Jogegységi kérdés: Egész érvénytelenség, avagy részleges érvénytelenség? 6/7

A Kúria 2013. november 25. napján közzétette azt a jogegységi indítványt, amelyikkel a devizahitelekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot kívánják egységesíteni.

Ebben a bejegyzésben megválaszoljuk a Kúria hatodik kérdését.

A hatodik kérdés talán a legmulatságosabb. A kérdésre adandó válasz ugyanis mindig kiderül a törvény szövegéből. Az első kérdéshez hozzáfűzött  második kérdés pedig világosan elárulja a Kúria valódi szándékát. Azt, hogy, mindenáron megpróbálja érvényben tartani a deviza alapú szerződéseket.

Figyeljétek a kezem mert csalok!

Figyeljétek a kezem, mert csalok!

A válaszból kiderül, hogyan kell udvariasan elmagyarázni jogvégzett embereknek azt, hogy a jogállam alapja a törvény szövegének a tiszteletben tartása.

Senki sem kíváncsi arra a bűvészmutatványra, amikor a Kúria megpróbálja elmagyarázni, hogy a törvény valójában nem is ismeri egy szerződés a teljes érvénytelenségét. A deviza alapú hitelek ezért valójában nem is lehetnek semmisek, hanem esetleg csak részben semmisek.

Figyelni fogjuk a Kúria kezét, nehogy elcsalják a választ!


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


6. Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok az egész szerződés érvénytelenségét, avagy részleges érvénytelenséget (az adott szerződési feltétel érvénytelenségét) eredményezik-e? Hogyan vonhatók le a részleges érvénytelenség jogkövetkezményei?

A kérdés eldöntése érdekében mindig az adott törvényi rendelkezés megszövegezéséből kell kiindulni. A törvényalkotó ismeri a “teljes érvénytelenség” és a “részleges érvénytelenség” közötti különbséget. Ennek megfelelően a törvényi szabályok megszövegezése során ügyelt arra, hogy mindig a kívánt jogkövetkezményt nevezze meg.

Ha a törvény szövegében az szerepel, hogy “a szerződés semmis” (pl. Ptk. 200. § (2) bek., Ptk. 202. § vagy Hpt. korábbi 213. § (1) bek.), akkor az egész szerződés érvénytelen. Ez következik ennek a szókapcsolatnak az általánosan elfogadott jelentéséből. Ha a törvényalkotó részleges semmisséget akart volna elérni, akkor a fenti rendelkezéseket máshogy szövegezte volna meg.

Ha azonban a törvényben az szerepel, hogy “a kikötés semmis” (Pl. Ptk. 209/A. § (2) bek.), akkor a törvényalkotó csak az adott kikötést kívánta megsemmisíteni. Ezekben az esetekben beszélhetünk részleges érvénytelenségről, hiszen egyes kikötések érvénytelensége nem feltétlenül okozza az egész szerződés érvénytelenségét.

A Ptk. 239. §-a önmagában nem alkalmazható azokban az esetekben, amikor a teljes szerződés érvénytelen. A törvény szövege ugyanis világossá teszi, hogy a Ptk. 239. §-a csak egy “szerződés részbeni érvénytelensége esetén” alkalmazható,

A Ptk. 239. §-ának az előfeltétele tehát, hogy egy olyan érvénytelenségi ok legyen a szerződésben, amit egy másik törvényi rendelkezés részben érvénytelennek nyilvánít. A Ptk. 239. § ezzel szemben nem alkalmazható, ha az adott érvénytelenségi ok miatt a teljes szerződés semmis.

Ha csak egy adott kikötés érvénytelen, akkor a szerződést úgy kell végrehajtani, hogy az adott kikötést a felek nem alkalmazzák.

A gyakorlat esetenként mérlegeli azt, hogy mikor tekinthető az érvénytelen kikötés olyannak, ami a felek szerződéskötését lényegesen nem befolyásolja, azaz aminek hiányában a szerződést megkötötték volna. Általános elv e tekintetben nem alakult ki az ítélkezési gyakorlatban. Az azonban általánosnak tekinthető, hogy a főszolgáltatás meghatározásának az érvénytelensége esetén az egész szerződés megdől (például a díj meghatározásának érvénytelenségénél. LB Gfv. X. 33020/1994. – BH 1995/12. sz. 721.). [1]

Az egyes lehetséges érvénytelenségi okok jogszabályi megszövegezése dönti el azt, hogy egy adott hiba az egész szerződés érvénytelenségét, avagy csak részleges érvénytelenséget eredményez-e. A szerződés teljes érvénytelenségét a „szerződés semmis” szókapcsolat rendeli el. A szerződés részleges érvénytelenségét pedig a „kikötés semmis” szókapcsolat. A részleges érvénytelenség jogkövetkezménye során mérlegelni kell, hogy az érvénytelen kikötés hiányában megkötötték volna-e a felek a szerződést.


[1] NAGYKOMMENTÁR a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényhez (Szerkesztő-lektor: Dr. Gellért György. hetedik kiadás, 2009. július 1.) magyarázat a 239. §-hoz.


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: