Mennyire veszi komolyan a Kúria a holnapi döntést? (2013.06.25.)

A társadalom jelentős része bizalmatlansággal figyeli az igazságszolgáltatás munkáját.

Egy országban, ahol korrupt a politikai elit és korrupt a közigazgatás, nehéz elhinni azt, hogy a harmadik hatalmi ág, az igazságszolgáltatás, működne megfelelően.

Az elmúlt húsz évben a korrupció egyre nagyobb méreteket öltött. Az ellopott közvagyon értéke évről évre nőtt. A korrupció technikái pedig egyre nyilvánvalóbbá váltak. Az igazságszolgáltatás mégsem tett/tesz semmit a korrupció megfékezése, a közvagyon védelme érdekében.
Civertan_korrupcio (tisztagazdasagert.uni-corvinus.hu)
Néhány bukott politikus ellen indult eljárás, de a politikailag még erős vagy az éppen hivatalban lévő tolvajoknak nem kell tartaniuk attól, hogy az igazságszolgáltatás számon kéri rajtuk, hova lett az ellopott közvagyon.
Vajon Magyarországon hány évnek kell még eltelni ahhoz, hogy egy kormány belebukjon a korrupciós ügyekbe? (Lemondott a cseh miniszterelnök 2013.06.17.)

Ebben a bejegyzésben elolvashatja, mennyire bíznak a devizahitelesek a Kúria holnapi döntésében, hogyan próbálja Dr. Darák Péter a Kúria iránit bizalmat erősíteni, és milyen észrevételeket tett az OTP Bank a Legfőbb Ügyész 2013. május 9. napján kelt szakvéleményéhez.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Az igazságszolgáltatásba vetett bizalom

Az elmúlt hetekben két alkalommal is felmérést készítettünk az olvasóink körében arról, milyennek látják az igazságszolgáltatás teljesítményét.

A felmérés egyátalán nem reprezentatív. Ennek ellenére az eredménye valószínűleg tükrözi a devizahitelesek bizalmi indexét.

Arra a kérdésre, hogy “Ön szerint, van-e értelme perelni a bankokat?” (Van-e értelme perelni a bankokat?, 2013.05.03) a válaszadóknak csak a 18% válaszolt határozott igennel. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók 82%(!) kételkedik az igazságszolgáltatás függetlenségében.

Arra a kérdésre, hogy “Ön szerint is “különösen bonyolult” a Hpt. 213. § (1) c) pontjának az alkalmazása?” (Kúria 2013. június 25. – 5 tagú bírói tanács, 2013.06.10) a válaszadók több mint 90% válaszolt “nem”-mel. Ez azt jelenti, hogy a válaszadók túlnyomó többsége, megkérdőjelezi a Kúria polgári kollégiuma vezetőjének döntését.

Ezek az adatok elgondolkodtatóak.

2. Dr. Darák Péter nyilatkozatai

Talán Dr. Darák Péter, a Kúria elnöke is érezte az igazságszolgáltatás iránti közbizalom gyengülését, amikor a Lánchíd Rádió 2013. június 17. napján sugárzott “Kettesben” című adásában arról próbálta biztosítani a hallgatókat, hogy a kollégái mindent megtesznek majd azért hogy “a lehető legkörültekintőbben megismerjék azt a döntési helyzetet, amelyben nekik ítéletet kell hozniuk”.

A Kúria elnöke, ezt alátámasztandó megemlítette, hogy külön joggyakorlat-elemző csoport foglalkozott a devizahiteles ügyekkel, és a Kúria számos tudományos tanácskozást szervezett, amin az érintettek nyilvánosan megtárgyalhatták a felmerült kérdéseket.

Hallgassa meg a “Kettesben” című adás hangfelvételét:

Ezt szolgálta, hogy külön joggyakorlat-elemző csoport foglalkozott ezekkel a kérdéskörökkel
(felvétel 22′ 30”, Lánchíd Rádió Kettesben – Darák Péter 2013. június 17., 21h)

Ezen túlmenően, a Kúria, számos olyan tudományos tanácskozásnak adott helyet, ahol ezeket a kérdéseket az érintettek nyilvánosan megtárgyalhatták, véleményüket elmondhatták
(felvétel 23′ 03”, Lánchíd Rádió Kettesben – Darák Péter 2013. június 17., 21h)

2.1. Joggyakorlat-elemző csoport?

A Kúria elnökének fenti állítása a joggyakorlat-elemző csoportról szöges ellentétben áll azzal, amit a Kúria elnöke 2013. február 5. és 2013. április 26. napján írásban állított. A Kúria elnöke ugyanis korábbi leveleiben azt állította, hogy jelenleg “nincs lehetőség egy joggyakorlat-elemző csoport felállítására”, ezért ilyen csoport “nem került felállításra”.

A 2013. évben egyelőre nincs lehetőség külön joggyakorlat-elemző csoport felállítására.
(Dr. Darák Péter levele a Hiteles Mozgalomnak, 2013. február 5.)

A Kúrián 2013. évben a devizahitel-szerződésekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlat tárgykörében joggyakorlat-elemző csoport nem került felállításra.
(Dr. Darák Péter levele a Hiteles Mozgalomnak, 2013. április 26.)

2.2 Számos nyilvános konferencia?

A Kúria elnökének fenti állítása arról, hogy a Kúria számos nyilvános konferenciának adott volna helyet, szöges ellentétben áll azzal, amit a Kúrián rendezett szakmai konferenciákról tudni lehet. A szakmai konferenciák szervezése eddig nem volt nyilvános. A szakmai konferenciákon az érintettek részvétele nem volt lehetséges. A Kúria sajtótitkársága a múlt héten irásban is elküldte nekünk azt, hogy a 2013. június 24. napján megrendezésre kerülő konferencia zárt, azon csak bírák vehetnek részt.

Tájékoztatjuk, hogy a június 24-én megrendezésre kerülő konferencia zárt, azon csak bírák vehetnek részt.
Üdvözlettel,
a Kúria Sajtótitkársága
Válasz Dr. Vezekényi Ursula részére küldött nyílt levélre (2013. június 19.)

Elszomorítónak tartjuk, hogy Magyarországon a Kúria elnökét is ilyen könnyen rajta lehet kapni azon, hogy ellentmond önmagának. Nem értjük, mi volt a célja a Kúria elnökének a 2013. június 17. napján adott rádióinterjúval.

Nem tudjuk mire készül a Kúria. Nem volt olyan nyilvános konferencia, ahova meghívták volna a devizahiteleseket képviselő ügyvédeket; és nem tudjuk vajon volt-e és ha volt, akkor milyen eredményre jutott a Kúrián felállított joggyakorlat-elemző csoport. A Kúria titkolózása az igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat veszélyezteti.

3. Az OTP észrevételei a Legfőbb Ügyész szakmai véleményéről.

Töltse le az OTP Bank Nyrt. képviselőjének 2013. május 30. napján kelt beadványát:

Megállapítható tehát, hogy az árfolyamrés meghatározása vonatkozásában a felülvizsgálati kérelemmel támadott közbenső ítélettel szemben egységes a bírói gyakorlat atekintetben, hogy az árfolyamrés nem költség.
Az OTP Bank Nyrt. beadványa

Az OTP képviselőjének állításával ellentétben a bírói gyakorlat egyáltalán nem egységes. A bírói karon belül sok bíró van, aki érti az árfolyamrés mértékének hatását a deviza-alapú hitelek költségeire. Reméljük, hogy a hétfői bírói szakmai konferencián minden résztvevő számára világossá fog válni, hogy a bankok, a deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok megkülönböztetésével egy költségelemet rejtettek a szerződésekbe, és ennek a költségelemnek elrejtették az értékét. Ez ténykérdés és nem jogkérdés.

4. Tüntetés a Jogállamért

A Bankcsapda Érdekvédelmi Civil Szervezet tüntetést szervez június 25. napján a Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Bankcenter közötti területen 8.30-9.30-ig, illetve utána a Kúriánál!

Bankcsapda Erdekvedelmi Civil Szervezet

Kérünk mindenkit, hogy őrizze meg nyugalmát a tárgyaláson és a tüntetésen! Mutassuk meg az ország korrupt vezetőinek, hogy békés és jogállami eszközökkel küzdünk a jogaink védelme érdekében!

Az érveink meggyőzőek! Ha Magyarország jogállam, akkor holnap nyerni fogunk!

Paragraphen Uhr 2

holnap

 


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: