamatai tehát 2012-ben 10% feletti értékről 6-7%-ra csökkentek.

arrow_down_green

Az AXA Bank lekötött ügyfélbetéteinek a kamatainak a változása ezért nem adhatott okot az AXA Banknak az ügyleti kamatok egyoldalú növelésére.

d) A refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír kamatának emelkedése

A kérdés az, vajon adhatott-e okot az ügyleti kamatok emelésére az AXA Bank refinanszírozását biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapírok kamatainak a növekedése 2012-ben?

Ismereteink szerint az AXA Bank nem bocsátott ki nyilvános értékpapírt a magyarországi devizahitelek refinanszírozása érdekében, ezért ezek a kamatok nem változhattak 2012-ben.

Az AXA Bank refinanszírozását biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapírok kamatainak a változása ezért nem adhatott okot az AXA Banknak az ügyleti kamatok egyoldalú növelésére.

e) A pénzügyi intézmény hitelezési vagy lízingtevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése

A kérdés az, vajon adhatott-e okot az ügyleti kamatok emelésére az AXA Bank refinanszírozását biztosító hitelszerződés kamatainak a növekedése 2012-ben?

Ezt a kérdést az AXA Bank refinanszírozási hitelszerződése alapján lehetne megválaszolni. Az AXA Bankot azonban csak egy bírósági eljárás keretében lehetne kötelezni arra, hogy, ha van ilyen, akkor ezt a szerződést bemutassa. Kívülállóként nem tudjuk vajon van-e refinanszírozást biztosító hitelszerződése az AXA Banknak. Viszont ha a kérdést három részre bontjuk, akkor nagy valószínűséggel választ lehet adni a fenti kérdésre:

  1. Vajon van-e refinanszírozást biztosító hitelszerződése az AXA Banknak?
  2. Vajon növekedhettek-e annak a szerződéseknek a költségei a tavalyi gazdasági környezetben?
  3. Vajon mekkora kellett volna, hogy legyen az a költségnövekedés, amelyik indokolttá tehetett volna egy 1,25%-1,70%-os kamatemelést?

1. Vajon van-e refinanszírozást biztosító hitelszerződése az AXA Banknak?

Ehhez a kérdéshez érdemes hozzátenni a Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.221/2011/6.számú ítéletének a követelményét, miszerint az adott refinanszírozási szerződésnek már a fogyasztói devizahitelek megkötésekor hatályban kellett lennie.

Csak olyan körülmények változása adhat alapot a kamat, a díj, a költség tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra, mely körülményeket a szerződéskötéskor is figyelembe vettek.
(Legfelsőbb Bíróság 2011. szeptember 27. napján kelt ítélete (Gfv.IX.30.221/2011/6.szám))

A fogyasztói devizahiteleket az AXA Bank 2010 előtt nyújtotta. Az elmúlt hónapok híradásaiban gyakran lehetett olvasni arról, hogy a bankok a fogyasztói devizahiteleik refinanszírozását rövidtávú hitelekkel oldották meg. Ha ez alól a gyakorlat alól az AXA Bank sem kivétel, akkor az AXA Banknak jelenleg nagy valószínűséggel nincsen olyan refinanszírozási szerződése, amelyik a hitelek folyósítása óta érvényben lenne. Tehát egy esetleges jelenlegi refinanszírozási hitel kamatainak a változása nem okozhatta a fogyasztói devizahitelek ügyleti kamatainak az emelkedését.

2. Vajon növekedhettek-e annak a szerződéseknek a költségei a tavalyi gazdasági környezetben?

Ha feltételezzük, hogy az AXA Banknak lenne olyan refinanszírozási szerződése, amelyik a fogyasztói hitelek folyósítása óta érvényben van, akkor sem valószínű, hogy annak a refinanszírozási hitelnek a kamatai emelkedtek volna 2012-ben. 2012-ben ugyanis mind a jegybanki alapkamatok, mind a referenciakamatok csökkentek (l. fent). Ebben a gazdasági környezetben szinte szükségszerű, hogy a refinanszírozási hitelek kamatai is csökkentek.

A tavalyi gazdasági környezetben tehát egy esetleges refinanszírozási hitel kamatai minden bizonnyal csökkentek, ami miatt a fogyasztói devizahitelek ügyleti kamatait megemelni nem lett volna lehetséges.

3. Vajon mekkora kellett volna, hogy legyen az a költségnövekedés, amelyik indokolttá tehetett volna egy 1,25%-1,70%-os kamatemelést?

Végezetül, ha feltételezzük, hogy az AXA Banknak van hosszútávú refinanszírozási szerződése, és ha feltételezzük azt is, hogy annak a szerződésnek a kamatai tavaly növekedtek, akkor sem lehetett a kamatok növekedése olyan mértékű, hogy az a fogyasztói devizahitelek kamatemelését indokolná. A 275/2010 kormányrendelet 1. § (3) bekezdése szerint ugyanis a rendeletben felsorolt forrásköltségek együttes hatását kell vizsgálni a forrásköltségek emelkedésekor.

1. § (3) A kamat mértékének százalékban kifejezett növekedése nem haladhatja meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételek változásának együttes hatása alapján meghatározott mértéket, figyelembe véve a hitelező forrásszerkezetét és annak változását.
(275/2010. (XII. 15.) Korm. rendelet a szerződésekben előírt kamat egyoldalú módosításának feltételeiről)

A kormányrendelet rendelkezése miatt, akkora kamatemelkedésre lett volna szükség az esetleges refinanszírozási hitelnél, amelyik túlszárnyalja a csökkenő jegybanki alapkamatok és bankközi pénzpiaci kamatok kedvező hatásait. Ekkora kamatemelkedést szinte bizonyosan ki lehet zárni.

A fentiek alapján kétséges, hogy van-e az AXA Banknak olyan hitelszerződése, amelyik a devizahitelek megkötése óta folyamatosan biztosítja a devizahitelek refinanszírozását. De ha lenne is az AXA Banknak ilyen refinanszírozási hitele, akkor is ennek a kamatai minden valószínűség szerint együtt csökkentek a bankközi pénzpiaci kamatokkal valamint a jegybanki alapkamatokkal. De ha esetleg, valamilyen furcsa oknál fogva, ennek a refinanszírozási hitelnek a kamatai mégis növekedtek volna 2012-ben, akkor az a növekedés nem lehetett olyan mértékű, hogy ellensúlyozza a bankközi pénzpiaci kamatok és a jegybanki alapkamatok csökkenését.

arrow_down_green

Az AXA Bank refinanszírozási hitelének a kamatainak az esetleges növekedése, ezért nem adhatott okot az AXA Banknak az ügyleti kamatok egyoldalú növelésére.

6. Szimmetria elve

Az eddigi vizsgálat alapján megállapítottuk, hogy a magyar bankrendszer – jogszabályban definiált – forrásköltségei a tavalyi évben csökkentek. A Kúria 2/2012 (XII. 10.) PK véleményében megfogalmazta azokat az elveket, amelyeknek a fogyasztói hitelszerződések egyoldalú módosításakor érvényesülniük kell(ene). Ezen elvek között megtalálható a “szimmetria elve” is. A szimmetria elve szerint, a költségek egyoldalú emelésének a jogával együtt jár a költségek egyoldalú csökkentésének a kötelezettsége, ha azt a forrásköltségek – fogyasztók számára – kedvező változása lehetővé teszi.

A szimmetria elvét, egyébként már a PSZÁF 2006-ban is megfogalmazta:

18. Amennyiben a pénzügyi intézmény számára biztosított a szerződésben, hogy bizonyos objektív feltétel változása esetén egyoldalú szerződésmódosítással változtathatja valamely díj mértékét, akkor a pénzügyi intézmény törekedjen arra, hogy abban az esetben is éljen ezzel a lehetőséggel, ha az objektív feltétel változása folytán az ügyfél számára kedvező díjmérték változtatás (csökkentés) az indokolt.
(A PSZÁF Felügyeleti Tanácsának 9/2006. (XI.7.) számú ajánlása a lakossági hitelezés előzetes ügyfél-tájékoztatási és fogyasztóvédelmi elveiről)

A tavalyi évben a magyar bankrendszer jogszabályban definiált forrásköltségei csökkentek.

Ha Magyarország jogállam lenne, akkor ezt a csökkenést a tavalyi évben a fogyasztónak is élvezniük kellett volna.

7. Van-e értelme perelni az AXA Bank ellen?

Egy jogállamban a jogsértésekkel szemben bírósági úton lehet védekezni. A fenti tények alapján az AXA Bank törvénysértése nyilvánvaló. Emiatt az ügyleti kamatok egyoldalú emelését bírósági úton érvényteleníteni lehet. Ahhoz, hogy egy erre irányuló per sikeres legyen elegendő lenne a fenti tényeket egy keresetlevélben felsorolni. Egy jogállamban ugyanis a bíróságok a tényeket “ténykérdésnek” tekintik.

A magyar igazságszolgáltatás több mint egy éve küszködik a “költség” kifejezés “jogértelmezésével”. Egyes bírók ugyanis a “költség” kifejezést nem “ténykérdésnek” hanem “jogkérdésnek” tekintik. Aki tehát Magyarországon perelni készülne az AXA Bank egyoldalú kamatemelése ellen az készüljön fel arra, hogy egyes bírók a forrásköltségeket befolyásoló mutatókat, a önkényesen fogják “jogértelmezni”, emiatt egy ilyen per kimenetele megjósolhatatlan.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


8. Összegzés

Az AXA Bank 2012. július 1. napjától 1,25-1,70 százalékponttal megemelte a “Plusz” lenevezésű, deviza alapú hiteltermékeinek az ügyleti kamatát. A bank az egyoldalú kamatemelést mindössze a “forrásköltségek kedvezőtlen változásával” indokolta. Ha megvizsgáljuk a forrásköltségek okozta egyoldalú szerződésmódosításának jogszabályi feltételeit (275/2010 Korm.rendelet 1. § (2)-(3) bekezdések), akkor megállapíthatjuk, hogy az AXA Banknak nem lett volna joga a devizahitelek ügyleti kamatát megemelni, mert a tavalyi évben a forrásköltségeket meghatározó mutatók a fogyasztók számára kedvezően alakultak. Ha Magyarország jogállam lenne, akkor az AXA Banknak csökkentenie kellett volna a devizahitelei kamatát, mert a bank forrásköltségei csökkentek.

A PSZÁF megvizsgálta és 2013. április 9. napján jóváhagyta az AXA Bank egyoldalú kamatemelését. A PSZÁF ezzel újabb bizonyítékát adta annak, hogy a felügyelet semmi tiszteletet nem tanúsít a jogállami elvek iránt. Ha a PSZÁF egy jogállami intézmény lenne, akkor rákényszerítené a bankokat arra, hogy betartsák a jogszabályi előírásokat és a fogyasztóvédelmi elveket.

Aki pert kíván indítani az AXA Bank ellen, az készüljön fel arra, hogy a bíróság esetleg figyelmen kívül fogja hagyni a fenti tényeket a döntéshozatal során.


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Reklámok

One Response to A PSZÁF jóváhagyja az AXA törvénysértéseit

  1. […] A PSZÁF jóváhagyja az AXA törvénysértéseit, 2013.05.14. […]

%d blogger ezt kedveli: