A PSZÁF elnöke össze-vissza beszél! (72811-4/2013)

A PSZÁF elnöke titkos levelet írt a Kúriának 2013. május 31. napján azzal a céllal, hogy meggyőzze a Kúriát arról, hogy a bankok érdekei fontosabbak a jogállami értékeknél.

PSZAF

Miben segíthetek?

A PSZÁF elnöke azt állítja, hogy a deviza alapú hitelek semmissé nyilvánítása esetén „bankpánik” és „államcsőd” veszélye fenyegetné az országot. Ellenben, ha a Kúria elutasítja a fogyasztó kereseteit, akkor azzal a „társadalmi együttélés és társadalmi rend biztonságát, fenntartását, fejlődését szolgálná”. (sic!)

Ebben a bejegyzésben összefoglaltuk azoknak a dokumentumoknak a kivonatait, amelyek bizonyítják, hogy a PSZÁF elnöke valótlan tartalmú állításokkal próbálja befolyásolni a Kúria munkáját.

Ön szerint mi a Kúria feladata: megvédeni a jogrendszert vagy megvédeni a bankrendszert? Szavazzon a bejegyzés végén!


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Töltse le a PSZÁF elnökének titkos levelét:

Download A Felügyelet válaszai a Kúria egyes, devizaalapú hitelezéssel összefüggő kérdéseire ( PSZÁF 72811-4/2013).

A PSZÁF elnöke és a bankok már több mint egy éve tudják, hogy az árfolyamrés eltitkolása miatt jelentős számú deviza-alapú hitelszerződés semmis. A PSZÁF elnöke és a bankok már több mint egy éve tudják, hogy nincsenek olyan jogi érvek, amelyekkel a szerződések érvényességét meg lehetne védeni.

A tavalyi évben a bankoknak minden lehetőségük megvolt arra, hogy, felkészüljenek a semmis hitelszerződések elszámolására.

Ha végigolvassuk a PSZÁF és az MNB által az elmúlt hónapokban kiadott pénzügyi jelentéseket, akkor azt láthatjuk, hogy a felügyeleti szervek nem látnak okot az aggodalomra a pénzügyi rendszer stabilitását illetően.

1. Kockázati Jelentés 2013/I (PSZÁF, 2013. Június)

  1. Továbbra is a gazdasági növekedés a legfontosabb kockázat. (5. oldal)
  2. A magyar pénzügyi rendszer sokktűrő képessége kifejezetten(!) erős. (6. oldal)
  3. A tőkehelyzet továbbra is stabil, a bankok tőkéje a legjobb minőségű(!) tőkeelemekből áll, és a tulajdonosok minden esetben(!) biztosítják a szükséges szavatoló-tőke szint elérését, illetve fenntartását (8. oldal)
  4. 2012 végén a bankrendszer tőkemegfelelési mutatója átlagosan 15,7% ot ért el, a válság kezdete óta folyamatos növekedést(!) mutat. (46. oldal)
  5. Az anyabankok tőkehelyzete megfelelő, ezért jelenleg nem(!) a magyar bankok fizetőképességének a fenntartása a kérdés. (48. oldal)
    Download Kivonatok a PSZÁF és MNB Kockázati jelentéseiből 2012-2013

2. Fogyasztóvédelmi Kockázati Jelentés 2013/I (PSZÁF, 2013.05.31.)

  1. A lakossági deviza alapú hitelszerződések semmisségének megállapítására irányuló perek tekintetében fogyasztóvédelmi jellegű kockázat, hogy a perek indításakor a fogyasztók nagy része nincs abban a helyzetben, hogy reálisan felmérje a nyerési esélyeket. (6. és 18-19. oldal)
    Download Kivonatok a PSZÁF és MNB Kockázati jelentéseiből 2012-2013

3. Jelentés a pénzügyi stabilitásról (MNB, 2013. május)

  1. A legfontosabb pénzügyi piacok működésében továbbra sem érezhetők feszültségek. (4. oldal)
  2. A bankok likviditási helyzete megfelelő, az elmúlt félévben érdemben nem változott. (5. oldal)
  3. A bankrendszer tőkehelyzete továbbra is kielégítő, de néhány banknál stresszhelyzetben kisebb tőkehiány léphet fel. (5. oldal)
  4. A likviditási stresszteszt eredménye kielégítő likviditási helyzetet mutat. A bankrendszer likviditási tartaléka még egy kis valószínűségű, szélsőségesen negatív forgatókönyv mellett is megfelelő, így a Likviditási Stressz Index alacsony értéket vesz fel. (44. oldal)
  5. A bankrendszer likviditási sokkellenállóképessége a stresszteszt alapján megfelelő (44. oldal)
  6. Az alacsonyabb induló tőkeszint miatt több banknál jelentkező, összességében mérsékelt összegű tőkebevonásra lehet szükség stresszben (45. oldal)
    Download Kivonatok a PSZÁF és MNB Kockázati jelentéseiből 2012-2013

4. Kockázati Jelentés 2012/II (PSZÁF, 2012. november)

  1. Az intézmények a várható veszteségek növekedését igyekeznek megfelelő értékvesztés elszámolással követni, így a nemteljesítő portfoliók esetében mind az értékvesztés fedezettség, mind a teljes – biztosítékokkal együtt számított – fedezettség emelkedett az elmúlt egy évben. Amennyiben ez egy-egy jelentős hatású intézmény esetében nem volt elegendő arra, hogy a várható veszteségek növekedésének megfelelő mértékű értékvesztés elszámolást eredményezzen, a Felügyelet tőkekövetelmény formájában írta elő a különbözetet. (7. oldal)
  2. A veszteségek mértéke, és több intézmény esetében annak tartós fennállása felemészti a tőketartalékokat, ezért a saját tőke aránya a mérlegfőösszegben 2011 végén a szövetkezeti szektort kivéve visszaesett. 2012. I. félévében az intézmények ezt részben korrigálni tudták, a konszolidált bankcsoportok saját-tőke aránya még nőtt is. (42. oldal)
    Download Kivonatok a PSZÁF és MNB Kockázati jelentéseiből 2012-2013

A fenti dokumentumok azt mutatják, hogy a bankok felkészültek a semmis hitelszerződések elszámolására.

A PSZÁF 2012-ben azt a folyamatot figyelte meg, hogy az   intézmények a várható veszteségek növekedését megfelelő értékvesztés elszámolással követték vagy tőkekeemeléssel ellensúlyozták.  Ezen lépések hatásai miatt a PSZÁF és az MNB 2013-ban a  “pénzügyi rendszert stabilnak“, “sokktűrő képességét kifejezetten erősnek” és “likviditási helyzetét megfelelőnek” látják.  A felügyeleti szervek álláspontjukat a semmisségi perek kockázatának ismeretében alakították ki! A PSZÁF álláspontja szerint, a semmisségi perek azonban legfeljebb a fogyasztók számára jelenthetnek kockázatot.

Ezek után nyilvánvaló, hogy miért csak néhány héttel a Kúria tárgyalása előtt veszi észre a PSZÁF elnöke, hogy itt „bankpánik” és „államcsőd” veszélye fenyeget. A PSZÁF elnöke és bankok pontosan látják, hogy mennyire bizonytalan az igazságszolgáltatás a devizahiteles perek megítélésével kapcsolatban. Ugyanis még mindig számtalan olyan bíró van, aki nem érti, hogy a bankok egy költségelemet elrejtettek a szerződésekben az elértő deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok alkalmazásával.

A PSZÁF és a bankok ezt a bizonytalanságot próbálják kihasználni a saját érdekeik védelmében!

Azt írtam neki, hogy “államcsőd” fenyeget. Úgy sem olvassa a kockázati jelentéseket.

Ha a Kúria elutasítja a fogyasztók pereit, akkor azzal jóváhagyja az elmúlt évek törvénysértéseit és végérvényesen kiszolgáltatja a fogyasztókat a korrupt pénzügyi és politikai elit önkényének. Egy ilyen döntés nem a „társadalmi együttélés és társadalmi rend biztonságát, fenntartását, fejlődését” fogja szolgálni, hanem fel fogja erősíteni a társadalmi ellentéteket és végérvényesen radikalizálni fogja az elszegényedő fogyasztókat. Egy olyan országban, ahol nem működik az igazságszolgáltatás, ott az emberek nem fogják tartani magukat a törvényekhez.

Ha igaz lenne az, hogy az ország most az „államcsőd” szélén áll, akkor a PSZÁF elnöke miért nem tesz semmit az állítólagos államcsőd veszélyének elhárítása érdekében? Melyik az az állami szerv, amelyiket „áthatja” a pénzügyi közvetítőrendszer stabil, zavartalan, átlátható és hatékony működése iránt érzett felelősség? Hol vannak azok a lépések, amelyeket a PSZÁF elnöke ezen felelősségének a tudatában tesz? A PSZÁF elnöke vagy a 2013. május 31. napján kelt titkos levelében nem mond igazat, vagy a kockázati jelentések tartalma hazugság!

Ha a Kúria ítélete miatt az ország pénzügyi stabilitása megromlana, akkor az nem a Kúria felelőssége lesz, hanem azoké, akik figyelmen kívül hagyták a jogállami elveket, és abban bíztak, hogy a Kúriát majd zsarolni lehet a pénzügyi összeomlás veszélyének lebegtetésével.

banner-law

A korrupt pénzügyi és politikai elit csak akkor fogja megtanulni tiszteletben tartani a jogrendszert, ha a Kúria határozottan kiáll június 25-én a jogállami értékek mellett.

Egy demokrácia gerincét nem a stabil bankrendszer, hanem a stabil jogállam alkotja.


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Reklámok

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: