Mit üzennek a bankok?

Az elmúlt hetekben a média középpontjába került tevékenységünk. A múlt heti tárgyaláson az összes jelentősebb média képviseltette magát.

A fogyasztók körében közismert, hogy a Kúria döntése mérföldkő lesz a magyarországi fogyasztóvédelem történelmében. Emiatt jelentősebb számú fogyasztó várta az ítélethirdetést a Kúria épülete előtt. A bennfentes újságírók tudni vélik, hogy a bankok is feszülten várják a Kúria ítéletét. Ehhez képest a hírekben szinte kizárólag csak a fogyasztóvédelmi szervezetek nyilatkoznak. Az OTP Bank és a Bankszövetség képviselői hallgatásba burkolóznak.

BHKE

Banki Hitel Károsultjainak Egyesület?

Ebben a bejegyzésben megtudhatja mit ér a tényfeltáró újságírás, ha az újságíró nem ismeri a tényeket; hogyan változott a bankok álláspontja az elmúlt két évben a bírósági eljárásokról; vajon rosszabb helyzetbe kerülnek-e a fogyasztók, ha kiderül, hogy semmis a szerződésük; és előállhat-e patthelyzetet a szerződések újratárgyalása során.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Azt feltételezzük, hogy a bankok, titokban, minden lehetséges követ megmozgatnak annak érdekében, hogy befolyásolják a Kúria döntését. A bankok nyilvános hallgatása pedig azt igazolja, hogy a bankok is tudják, hogy szakmailag vállalhatatlan az árfolyamréssel kapcsolatos álláspontjuk. Az OTP Bank álláspontját ezért nem a bank képviselői mondják el a nyilvánosságnak, hanem a bankszektorral szimpatizáló fogyasztóvédelmi egyesületek és újságírók. Erre jó példa volt az ATV-n sugárzott interjú a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének szakértőjével valamint a tegnap megjelent cikk a privátbankár.hu weboldalon:

1. Mit ér a tényfeltáró újságírás, ha az újságíró nem ismeri a tényeket?

Privátbankár.hu

Privátbankár.hu

A privátbankár.hu weboldalon közzétett cikk szerzője lelkiismeretesen összegyűjtötte és leírja a Legfőbb Ügyész, a Pénzügyi Békéltető Testület és a Bankszövetség aktuális(!) álláspontját az árfolyamréssel kapcsolatban:

“Polt Péter legfőbb ügyész szerint az árfolyamrés esetében az átváltás olyan költség, ami nem a bankkölcsönhöz kapcsolódó teher, és mint ilyet a szerződésben nem kell feltüntetni, így a szerződést erre hivatkozva nem lehet semmissé nyilvánítani. A Pénzügyi Békéltető Testület ehhez hasonlóan kimondta, hogy az árfolyamrés nem költség, a szerződés tehát nem lehet emiatt semmis.
A Bankszövetség álláspontja szerint az árfolyamrés – mint ahogyan azt jogerős bírósági ítéletek és a Legfőbb Ügyész szakmai véleménye is alátámasztják – nem költség, hanem a kölcsönnyújtás konstrukciójából következő számítási mód, amit a teljes hiteldíj-mutató tükröz.”
(Mi ez, összeesküvés a devizahitelesek ellen?, privátbankár.hu 2013.07.02.)

Ami az újságíró figyelmét azonban elkerüli az az, hogy ezek a szervezetek az elmúlt években olyan gyakran váltogatták álláspontjukat az árfolyamréssel kapcsolatban, mint kultúrember az alsóneműjét szokta.

A Legfőbb Ügyész 2013. májusában valóban azt képviseli, hogy az átváltás költsége “nem a bankkölcsönhöz kapcsolódó teher”, de ugyanez a Legfőbb Ügyész 2012. októberében még ennek az ellenkezőjét képviselte:

Hangsúlyozni kell tehát, hogy minden esetben az átváltási különbözet az ügylet része, a deviza alapú kölcsönhöz rendeltetésszerűen és elválaszthatatlanul hozzátartozik.
(Legfőbb Ügyész szakmai véleménye (P.KvFG. 7830/2012/2) 2012.10.11, 12. oldal)

A Pénzügyi Békéltető Testület (PBT) döntései is elég széles skálán mozognak, amikor az árfolyamrés szerepét vizsgálják. Az árfolyamrés időnként költség, időnként nem költség, időnként fel kellett tüntetni a teljes hiteldíj mutatóban (THM), időnként pedig tilos(!) volt feltüntetni a THM-ben. A PBT egymásnak ellentmondó döntéseiről ezen a weboldalon részletesen beszámoltunk.

A Bankszövetség álláspontja is sokat változott az elmúlt években és csak mostanra jutottak el odáig, hogy az árfolyamrés nem költség, hanem “számítási mód“. A mostani állásponttal szemben, a bankok tájékoztató dokumentumokban hívták fel korábban a fogyasztók figyelmét az az árfolyamrésre, mint költségfaktorra. A bankok álláspontja, tehát az évek során ugyancsak megváltozott. Az elmúlt évek árfolyamréssel kapcsolatos banki dokumentumai is megtalálhatóak ezen a weboldalon (Árfolyamrés)

A devizahitelesek azért érzik becsapva magukat – vagy ahogy a privátbankár.hu újságírója fogalmaz azért gyanítanak “összeesküvést” – mert a Legfőbb Ügyész, a Pénzügyi Békéltető Testület és a Bankszövetség össze-vissza beszélnek, amikor az árfolyamrés kérdése szóba kerül. Aki össze-vissza beszél az hiteltelenné válik.

Vajon mikor szánja rá magát egy tényfeltáró újságíró arra, hogy szembesítse a Legfőbb Ügyészt, a Pénzügyi Békéltető Testület tagjait és a bankok képviselőit az elmúlt évek egymásnak ellentmondó nyilatkozataival?

2.  Hogyan változott a bankok álláspontja az elmúlt két évben a bírósági eljárásokról?

Amikor 2011 nyarán az első devizahiteles perek elindultak, akkor  Gresa István, az OTP vezérigazgató-helyettese még magabiztosan üzente a devizahiteleseknek, hogy “állunk a perek elébe“.

Állunk a perek elébe,
Gresa István, az OTP vezérigazgató-helyettese
(Üzent az OTP a perre készülő devizahiteleseknek, Menedzsment Fórum,  2011.08.11. )

Ezzel szemben, majdnem két évvel később, amikor az árfolyamrés kérdése elért a Kúriához, Kovács Levente a Bankszövetség főtitkára már azt írja, hogy a deviza alapú hitelek problémájának megoldása peres eljárások keretében “nem képzelhető el“.

A válság következményeként a deviza alapú hitelek (és általában a nem teljesítő hitelek) kezelése az
egyik legsúlyosabb társadalmi problémává vált, amelynek bírósági peres eljárások keretében történő
megnyugtató megoldása nem képzelhető el.
A devizahitelek háttere” Hitelintézeti Szemle 2013/3.

Érdekes módon ugyanezt az álláspontot képviseli a Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének szakértője is, aki az ATV-n sugárzott interjúban azt mondja:

Nagyon rossz úton járunk mindenféle bírósági per kapcsán, tehát ezt nem így kellene szabályozni [megoldani], mert ez semmire nem jó.
(felvétel 7′ 57”, ATV Híróra – Galcsikné Erdősi Éva szakértő, Banki Hitel Károsultjainak Egyesülete

Vajon egy jogállamban miért nem lenne jó megoldás a bírósági út? Mi lenne a feladata a bíróságoknak, ha nem az, hogy vitás ügyeket eldöntsenek? Ha a bankszövetség biztos abban, hogy a bankok betartották a törvényeket, akkor miért gondolja a Bankszövetség főtitkára, hogy a peres eljárások nem fogják megoldani a helyzetet?

3. Vajon rosszabb helyzetbe kerülnek-e a fogyasztók, ha kiderül, hogy semmis a szerződésük?

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének szakértője és a privátbankár.hu weboldalon megjelent cikk szerzője egyaránt azzal riogatják a fogyasztókat, hogy a szerződések semmissége esetén a fogyasztók akár rosszabb helyzetbe is kerülhetnek, mint amiben most vannak. Azt ugyan a szakértő is elismeri, hogy semmisség esetén a fogyasztók tartozása jelentősen(!) csökkenhet, de azt állítja, hogy a bankok minden gond nélkül kirakhatják a fogyasztókat az utcára.

A fogyasztóvédelmi rendelkezések célja a fogyasztók érdekeinek a védelme. [Ki hitte volna!? A szerk.] Emiatt a fogyasztóvédelmi rendelkezések megakadályozzák azt, hogy a fogyasztók egy fogyasztóvédelmi szabály alkalmazása miatt rosszabb helyzetbe kerüljenek. Ahhoz, hogy ezt belássuk érdemes belenézni mit írnak a magyar törvények. A magyar törvények pedig már lassan húsz éve azt írják, hogy a “szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről (2009/CLXII)

16. § (5) bek. 2. mondat: A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
2009. évi CLXII. törvény a fogyasztónak nyújtott hitelről

Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról (1996/CXII)

Hpt. 213. § (3) bek.:  A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
(1996. évi CXII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról)

Ha a Kúria kimondja, hogy semmis az a szerződés, amelyikben a pénzváltási szolgáltatás költsége nincs feltüntetve, akkor minden fogyasztó szabadon(!) eldöntheti, hogy hivatkozik-e a szerződése semmisségére, és hogy mikor akar erre hivatkozni. A bankok tehát egyáltalán nem követelhetik azonnal minden fogyasztótól a teljes hitelösszeget és még semmisség esetén sem rakhatnak ki senkit a lakásából.

Vajon mikor kezdik el az érintettek olvasni a törvényeket?

4. Előállhat-e patthelyzetet a szerződések újratárgyalása során?

A Banki Hitel Károsultjainak Egyesületének szakértője még azt is állítja, hogy a bankok nem fognak hiteleket nyújtani a fogyasztóknak, ha a szerződések semmissége miatt újra kellene tárgyalni a szerződéseket. Ez pedig patthelyzet okozna a fogyasztók és a bankok között. A patthelyzetben pedig a fogyasztók járnának rosszul, mert a késedelmi kamat a patthelyzet alatt növekedne.

Abban a szakértőnek igaza lehet, hogy néhány(!) szerződés semmissége esetén a bankok elzárkózhatnának a hitelek újratárgyalása elől. A szakértő azonban azt figyelmen kívül hagyja, hogy Magyarországon nem csak néhány szerződés válhat semmissé, hanem sok. [Ha csak néhány szerződésről lenne szó, akkor a PSZÁF és a bankok nem riogatnának államcsőddel. A szerk.]

Sok szerződés semmissége esetén először is működésbe fognak lépni a normál piaci mechanizmusok. Ha megnő a kereslet hitelek után, akkor ott előbb utóbb meg fog nőni a kínálat is. Ezen kívül a bankok  rendkívül komoly motivációt fognak érezni a hitelek újratárgyalására a saját tőkekövetelményeik teljesítése miatt. Aki ismeri az ún. “Bázel II.” szabályokat, az tudja, hogy a bankok nem fogják kibírni azt, hogy a könyveikben jelentős számú potenciálisan semmis szerződés legyen.

5. Támogassa munkánkat, ha azt szeretné, hogy a bankja taxit küldjön Önért a szerződése újratárgyalásakor!

Egyesületünk több mint két éve küzd jogállami eszközökkel azért, hogy a bankok betartsák a fogyasztóvédelmi szabályokat. A fogyasztóvédelmi szabályok betartásának kikényszerítése komoly változást hozhat minden fogyasztó számára. Támogassa munkánkat, ha azt szeretné, hogy a bankja taxit küldjön Önért a szerződése újratárgyalásakor!


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


6. Összegzés

Az OTP Bank és a Bankszövetség képviselői hallgatásba burkolóznak a Kúria eljárásával kapcsolatban. Helyettük  a bankszektorral szimpatizáló fogyasztóvédelmi egyesületek és újságírók mondják el a bankok álláspontját.

A bankok nyilvánvalóan tartanak a bírósági eljárások eredményétől, mert tudják, hogy szakmailag vállalhatatlan az árfolyamréssel kapcsolatos álláspontjuk.

Nem igaz az az állítás, hogy a fogyasztók helyzete romlani fog, ha a Kúria kimondja, hogy semmis az a szerződés, amelyikben a pénzváltási szolgáltatás költsége nincs feltüntetve. A fogyasztóvédelmi szabályok semmisség esetén is megvédik a fogyasztókat.

Nem igaz az az állítás sem, hogy a bankok nem fogják a hiteleket újra tárgyalni, mert ahol van kereslet ott lesz kínálat is, és mert a bankok nem fogják kibírni azt, hogy a könyveikben jelentős számú potenciálisan semmis szerződés legyen.


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: