Kúria 2013. június 25. – 5 tagú bírói tanács

Öt bíróból álló tanács előtt fog zajlani a 2013. június 25. napjára kiírt felülvizsgálati eljárás. Ezt a döntést Dr Wellmann György, a Kúria polgári kollégiumának vezetője hozta, Dr. Vezekényi Ursula tanácselnök javaslatára.

highfive

számítási mód

A tanács tagjai:

  • Dr. Vezekényi Ursula, tanácselnök
  • Dr. Osztovits András, bíró
  • Dr. Pethőné Dr. Kovács Ágnes, bíró
  • Dr. Török Judit, bíró
  • Dr. Csőke Andrea, bíró

A Kúria felülvizsgálati eljárásai során általában három bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ebben a bejegyzésben megtudhatja, milyen esetekben egészülhet ki az eljáró tanács további két taggal, és vajon fenn álltak-e a tanács kibővítéséhez szükséges törvényi feltételek.

Ön szerint is különösen bonyolult ez az ügy?
Kérjük, szavazzon a bejegyzés végén!


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. A törvényi szabályozás

A Kúria eljárását a polgári perrendtartásról szóló törvény (Pp.) szabályozza. A Kúria összetételéről a Pp. 11. § (5) bekezdése rendelkezik. E paragrafus szerint a Kúria általában három bíróból álló tanácsban rendelkezik (első mondat). A tanács két további taggal akkor egészülhet ki, ha az adott ügy különösen bonyolult (második mondat).

Pp. 11. § (5) A Kúria a felülvizsgálati eljárás során három hivatásos bíróból álló tanácsban ítélkezik. Ha az ügy különös bonyolultsága indokolja, a Kúria elrendelheti, hogy az ügyben öt hivatásos bíróból álló tanácsban járjon el.
1952. évi III. törvény a polgári perrendtartásról

A mostani ügyben az eljáró tanács elnöke azzal a kérelemmel fordult a Kúria polgári kollégiumának a vezetőjéhez, hogy rendelje el a tanács kibővítését további két taggal. Az eljáró tanács elnöke azzal indokolta kérelmét, hogy az ügy különösen bonyolult és a társadalom széles rétegeit érinti.

Download Végzés – 5 tagú bírói tanács

A tanács kibővítése, akkor volt jogszerű, ha a kérelemben foglaltak megfeleltek a Pp. 11. § (5) bek. 2. mondatában meghatározott feltételeknek. A vizsgálandó kérdés tehát az, vajon megfelelnek-e a törvényi szabályozásnak az eljáró tanács elnöke által felsorolt indokok.

2. “A társadalom széles rétegeit érintő jelleg”

Az eljáró tanács elnökének az egyik indoka az, hogy az ügy a társadalom széles rétegeit érinti.

Ha belegondolunk abba, hogy nagyon sok deviza-alapú hitelszerződésben nincs feltüntetve a pénzváltási szolgáltatásért fizetett ellenszolgáltatás (értsd árfolyamrés) értéke, akkor egyet értünk az eljáró tanács elnökével abban, hogy az ügy kimenetele a társadalom széles rétegeit érinteni fogja.

Viszont ha elolvassuk a Pp. 11. § (5) bek. 2. mondatát, akkor azt láthatjuk, hogy a törvényalkotó nem tartotta szükségesnek az eljáró tanács kibővítését a miatt, ha egy ügy a társadalom széles rétegeit érintené. Ez a kitétel ugyanis a törvényben nem szerepel. Jogi szempontból ugyanis teljesen mindegy, hogy egy adott ügy eldöntése hány embert érint. A bíróságok feladata az igazságszolgáltatás. Az igazságszolgáltatás célja a törvények betartását ellenőrizni. Egy jogállamban a törvényeket ugyanúgy be kell tartani egy ember esetében, mint ezer ember esetében. Ezért az igazságszolgáltatás nem függhet attól, hogy egy ügy kimenetele hány embert érint.

Az a tény, hogy az ügy a társadalom széles rétegeit érinti nem adhatott okot az eljáró tanács kibővítésére, mert a Pp. 11. § (5) bek. 2. mondata szempontjából mindegy, hogy az ügy hány embert érint.

3. “Az ügy különös bonyolultsága”

Az eljáró tanács elnökének a másik indoka az, hogy az ügy különösen bonyolult.

Az ügy eldöntése a Hpt. 213. § (1) bek. c) pontján múlik. Ha elolvassuk a Hpt-nek ezt a rendelkezését, akkor láthatjuk, hogy Hpt. 213. § (1) bek. c) pontja egy összetett mondat, amelyik két tagmondatból áll. Az első tagmondat a jogkövetkezményt határozza meg (“Semmis…“) a második tagmondat pedig a tényállási feltételeket (“amelyik…“).

Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza c) a szerződéssel kapcsolatos összes költséget.
(1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról. 2006.11.14.)

Ha belegondolunk abba, hogy a törvénykönyvek hemzsegnek a többszörösen összetett (se füle se farka, szerk.) mondatoktól, akkor akár azt is gondolhatnánk, hogy a Kúriának egy ilyen “szimplán” összetett mondat nem okozhat komolyabb nehézséget. Aki követte az eljárás eddigi menetét, az viszont láthatja, hogy a bankok és a Legfőbb Ügyész megkérdőjeleznek szinte minden egyes szót ebben a “szimplán” összetett mondatban:

  • Mi a “költség”?
  • Mely költség “kapcsolódik” a szerződéshez?
  • Ha valami “semmis” akkor tényleg semmis vagy csak részben semmis?

Azt mindenki döntse el maga, hogy ezek a kérdések vajon tényleg különösen bonyolultak-e.

A Pp. 11. § (5) bek. 2. mondata nem ad iránymutatást sem arról, mely szempontok szerint kell megkülönböztetni egy bonyolult ügyet egy nem-bonyolult ügytől; sem arról, mitől lesz egy ügy nem csak “szimplán” bonyolult, hanem “különösen” bonyolult. A Kúria polgári kollégiumának vezetője ezért szabadon mérlegelhette az ügy bonyolultságát és a bonyolultság mértékét. A Kúria polgári kollégiumának vezetője pedig arra következtetésre jutott, hogy ez az ügy különösen bonyolult.

Az eljáró tanács kibővítése a Pp. 11. § (5) bek. 2. mondata alapján jogszerű volt, ha azt feltételezzük, hogy a Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása különösen bonyolult jogi kérdéseken múlik.

4. Összegzés

A 2013. június 25. napjára kiírt felülvizsgálati eljárásban öt bíróból álló tanács fog dönteni. A tanács kibővítésére nem adhatott okot az, hogy a döntés a társadalom széles rétegeit érinteni fogja, mert ezt a kitételt a törvény nem tartalmazza. A tanács kibővítése csak akkor volt jogszerű ha azt feltételezzük, hogy a Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása különösen bonyolult jogi kérdéseken múlik.

Álláspontunk szerint Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása jogi szempontból nem bonyolult. A törvényben használt “szerződéssel kapcsolatos összes költség” szófordulat értelmét a magyar törvények és az Európai Unió jogszabályai világosan definiálják. A törvény szövege alapján nem lehet más ítéletet hozni, mint azt, hogy semmis az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben nincsen a pénzváltási szolgáltatásért fizetett ellenszolgáltatás értéke felüntetve.

A Kúriának valószínűleg csak azért okoz nehézséget a Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása, mert még soha nem fordult elő az a magyar igazságszolgáltatás történelmében, hogy a legmagasabb bírói fórum az aktuális politikai és pénzügyi elit érdekeivel szemben hozott volna ítéletet.

A 2013. június 25. napjára kitűzött tárgyalás legfontosabb kérdése ezért nem az, hogy semmis-e a deviza-alapú hitelszerződés, hanem az, hogy független-e az igazságszolgáltatás.



Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

One Response to Kúria 2013. június 25. – 5 tagú bírói tanács

  1. […] is “különösen bonyolult” a Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása?” (Kúria 2013. június 25. – 5 tagú bírói tanács, 2013.06.10) a válaszadók több mint 90% válaszolt “nem”-mel. Ez azt jelenti, hogy a […]

%d blogger ezt kedveli: