Jogegységi kérdés: Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják? 4/7

A Kúria 2013. november 25. napján közzétette azt a jogegységi indítványt, amelyikkel a devizahitelekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot kívánják egységesíteni.

Ebben a bejegyzésben megválaszoljuk a Kúria negyedik kérdését.

Én vagyok a bíró! Majd én újra írom a szerződésetek!

Én vagyok a bíró! Majd én újra írom a szerződésetek!

A feltett kérdés jól jelzi, hogy mi járhat a Kúria fejében.

A Kúria mindenáron meg akarja kerülni, azt a kötelességét, hogy megállapítsa a deviza alapú kölcsönszerződések semmisségét. Ezt a jogsértését pedig úgy kívánja leplezni, hogy itt és ott átírja a kölcsönszerződéseket, hogy így csökkentse az adósok terheit. A magyar polgári törvénykönyv nem arra lett kitalálva, hogy a bíróságok önkényesen átírjanak szerződéseket.

A bíróságoknak nincs joguk arra, hogy átírják a szerződéseket, mert a szerződések többsége semmis.

Ezen kívül az adósok terheit növelő körülmények a kamatemelésekkel és/vagy az árfolyam-ingadozással függenek össze. A kamatemelések és az árfolyamváltozások hatását a felek figyelembe vették a szerződéskötés során. Ezeknek a körülményeknek a hatását a szerződések és a törvény szabályozzák. Emiatt a bírói beavatkozás egyébként is kizárt.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


4. Milyen jogi lehetőségei vannak a bíróságoknak arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják?

A bíróság akkor módosíthatja a szerződést, ha a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötést követően beállott körülmény folytán a szerződés valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti (Ptk. 241. §).

Mivel a szerződés tartalmát a felek akarategységben, maguk állapítják meg, a bírói beavatkozás messzemenően sérti a felek rendelkezési jogát, a szerződési szabadság elvét. A szerződések bírói úton történő módosítása ezért csak egészen kivételes esetekben lehetséges, ha a szerződés érvénytelenítése vagy módosítása más úton nem lehetséges (ultima ratio).[1]

A bírósági szerződésmódosításnak négy konjunkítv feltétele van:

  • a felek közötti tartós jogviszony:
  • a szerződéskötést követően beálló
  • jelentős változás, mely
  • valamelyik fél lényeges, jogos érdekét sérti.

a) Tartós jogviszony

Az első feltétel, hogy a szerződő felek között tartós jogviszony álljon fenn.

A kölcsönszerződés tartós jogviszony, ezért egy kölcsönszerződés bírósági módosítása elvben lehetséges. A felek között azonban nincs jogviszony, ha a korábban megkötött szerződés semmis; vagy ha azt az adós megtámadta. Ha egy szerződés semmis, akkor annak nincsenek joghatásai, tehát a felek között nincs jogviszony sem, amit a bíróság módosíthatna.

Ha a szerződés nem semmis, akkor a bírósági beavatkozás további feltétele, hogy jelentősen megváltozzanak azok a körülmények, amelyeket a felek a szerződés megkötésekor feltételeztek. A bírósági módosítás tehát akkor lehetséges, ha egy olyan körülmény változik meg jelentősen, amelyekre a felek eleinte nem gondoltak, hanem annak az állandóságát feltételezték.

b) Szerződéskötést követően beálló jelentős változás

A deviza alapú kölcsönszerződések esetében két lényeges faktor változott meg jelentősen a szerződéskötések óta. Az egyik változás, hogy a forint értéke csökkent a különböző devizákhoz képest (árfolyamváltozás) a másik változása a hitelek kamatainak a megnövelése.

Árfolyamváltozás

A deviza alapú kölcsönszerződések esetében részben az árfolyamváltozás okozza azokat a körülményeket, amelyek miatt az adósok nem tudják teljesíteni kötelezettségeiket. Az árfolyamváltozás kockázata egy olyan körülmény, amire a felek a szerződéskötéskor gondoltak, hiszen a legtöbb hitelező külön kockázatfeltáró nyilatkozatban próbálta felhívni az adós figyelmét az árfolyamváltozás lehetőségére. Az árfolyamváltozás kockázata tehát egy olyan körülmény, amire a felek a szerződéskötéskor gondoltak. Emiatt viszont nincs lehetősége a bíróságnak a szerződés módosítására, hiszen nem egy olyan körülmény változott meg, amelyikre a felek nem gondoltak, hanem egy olyan körülmény, amiről a felek megállapodtak.

A Legfelsőbb Bíróság ezzel kapcsolatban még azt is kimondta, hogy nincs helye a Ptk. 241. § alkalmazásának az alapvető társadalmi-gazdasági változások széles körben jelentkező következményeinél, amelyek díjrendszer változtatását igényelnék (LB Gf. I. 30197/1991. – BH 1992/2. sz. 123.). Az infláció nem vezet automatikus szerződésmódosításhoz (LB Pfv. II. 22197/1994. – BH 1996/3. sz. 145.).[2]

Ha az infláció nem vezet automatikus szerződésmódosításhoz, akkor ugyanez vonatkozik az árfolyamváltozásra is.

Kamatemelés

A deviza alapú kölcsönszerződések esetében részben a kamatemelések okozzák azokat a körülményeket, amelyek miatt az adósok nem tudják teljesíteni kötelezettségeiket.

A kamatváltoztatás lehetősége egy olyan körülmény, amit törvény is és a szerződések is szabályoznak. Ennek megfelelően a kamat változtatása nem igényel bírói beavatkozást.

Ha a kamatváltoztatás során a hitelező betartotta a törvény és a szerződés feltételeit, akkor a kamatváltoztatás jogszerű volt. Egy jogszerű kamatemelést pedig nem lehet bírósági beavatkozással érvényteleníteni.

Ha a kamatváltoztatás NEM volt jogszerű, akkor a kamatemelés sem lehet érvényes. Egy érvénytelen kamatemelésnek nem lehetnek joghatásai. Jogszerűtlen kamatemelések esetén a bíróság azt állapíthatja meg, hogy a kamatemelés érvénytelen. További bírósági beavatkozásra nincs szükség.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


c) Eljárásjog

Végezetül a bírósági szerződésmódosítás eljárásjogi korlátja a keresetek kérelemhez kötöttsége. A szerződésmódosítás eljárásjogi előfeltétele ugyanis az, hogy az egyik fél keresetében kérje a szerződés bírósági módosítását. Ilyen tartalmú kereseteket az adósok valószínűleg  nem fognak benyújtani.

A bíróságoknak nincsen lehetőségük arra, hogy a felek tartós jogviszonyában a szerződéskötés után bekövetkezett körülményváltozások valamelyik szerződő fél lényeges jogos érdekét sértő hatását orvosolják, ha a jogviszony semmis, vagy ha a körülmény változása a kamatemeléssel vagy az árfolyam-ingadozással függ össze. A kamatemelések és az árfolyamváltozások hatását a felek figyelembe vették a szerződéskötés során. Ezeknek a körülményeknek a hatását a szerződések és a törvény szabályozzák. Emiatt a bírói beavatkozás kizárt.


[1] A kötelmi jog és a szerződéstan közös szabályai, Bíró György, 6. kiadás, 365. oldal.

[2] NAGYKOMMENTÁR a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez (Szerkesztő-lektor: Dr. Gellért György. hetedik kiadás, 2009. július 1.) magyarázat a 241. §-hoz.


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: