A Kúria ítélete több százezer forinttal károsítja meg a devizahiteleseket

A Kúria 2013. július 4. napján kelt ítélete kimondja, hogy semmis az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben nincs feltüntetve az árfolyamrés értéke. Az elmúlt hetekben sokan találgatták azt, hogy mi ennek a megállapításnak a következménye.

A lehetséges következményeket két részre oszthatjuk. A megállapításnak vannak politikai következményei és vannak jogi következményei.

A Kúria megállapításának nyilvánvaló politikai következményei vannak. A híradások szerint a kormány tárgyalni készül arról, hogyan lehetne egy törvénnyel beavatkozni a devizahitel-szerződésekbe. A Kúria megállapítása tehát olyan súlyú, hogy a korrupt politikai elit úgy tűnik rászánja magát arra, hogy beavatkozzon a fogyasztók javára a devizahitel szerződésekbe.

PITEE-Abszurdisztan

Magyarország

Ezzel szemben a Kúria megállapításának jogi következményei látszólag nincsenek. A bankok továbbra is levonják a fogyasztók számláiról a törlesztő-részleteket; a behajtók továbbra is követelik az elmaradt részletfizetéseket; a végrehajtók pedig mindaddig intézik tovább a végrehajtásokat, amíg a végrehajtási eljárást egy bíróság fel nem függeszti.

Ez a helyzet jól mutatja, mennyire kifejletlen Magyarországon a jogállami kultúra. Több százezer szerződés semmis, de minden halad tovább mintha misem történt volna.

Egy jogállamban a Kúria ítéletének komoly következményei lennének.

Ebből a bejegyzésből megtudhatja, hogyan károsítja meg a Kúria több százezer forinttal a devizahiteleseket; és hogyan jutalmazza a Kúria a törvénysértéseket.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Tételezzük fel hogy Magyarország jogállam

Egy jogállam működése azt feltételezi, hogy a bírók, közjegyzők, jogászok betartják a törvényeket, és alkalmazkodnak a szabályokhoz.

A törvények maguktól nem fogják kikényszeríteni, hogy betartsák őket.

Lehet bármilyen szép és nemes dolgokat törvénybe foglalni, ha azokat a törvényeket végül nem tartja be senki, akkor az olyan, mintha azok a törvények nem is léteznének. A jogállam működése ezért a törvényeket használó emberek jogkövető magatartását feltételezi. Egy jogállam tehát attól jogállam, hogy a bírók, közjegyzők, jogászok betartják a törvényeket, és alkalmazkodnak a szabályokhoz.

Az alábbiakban megvizsgáljuk, milyen hatásai vannak a Kúria ítéletének azokra a deviza-alapú hitelszerződésekre, amelyek nem(!) voltak a Kúria eljárásának a tárgyai.

A Kúria döntését két részre lehet bontani: a Kúria egyrészt megállapította, hogy a per tárgyát képező szerződés semmis, majd ezt a semmis szerződést kiegészítette és így újra érvényessé tette.

Az első kérdés ezért az, hogy mi a következménye annak, ha egy szerződésben egy nyilvánvaló semmisségi ok van (l. 2. pont). A második kérdés pedig az, hogy mi a feltétele annak, hogy egy semmis szerződés újra érvényessé váljon (l. 3. pont). Végül megvizsgáljuk, milyen eredményre vezetne, ha a jogrendszer alkalmazkodna a Kúria ítéletéhez (l. 4. pont).

2. A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség

A Kúria megállapította, hogy semmis az a deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben nincs feltüntetve az árfolyamrés értéke. A Kúria ezt a megállapítást a per tárgyát képző deviza-alapú hitelszerződéssel kapcsolatban tette. A kérdés az, hogy ez a megállapítás alkalmazható-e, más deviza-alapú hitelszerződésekre.

A Polgári Törvénykönyv (Ptk) 234. § 1. bekezdés második mondata szerint, a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.

234. § (1) 2. mondat: A semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség.
Polgári Törvénykönyv (1959/4)

Ez a törvényi rendelkezés azt jelenti, hogy ha egy szerződés semmis, akkor a semmisség jogkövetkezményeit automatikusan alkalmazni kell. Egy szerződés tehát nem(!) attól válik semmissé, hogy a semmisséget egy bíróság jogerősen megállapítja, hanem pusztán attól, hogy van egy semmisségi ok. Ez a szabályozás ugyan rejt némi bizonytalanságot, mert a semmisségi okokról lehet vitatkozni. A vita eldöntéséig pedig kérdéses, hogy vajon valóban semmis-e a szerződés.

A bankok a deviza-alapú hitelszerződéssel kapcsolatban eddig vitatták, hogy az árfolyamrés hiánya a szerződés semmisségét okozza-e. A Kúria döntése azonban tisztázta ezt a helyzetet. Most már az árfolyamrés hiánya egy nyilvánvaló semmisségi ok. A Kúria döntése alapján, már senki nem vitatkozhat azon, vajon valóban semmis-e az a deviza-alapú hitelszerződés amelyikben nincs benne feltüntetve árfolyamrés értéke.

A szerződések semmissé válásának automatizmusát a jogrendszer azzal éri el, hogy kötelezi az igazságszolgáltatás szerveit arra, hogy “hivatalból” (értsd automatikusan) alkalmazzák a semmisség jogkövetkezményeit, ha semmisségi okot észlelnek. Ezt az alapelvet fogalmazta meg a Legfelsőbb Bíróság Polgári Kollégiuma 1/2010. évi véleményében.

2. Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre – ha törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat.
1/2010. (VI. 28.) PK vélemény az érvénytelenség jogkövetkezményeiről

A Kúria megállapítása tehát azért alkalmazható, más deviza-alapú hitelszerződésekre is, mert a Kúria megállapítása nyilvánvalóvá tett egy semmisségi okot. Ezt a semmisségi okot, pedig az igazságszolgáltatás szerveinek hivatalból figyelembe kell venniük.

3. A bíróság az érvénytelen szerződést érvényessé nyilváníthatja

A Kúria ítéletének második részében a semmis szerződést kiegészítette és visszamenőleg érvényessé tette. A Kúriának ez a döntése is csak a per tárgyát képző deviza-alapú hitelszerződésre vonatkozik. A kérdés az, hogy ez a döntés alkalmazható-e, más deviza-alapú hitelszerződésekre.

A Ptk 237. § 2. bekezdés második mondata szerint az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.

237. § (2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka megszüntethető.
Polgári Törvénykönyv (1959/4)

Ha figyelmesen elolvassuk a Ptk. 237. § 1 bekezdés 2. mondatát, akkor feltűnik, hogy ebben a mondatban nincsen alany. Emiatt felmerül a kérdés, hogy vajon melyik az a szerv az, amelyik egy semmis szerződést érvényessé nyilváníthat. Ha megnézzük ugyanennek a bekezdésének az első mondatát, akkor láthatjuk, hogy abban a mondatban a “bíróság” a mondat alanya. Ha követjük a törvény megszövegezésének a logikáját, akkor a második mondat alanya is csak a “bíróság” lehet. Megállapíthatjuk tehát, hogy a bíróság az a szerv, amelyik egy semmis szerződést érvényessé nyilváníthat. Ezek alapján egy semmis szerződés érvényessé nyilvánításának feltétele, hogy egy bíróság ítéletet hozzon a szerződés érvényessé nyilvánításáról. Ez a joga tehát csak a bíróságoknak van és pl. a közjegyzőknek nincs.

A fentiek alapján a válasz arra a kérdésre, hogy a Kúria döntése alkalmazható-e, más deviza-alapú hitelszerződésekre, attól függ, hogy a Kúria ítélete kiterjed-e más deviza-alapú jogviszonyokra.

Ezt a kérdést a Polgári Perrendtartás (Pp.) 229. § (1) bekezdése szabályozza. A Pp. 229. §-a szerint, a keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje, kizárólag a perben résztvevő felekre terjed ki. A jogászok ezt hívják az ítéletek “anyagi jogerejének”.

229. § (1) A keresettel érvényesített jog tárgyában hozott ítélet jogereje kizárja, hogy ugyanabból a tényalapból származó ugyanazon jog iránt ugyanazok a felek – ideértve azok jogutódait is – egymás ellen új keresetet indíthassanak, vagy az ítéletben már elbírált jogot egymással szemben egyébként vitássá tehessék (anyagi jogerő).
Polgári Perrendtartás (1952/3)

Az anyagi jogerő eredménye képen, a Kúria ítélete csak az OTP Bank, az OTP Jelzálogbank és a pert kezdeményező fogyasztó egymás közti jogviszonyát rendezi.

Az anyagi jogerő miatt a bankok nem hivatkozhatnak más ügyfelekkel szemben arra, hogy a Kúria visszamenőleg érvényessé tette a hiányos szerződést. Ez az ítélet ugyanis más fogyasztókra nem vonatkozik.

A Kúria ítéletének a második része, ezért nem(!) alkalmazható más deviza-alapú hitelszerződésekre.

4. A Kúria több százezer forinttal károsítja meg a devizahiteleseket

Fent bemutattuk, miért okozza a Kúria árfolyamréssel kapcsolatos megállapítása, a deviza-alapú hitelszerződések automatikus semmisségét. Majd leírtuk miért nem hivatkozhatnak a bankok a szerződések érvényessé nyilvánítására általában a fogyasztókkal szemben.

A Kúria elnöke és a Kúria polgári kollégiumának vezetője a sajtóban többször hangoztatta, hogy a Kúria 2013 július 4. napján egy rendkívül átgondolt döntést hozott. Ez a rendkívül átgondolt ítélet azonban rendkívül abszurd helyzetet teremtett. Az ítélet eredményeképpen ugyanis a Kúria több százezer forinttal károsítja meg a devizahiteleseket.

A fenti gondolatmenet alapján ugyanis

  • jelenleg egyetlen kivétellel, minden deviza alapú szerződés automatikusan semmis (l. Ptk 234. § (1) 2. mondat). Az egyetlen kivétel az a szerződés, amelyiket a Kúria ítéletével már kiegészített.
  • a semmis szerződések csak akkor válnak újra érvényessé, ha a bíróságok minden egyes szerződésre vonatkozóan elrendelik az adott szerződés kiegészítését (l. Ptk. 237. § (2) 2. mondat és Pp. 229. § (1)).
  • a bankoknak tehát minden egyes ügyfelükkel szemben egy pert kell kezdeményezniük, amiben kérniük kell a bíróságtól, hogy a bíróság állapítsa meg a szerződés semmisségét és szüntesse meg annak okát úgy hogy kiegészíti a szerződést.
  • a bírósági eljárásnak a több százezer forintos perköltsége és ügyvédi költsége lesz, mert semmisségi keresetek esetén az illeték összege a teljes hitelösszeg alapján lesz meghatározva.
  • tekintettel arra, hogy a bankok ezeket a bírósági eljárásokat meg fogják nyerni, az eljárások perköltségét valamint ügyvédi költséget a fogyasztóknak kell majd viselniük.

Példa

Ha valaki 160,- HUF/CHF árfolyamon felvett 5.000.000 Forint hitelt, annak a hitelösszege 31.250 Svájci Frank. Az árfolyam azóta 230 HUF/CHF fölé kúszott. Az adós hitelösszege ezért, mai árfolyamon számolva több, mint 7.000.000 Forint. A bírósági illeték értéke elsőfokú polgári eljárásban a követelés értékének 6%-a. A fogyasztónak tehát csupán 400.000 Forint illetékbe kerül majd az az eljárás, amiben a bíróság kiegészíti a szerződést. Ehhez az illetékhez pedig még hozzájön néhány százezer forintos ügyvédi díj is. A Kúria döntés alapján a fogyasztónak tehát minimum 500.000 Forintot kellene még fizetnie azért, hogy a szerződése érvényessé váljon.

A Kúria bíráinak az igazságérzete tehát azt mondja, hogy a bankok hibái miatt semmis szerződések kijavításának a költségét a fogyasztóknak kell kifizetniük! Ez az eredmény a mi igazságérzetünkkel ellentétes.

5. Hogyan jutalmazza a Kúria a törvénysértéseket?

Egy jogállam működése azt feltételezi, hogy a bírók, közjegyzők, jogászok betartják a törvényeket, és alkalmazkodnak a szabályokhoz. Az igazságszolgáltatás feladata pedig az, hogy felügyelje, és szükség esetén kikényszerítse a törvények betartását.

A hitelintézeti törvény szerint a bankoknak fel kellett tüntetniük a szerződéseikben a szerződésekhez kapcsolódó összes költséget. A Kúria ítélete óta nyilvánvaló, hogy a bankok ennek a kötelezettségüknek nem tettek eleget.

A jogállami elvek alapján a bankoknak kellene a törvénysértésekkel kapcsolatos minden hátrányt viselniük. A Kúria ítélete azonban megkíméli a bankokat a törvénysértéseik minden negatív következményétől, mert a Kúria érvényben tartja a semmis szerződéseket, és ráadásul a fogyasztók nyakába varrja annak a költségét, hogy a szerződések ismét érvényessé váljanak.

A Kúria a törvénysértéseket nem szankcionálja, hanem a törvénysértőket jutalmazza.

6. Összegzés

A Kúria döntése alapján semmis az összes olyan deviza-alapú hitelszerződés, amelyikben az árfolyamrés értéke nincs feltüntetve. Ezt a semmisségi okot az igazságszolgáltatás szerveinek hivatalból figyelembe kell venniük. Ezzel szemben a Kúria döntése – miszerint a per tárgyát képző szerződést kiegészíti – csak a perben résztvevő felekre vonatkozik. A Kúria ítéletének anyagi jogereje nem terjed ki más szerződésekre.

Ha Magyarország jogállam lenne, akkor a bankoknak most közel 500.000 bírósági eljárást kellene indítaniuk az ügyfeleik ellen, és kérni a bíróságoktól, hogy egyesével nyilvánítsák érvényessé a szerződéseket. Ezek a perek az államnak több százmilliárd forint illeték bevételt jelentenének, és egyúttal megbénítanák az igazságszolgáltatást. A perek lezárásáig pedig le kellene állítani a törlesztőrészletek beszedését valamint az összes végrehajtást.

A Kúria feladata az lett volna, hogy rendezze a fogyasztó és a bank közötti jogvitát. A Kúria ítélete erre alkalmatlan. A Kúria ítélete átlátható viszonyok helyett tovább bonyolította a jogi helyzetet.


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: