Jogegységi kérdés: Mi a deviza alapú kölcsön tartalma? 1/7

A Kúria 2013. november 25. napján közzétette azt a jogegységi indítványt, amelyikkel a devizahitelekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot kívánják egységesíteni.

Meggyőződésünk, hogy a devizahitelesek ügyét csak nyilvános szakmai vitával lehet megoldani.

Ezért az elkövetkező napokban közzétesszük weboldalunkon a Kúria kérdéseire adott válaszainkat.

Első kérdés:

Mi a deviza alapú kölcsön tartalma (a deviza alapú kölcsön deviza kölcsön vagy forint kölcsön-e)?

KURIA-Forint-vagy-deviza


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


A kölcsönszerződés tartalmát a Polgári törvénykönyv (1959/IV. “Ptk.”) 523. §-a szabályozza. A kölcsönszerződés alapján a hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni. (Ptk. 523. § (1) bek.). A kölcsönszerződés alapján tehát kétféle – egymással ellentétes irányú – pénztartozás keletkezik.

A kölcsönszerződés tárgya az a “meghatározott pénzösszeg“, amit a hitelező rendelkezésre bocsát, és amit az adós visszafizet.

A deviza alapú kölcsön tartalma attól függ, hogy mit tekintünk az adott kölcsönszerződés “tárgyának”.

A Kúria által megfogalmazott kérdés tehát nem a kölcsönszerződés “tartalmát” firtatja, hanem a kölcsönszerződés “tárgyát”. Erre utal a kérdéshez zárójelben hozzáfűzött kiegészítés is.
A Kúria kérdése tehát helyesen így szól:
Mi a deviza alapú kölcsön tárgya (forint- vagy devizaösszeg)?

A kölcsönszerződés tárgyának meghatározásakor egyaránt vizsgálni kell azt, hogy mit definiál az adott szerződés a kölcsön tárgyaként, és azt is, hogy melyik összeget bocsátotta a hitelező az adós rendelkezésére.

1.1.        Szerződésben meghatározott pénzösszeg

A kölcsönszerződés tárgya a szerződés lényeges eleme, ezért erről a feleknek egymással meg kell állapodniuk (Ptk. 205. § (1) bek). A szerződés tárgya tehát az a pénzösszeg, ami a szerződésben szerepel.

A szerződés tárgyát ki lehet fejezni bármilyen pénznemben. Forint kölcsön esetében a szerződés tárgya egy forint összeg. Deviza kölcsön esetében a szerződés tárgya egy deviza összeg.

Harmadik lehetőség nincs. A szerződés tárgya NEM lehet egy “indexált forintösszeg“, mert akkor a szerződés szövegéből nem állapítható meg egyértelműen a szerződés tárgya. Egy “indexált forintösszeg” értéke ugyanis az árfolyam-ingadozással együtt változik. A szerződés tárgya azonban a szerződés futamideje alatt nem változhat.

A deviza alapú kölcsönszerződések egyik ismérve, hogy a szerződés tárgya egy deviza összeg.

1.2.        Rendelkezésre bocsátás

A hitelező úgy bocsátja az adós rendelkezésére a szerződés tárgyát, hogy azt az adós tulajdonába adja (Ptk. 119. §). Ez teszi lehetővé, hogy az adós a megkapott pénzt a saját céljaira felhasználja.[1]

A rendelkezésre bocsátás történhet többféleképpen. Pénzösszeget lehet úgy is rendelkezésre bocsátani, hogy azt a hitelező egy bankszámlán jóváírja.

A hitelező köteles a szerződés tárgyának megfelelő összeget az adós rendelkezésére bocsátani. Ha a szerződés tárgya egy forint összeg, akkor azt a forint összeget. Ha a szerződés tárgya egy deviza összeg, akkor azt a deviza összeget.

A deviza alapú kölcsönszerződések másik ismérve, hogy a hitelezők nem egy devizaösszeget bocsátottak az adósok rendelkezésére, hanem egy forint összeget.

A deviza alapú szerződések esetében tehát a szerződésben definiált összeg (szerződés tárgya) és a valóságban rendelkezésre bocsátott összeg, eltér egymástól.

1.3.        Kirovó és lerovó pénznemek

A kérdés az, hogy megváltozik-e a szerződés tárgya attól, hogy a hitelező nem a szerződésben definiált devizaösszeget bocsátotta az adós rendelkezésére, hanem egy forintösszeget?

A Ptk. 231. § (1) bek. szerint pénztartozást a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni. A Ptk. 292. § (1) bek. szerint pénztartozás teljesítésének a helye a kötelezett lakóhelye vagy székhelye.

Deviza alapú kölcsönök esetében a hitelezők székhelye és az adósok lakhelye egyaránt Magyarország. Magyarország hivatalos pénzneme a forint. A kölcsönszerződéseket ezért forintban kell teljesíteni.

A fenti törvényi rendelkezések alapján, ha a felek egy kölcsönszerződés tárgyát devizában határozták meg (kirovó pénznem), akkor a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása és a pénzösszeg visszafizetése egyaránt forintban kell, hogy történjen (lerovó pénznem) ( Ptk. 231. § (1) bek.).

A szerződés tárgya tehát attól NEM változik meg, ha a hitelező nem a szerződésben definiált devizaösszeget, hanem helyette egy forintösszeget bocsátott az adós rendelkezésére. Feltéve, hogy a rendelkezésre bocsátott forintösszeg értéke megfelel a szerződés tárgyaként definiált devizaösszeg értékével.

1.4.        Átváltási árfolyam

A Ptk. 231. § (2) bek. szerint a kirovó pénznemben meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam alapulvételével kell átszámítani a lerovó pénznemre.

Magyarországon az egyetlen hivatalos árfolyam a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középárfolyama. Alapesetben tehát az átváltást az MNB középárfolyamán kell elvégezni.

Ettől a törvényi rendelkezéstől a felek eltérhetnek. (Ptk. 200. § (1) bek.). Ennek megfelelően a felek megállapodhatnak úgy is, hogy az átváltási árfolyamok meghatározása a hitelező feladata.

(Saját átváltási árfolyamok alkalmazásának ugyan vannak más törvényi feltételei is, de ezeknek a törvényi feltételeknek a részletezésére nem itt térünk ki.)

A deviza alapú kölcsön tartalma szerint tehát egy olyan szerződés, amelyikben a szerződés tárgya egy devizaösszeg, a felek azonban a fizetési kötelezettségeiket forintban teljesítik. A két pénznem közötti átváltás pedig egy meghatározott árfolyamon történik, amit a hitelező határoz meg.

Ui: a deviza alapú kölcsönszerződés polgári jogi tartalma a hitelező és az adós jogviszonyát határozza meg. Ebből  a szempontból lényegtelen, hogy a hitelező honnan szerzett devizát a hitel folyósításához.


[1] NAGYKOMMENTÁR (“NK”) a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez (Szerkesztő-lektor: Dr. Gellért György. hetedik kiadás, 2009. július 1.) magyarázat a 523. §-hoz.


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

%d blogger ezt kedveli: