Keresetlevél – PKKB reloaded (2013.10.11.)

Hibás termék-e a devizahitel?” – Ezt a kérdés tette fel Orbán Viktor miniszterelnök 2013. július 5. napján, egy nappal a Kúria emlékezetes döntése után. Aztán hozzáfűzte, hogy szerinte a magyar igazságszolgáltatás egyelőre nem tud mit kezdeni e kérdéssel. (1:50” Orbán: Kossuth Rádió 180 perc (részlet) – 2013.07.05)

hibás termék

hibás termék

A Kúria döntése óta tudjuk, hogy a deviza alapú hiteleknek legalább egy hibájuk van: az, hogy nincsen bennük feltüntetve az összes költség, mert pl. az árfolyamrés értéke hiányzik.

A deviza alapú hiteleknek több másik hibájuk is van.

Mi azért dolgozunk, hogy a deviza alapú hitelek összes hibájára rámutassunk. Így minden bírónak el kell döntenie majd, hogy a törvények betartását vagy a törvények kijátszását támogatja-e.

Mi egy olyan országban szeretnénk élni, ahol a törvények előtt mindenki egyenlő; ahol a hibás termékeket nem a bíróságok javítják ki; és ahol a felkészült ügyvédek meg tudnak élni a tudásukból.

Olvassa el a Kúria 2013. július 4. napján kelt Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítéletének megfelelő keresetlevelet!


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Pesti Központi Kerületi Bíróság
(1055 Budapest, Markó u. 25.)

Tárgy: Jogalap nélküli gazdagodás
9.P.90.0778/2013/2.

Tisztelt Bíróság!

Alulírott, *******, mint ******* (felperes) jogi képviselője, a felperes nevében, a felperes és az OTP Bank Nyilvános Részvénytársasággal valamint az OTP Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársasággal – alperesek – szemben, jogalap nélküli gazdagodás alapján az alábbi

kereseti kérelmeket

terjesztem elő:

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy:

  1. állapítsa meg, hogy a 2006. november 14. napján kötött svájci frankban nyilvántartott jelzálog-típusú hitelszerződés a Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontja alapján semmis
  2. állapítsa meg, hogy az alperesek nem tájékoztatták a felperest a szerződéskötést megelőzően a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről, mert a pénzváltási szolgáltatásért fizetett költség (értsd. árfolyamrés) értékét eltitkolták.
  3. kötelezze az alpereseket az eljárási költségek viselésére.

A Bíróság 2013. szeptember 4. napján kelt 9.P.90.0778/2013/2-I. sz. végzésében kérte a felperest, hogy terjessze elő keresetét a Kúria 2013. július 4. napján kelt Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítéletének megfelelően.

A Bíróság kérte továbbá azt is, hogy a felperes vezesse le 2008 októberétől kezdődően, hogy az alperesek ténylegesen érvényesítették-e az árfolyamrést.

Download 20130904-PKKB Idézés és Hiánypótlás.pdf
(302 KB)

Első lépésben azt vizsgáljuk, van-e nyilvánvaló semmisségi ok a szerződésben.

Ezt követően pedig bemutatjuk, hogy a Kúria közbenső ítélete jogsértő, mert felmenti az alpereseket Magyarország törvényeinek a betartása alól. A Kúria ugyanis hiába egészíti ki a szerződést az árfolyamrés értékével, az alpereseknek ez nem ad jogalapot arra, hogy árfolyamrés jogcímen bármennyi költséget felszámoljanak.

A követelés összegszerűségének vizsgálata előtt a jogalap tisztázása szükséges. 

I. Tényállás

A felperes 2006 októberében szabad-felhasználású jelzálog-típusú devizahitel iránt érdeklődött az I. rendű alperes Semmelweis utcai fiókjában.

Az alperesek azt állítják, hogy 2006. november 10. egy ajánlott levelet küldtek a felperesnek, amiben a szerződéshez kapcsolódó díjakról értesítették. (Az alperesek már csatolták az értesítés másolatát a per irataihoz.) A felperes ezt az értesítést nem kapta meg. Ebben az értesítésben az árfolyamrés 1%-os értéke nem szerepel.

A felperes 2006. november 14. napján svájci frankban nyilvántartott jelzálog-típusú hitelszerződést írt alá. A szerződéskötés napján az I. rendű alperes által alkalmazott deviza-vételi és deviza-eladási árfolyamok közötti eltérés (ún. árfolyamrés) 1% volt. A szerződésben az árfolyamrés 1%-os értéke nem volt feltüntetve.

A szerződéshez kapcsolódó költségek egyoldalú módosítását a szerződés II.3. pontja tartalmazza. Ezen rendelkezés szerint a hitelezők jogosultak a hitel költségeit egyoldalúan módosítani, ha a „bankközi hitelkamatok”, vagy „az állampapírok hozama”, vagy „Hitelezők forrás- valamint hitelszámla-vezetési költsége” növekszik, vagy „a lakossági hitelek kockázati tényezői” a hitelezőkre nézve romlanak.

A Kúria 2013. július 4. napján kelt Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítéletével a felek között létrejött szerződést visszamenőleg érvényessé nyilvánította akként, hogy a szerződés részét képező devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérést, mint költséget 1%-ban definiálta.

Az I. rendű alperes weboldalán megtalálható árfolyamadatok szerint az alperesek a szerződéskötés (2006. november 14.) napjától 2008. október 12. napjáig 1%-os árfolyamrést alkalmaztak.

Az alperesek az árfolyamrés értékét 2008. október 13. napján megemelték 2%-ra. Azóta az árfolyamrés értéke változatlan.

OTP-Bank-Nyrt

II. A kereseti kérelmek indoklása

1.      A Bíróság állapítsa meg, hogy a 2006. november 14. napján kötött svájci frankban nyilvántartott jelzálog-típusú hitelszerződés a Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontja alapján semmis.

A Ptk. 234. § (1) bekezdés szerint a semmisség megállapításához külön eljárásra nincs szükség. Semmisségi ok fennállása esetén a szerződés – függetlenül attól, hogy erre hivatkozott-e valaki – érvénytelen, ahhoz nem fűződik a Ptk. 198. § (1) bekezdésben meghatározott jogkövetkezmény, vagyis nem keletkezik kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére, illetve jogosultság a szolgáltatás követelésére. A bíróságnak hivatalból fel kell hívnia a felek figyelmét a nyilvánvaló semmisségi okokra.

A Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontja szerint semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható.

Hpt. 213. § (1) Semmis az a fogyasztási, lakossági kölcsönszerződés, amelyik nem tartalmazza d) azon feltételeknek, illetőleg körülményeknek a részletes meghatározását, amelyek esetében a hiteldíj megváltoztatható, vagy ha ez nem lehetséges, az erről szóló tájékoztatást.
Hpt. (1996/CXII)

A szerződés II.3. pontja nem felel meg Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontjának, mert nem határozza meg részletesen azon feltételeket, illetve körülményeket, amelyek esetében az alperesek a hiteldíjat jogosultak megváltoztatni.

Az Alaptörvény 28. cikke szerint a bíróság a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezi. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

A fenti jogszabályi rendelkezés jogalkalmazó célja szerinti értelmezése arra vezet (különös tekintettel arra, hogy ezen jogszabályi rendelkezés fogyasztóvédelmi rendelkezés) hogy a hiteldíj módosításának feltételeit, illetve körülményeit oly módon kell meghatározni, hogy azok alapján a fogyasztónak lehetősége legyen ezen feltételeket, illetve körülményeket pontosan megismerni olyan mélységben, hogy azokból a jogban, illetve a közgazdaságtanban járatlan fogyasztóként is egyértelművé váljanak számára a hiteldíj módosításának lehetséges esetei. Ez szükséges ahhoz is, hogy a fogyasztó esetlegesen ellenőrizni tudja, hogy a hiteldíj megváltozása mögött valóban a szerződésben rögzített feltételek, illetve körülmények teljesülése áll, avagy a módosítás alapjául szolgáló ok nem felel meg ezen feltételeknek. Ezen célt szolgálja, hogy nem pusztán a feltételek, illetve a körülmények felsorolását írja elő a jogszabály, hanem azok részletesen történő meghatározását. Éppen ezért nem elegendő a feltételek, illetve körülmények felsorolása, mert a Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontja szerint részletesen kell meghatározni a hiteldíj módosításának feltételeit és körülményeit.

A szerződés lehetővé teszi egyrészt az alperesek számára, hogy a hitel költségeit megváltoztathassák a a bankközi hitelkamatok, vagy az állampapírok hozamának változása esetén. Ezen feltételek nem minősíthető részletes meghatározásnak. Egyrészt ebből a felperes számára nem derül ki, hogy mely bankközi hitelkamatok vagy mely állampapírok hozamához köti a szerződés az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét, valamint pontosan mely kamatlábak változásához, illetve milyen mértékű változása a feltétele az egyoldalú szerződésmódosításának, illetve milyen mértékű változás, a szerződés hiteldíjának milyen mértékű változását eredményezi.

A szerződésben rögzített másik feltétel, vagyis a hitelezők forrás- valamint hitelszámla-vezetési költségének változása sem minősül részletes meghatározásnak. Egyrészt ezen feltétel sem tartalmazza, hogy milyen mértékű forrásköltség változása esetén válik lehetővé az egyoldalú szerződésmódosítás, illetve milyen mértékű forrásváltozás, milyen mértékű kamatváltozást tesz lehetővé. Másrészt ezen feltétel kizárólag az alperesek érdekkörében felmerülő olyan változás, amely a felperes számára teljesen beláthatatlan és átláthatatlan. Az alperesek a forrásköltség változásáról nem is tudnának tájékoztatást adni, mivel ez nem határozható meg egyes szerződések vonatkozásában, csupán kölcsönállomány szinten. Éppen ezért ezen feltétel teljesülése egyrészt előreláthatatlan a felperes számára, másrészt utólag sem ellenőrizhető. Így azon kívül, hogy  ezen feltétel átláthatatlan, homályos, a felperes által előre nem is kalkulálható.

Ezen feltételek alapján a felperes nem kaphatott valós képet arról, hogy ténylegesen milyen esetekben kerülhet sor a szerződés hiteldíjának egyoldalú módosítására az annak alapjául szolgáló feltételek vagy körülmények részletes meghatározásának hiányában. A szerződés arra nézve nem tartalmazott utalást, hogy ezen feltételek, illetve körülmények meghatározása nem lenne lehetséges. A felek között létrejött szerződés a Hpt. 213. § (1) bekezdés d) pontja szerint semmis.

A felperes nem kéri jogkövetkezmények levonását (Ptk. 239/A § (1) bekezdés).

2.      A Bíróság állapítsa meg, hogy az alperesek nem tájékoztatták a felperest a szerződéskötést megelőzően a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről, mert a pénzváltási szolgáltatásért fizetett költség (értsd. árfolyamrés) értékét eltitkolták.

Ennek a kereseti kérelemnek az alapja a Pp. 123. § 2. mondata.

Ez a kereseti kérelem a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, különös tekintettel a Kúria 2013. július 4. napján kelt Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítéletére.

A Kúria közbenső ítélete előírta az elsőfokú bíróságnak, hogy „rendelkezzen azon összegek visszafizetéséről, elszámolásáról a felperes javára, melyeknél igazolhatóan nem jogszerűen 1%-ot meghaladó devizavételi és -eladási árfolyam különbözettel számolták el a felperes által megfizetett törlesztő-részleteket”.

A Kúria közbenső ítélete jogsértő, mert csak az 1%-ot „meghaladó” árfolyamrés elszámolását tartja szükségesnek.

A Kúria döntése felmenti az alpereseket a Ptk. 205. § (3) bekezdés 2. mondatában valamint a korábbi THM-Rendelet (41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet) 12. § g) pontjában és 8. § (3) bekezdésében foglalt kötelezettségek alól.

A Ptk. 205. § (3) bekezdés 2. mondata szerint az alperesek kötelesek lettek volna a felperest a szerződéskötést megelőzően is tájékoztatni a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről. Az árfolyamrés értéke egy költségelem, ami emiatt „lényeges körülménynek” számít (essentialia negotii).

Ptk. 205. § (3) A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.
Polgári Törvénykönyv (1959/IV)

A Ptk-ban megfogalmazott általános kötelezettséget konkretizálja a korábbi THM-Rendelet, mint speciális ágazati jogszabály. A THM-Rendelet 12. § g) pontja szerint az alperesek kötelesek lettek volna lehetővé tenni a felperesnek, hogy a szerződés aláírása előtt megismerhesse az összes – a pénzügyi intézmény részére fizetendő, a hitel felvételével összefüggő – költséget.

THM-Rendelet 12. § A pénzügyi intézménynek biztosítania kell, hogy ügyfele a szerződés aláírása előtt megismerhesse:
g) az összes – a pénzügyi intézmény részére fizetendő, a hitel felvételével összefüggő – költséget,
41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet

Az alperesek ennek a kötelezettségüknek nem tettek eleget. A felperes semmilyen előzetes tájékoztatást nem kapott. A 2006. november 10. napján állítólag elküldött ajánlott levelet a felperes nem kapta meg. De még ha a felperes meg is kapta volna az alperesek tájékozató levelét, abból a levélből a felperes nem ismerhette volna meg az árfolyamrés értékét, mert az árfolyamrés értéke abban sincs feltüntetve.

Az alperesek tehát nem csak azt a jogsértést követték, el hogy nem tüntették fel a szerződésben az árfolyamrés értékét, hanem azt a jogsértést is, hogy nem tájékoztatták a felperest a szerződés aláírása előtt az árfolyamrés szerepéről és annak értékéről.

A korábbi THM-Rendelet 8. § (3) bekezdése szabályozza az alperesek jogsértésének egyes következményeit. E szerint a tájékoztatás elmaradásának az egyik következménye az, hogy az alperesek az eltitkolt díjat a felperessel szemben nem számíthatják fel.

THM-Rendelet 8. § (3) A pénzügyi intézmény a 12. § szerint adott tájékoztatásban meghatározott díjakon és költségeken túlmenően az ügylet szerződés szerinti teljesítése esetén az ügyféllel szemben további jogcímen költséget, díjat nem számíthat fel.
41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet

A Kúria 2013. július 4. napján kelt közbenső ítélete tehát abban a tekintetben jogsértő, hogy lehetővé teszi az alpereseknek egy olyan költség felszámolását, amelyiket az alperesek szándékosan eltitkolták a felperes elől. A Kúria döntése súlyosan veszélyezteti a felperes jogait.

A Kúria 2013. július 4. napján kelt közbenső ítéletére tekintettel a felperes jogainak az alperessel szemben való megóvása végett szükséges, hogy az elsőfokú bíróság megállapítsa, hogy az alperesek nem tájékoztatták a felperest a szerződéskötést megelőzően a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről, mert a pénzváltási szolgáltatásért fizetett költség (értsd. árfolyamrés) értékét eltitkolták.

Az alperesek jogsértésének a megállapítása az előfeltétele annak, hogy a felperes követelését összegszerűsíteni lehessen.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre és Likeoljon minket a Facebookon, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


3.      A Bíróság kötelezze az alpereseket az eljárási költségek viselésére

Az alperesek a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelesek a perköltséget viselni.

Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy a tárgyalást a felperes távollétében is szíveskedjen megtartani.

Az felperes fenntartja a jogát arra, hogy külön keresetben érvényesítse a jogait a 2012. január 1. napja után beszedett törlesztő részletekkel kapcsolatban.

Kérem, hogy a bíróság biztosítson megfelelő méretű termet, annak érdekében, hogy az eljárást minden érdeklődő figyelemmel tudja kísérni.

Budapest, 2013. szeptember 27.

Tisztelettel


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

 

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: