Jogegységi kérdés: egyoldalú szerződésmódosítás 7/7

A Kúria 2013. november 25. napján közzétette azt a jogegységi indítványt, amelyikkel a devizahitelekkel kapcsolatos ítélkezési gyakorlatot kívánják egységesíteni.

Ebben a bejegyzésben megválaszoljuk a Kúria hetedik kérdését.

Egyértelmű

Egyértelmű

Dr. Wellmann György kérdésfeltevése zavaros. A zárójelbe tett kétféle válaszlehetőség között tartalmi különbség nincsen. Az egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító rendelkezés megfogalmazása szempontjából mindegy, hogy a fogyasztó maga is ki tudja-e számolni a változás mértékét, vagy egy bírósági eljárás keretében az eljáró bíró tudja-e kiszámolni.

Egy Európai országban ugyanis csak akkor felel meg az egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító rendelkezés az “átláthatóság követelményének”, ha a rendelkezés szövege alapján egy független harmadik személy meg tudja állapítani, hogy mikor és milyen mértékű egyoldalú szerződésmódosítás indokolt.

A Legfelsőbb Bíróság 2011. szeptember 27. napján kelt ítéletében valamint a Kúria 2/2012 (XII. 10.) PK véleményében még az európai értékeket képviselte. A mostani kérdésfeltevés azt mutatja, hogy a Kúria egy balkáni megoldáson töri a fejét.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


7. Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel mikor felel meg az átláthatóság követelményeinek (csak akkor, ha az adós fogyasztó maga is ki tudja számolni, hogy a kamat, a költség és a díj milyen arányú emelését tették lehetővé az időközben bekövetkezett változások, avagy elégséges, ha maga az oklista átlátható és az egyoldalú szerződésmódosítások körében vizsgálható, hogy a módosításra a ténylegesség, az arányosság és szimmetria elvének betartásával került-e sor)?

7.1 Törvényi feltétel

Egy szerződés módosítása – főszabályként – csak mindkét fél beleegyezésével lehetséges. Az ettől eltérő egyoldalú szerződésmódosítási lehetőséget, mint kivételt, megszorítóan szükséges értelmezni és csak igen kivételes helyzetben szabad vele élni.

A Hpt. azt írta elő a hitelnyújtóknak, hogy szerződéseikben egyértelműen határozzák meg azokat a feltételeket (körülményeket), amelyek módosulása esetén a fogyasztók költségeit egyoldalúan növelni fogják (Hpt. 210. § (3) bek).

Hpt. 210. § (3) A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt – külön pontban – a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.

Vajon mit jelenthet az a szó, hogy “egyértelműen”???

Magyarország legrangosabb bírái most ezen törik a fejüket.

Ön szerint vajon egyértelmű-e az a kikötés, amelyikből a fogyasztó nem tudja  egyértelműen meghatározni azt, hogy mikor és mekkora mértékben fognak változni a hitele költsége?

7.2. Állami szervek kritikái

Az elmúlt hónapokban sokszor hallhattuk, ahogyan bírók panaszkodnak amiatt, hogy a devizahiteles perek megítéléséhez pénzügyi tudás szükséges.

Ezzel szemben az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltétel vizsgálatakor pénzügyi tudásra nincs szükség. A bankok szerződési feltételeit ugyanis 2005-2009 között több független állami bizottság és hivatal megvizsgálta. Ezeknek a vizsgálatoknak az eredménye pedig kivétel nélkül az volt, hogy a bankok által alkalmazott feltételek tisztességtelenek.

Vajon ki gátolja meg a bírókat abban, hogy ítéleteiket a korábbi független szekértői állásfoglalásokra alapozzák?

Vajon miért gondolják néhányan a magyar bíró karban, hogy jobban értenek a pénzügyi joghoz mint pl. a Lakossági Pénzügyi Szolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság vagy a Gazdasági Versenyhivatal?

Aki utána akar olvasni, hogy mit mondtak ezek a szervek a bankok szerződési feltételeiről, az ebben a bejegyzésben tájékozódhat: A Debreceni Ítélőtábla a tűzzel játszik! 2013.07.02.

7.3. Kúria 2/2012 (XII. 10.) PK véleménye

Dr. Wellmann György kérdése különösen érdekes abból a szempontból, hogy a Kúria polgári kollégiuma 2012-ben már foglalkozott az egyoldalú szerződésmódosítás kérdésével.

A 2/2012 (XII. 10.) PK vélemény már tartalmazza azokat a feltételeket, amelyeket vizsgálni kell a bankok egyoldalú szerződésmódosítását lehetővé tevő szerződési feltételkkel kapcsolatban.

6. Tisztességtelen az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó olyan kikötés, amely a fogyasztóval szerződő pénzügyi intézmény számára – a fogyasztó hátrányára – indokolatlan és egyoldalú előnyt nyújt. Az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó kikötés különösen akkor tisztességtelen – feltéve, hogy nem ütközik jogszabályba –, ha:
a) tartalma a fogyasztó számára nem világos, nem érthető (egyértelmű és érthető megfogalmazás elve);
b) az egyoldalú szerződésmódosítás feltételei nem tételesen meghatározottak, vagyis az ok-lista hiányzik, vagy van ok-lista, de az csak példálózó jellegű felsorolást tartalmaz (tételes meghatározás elve);
c) az egyoldalú módosítás feltételei nem objektív jellegűek, vagyis a fogyasztóval szerződő félnek módja van a feltétel bekövetkeztét előidézni, abban közrehatni, a módosításra okot adó változás mértékét befolyásolni (objektivitás elve);
d) az ok-listában meghatározott körülmények ténylegesen nem, vagy nem a körülmények változásának mértékében hatnak a kamatra, költségre illetve díjra (ténylegesség és arányosság elve);
e) a fogyasztó nem láthatta előre, hogy milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására (átláthatóság elve);
f) a szerződésmódosítás bekövetkezése esetére nem biztosítja a fogyasztó számára a felmondás jogát (felmondhatóság elve).
g) kizárja, hogy a fogyasztó javára bekövetkező feltétel változás hatása a fogyasztó javára érvényesítésre kerüljön (szimmetria elve)
2/2012 (XII. 10.) PK vélemény a fogyasztói kölcsönszerződésben pénzügyi intézmény által alkalmazott általános szerződési feltételekben szereplő  egyoldalú szerződésmódosítási jog tisztességtelenségéről

A Kúria által megfogalmazott szempontok közül érdemes kiemelni az “átláthatóság” követelményét. E szerint egy kikötés akkor “átlátható”, ha a kikötés alapján a fogyasztó maga is ki tudja számolni milyen feltételek teljesülése esetén és milyen mértékben kerülhet sor további terhek rá történő áthárítására.

Vajon miért teszi fel Dr. Wellmann György ezt a kérdést mégis újra? Talán nem ismeri a Kúria polgári kollégiumának a  2/2012 (XII. 10.) PK véleményét?

Nemegyértelmű

Nemegyértelmű

7.3. Egyoldalú módosítás a gyakorlatban

Végezetül érdemes figyelembe venni azt is, hogy a bankok az egyoldalú szerződésmódosítások során nyilvánvalóan semmibe vették az arányosság és a szimmetria elvét. A bankok által alkalmazott szerződési feltételek tehát nyilvánvalóan nem felelnek meg a Kúria által megfogalmazott elveknek.

A Magyar Nemzeti Bank szakértői 2010-ben számításaikkal igazolták, hogy a bankok aránytalanul, profitszerzési céllal módosították a fogyasztói szerződések költségeit. 

Ezen kívül az az elmúlt években a hitelek költségei folyamatosan növekedtek, holott a költségeket állítólag befolyásoló tényezők az elmúlt években időnként csökkentek. Az a tény, hogy az adósok terhei az elmúlt években soha nem csökkentek, egyértelműen bizonyítja, hogy a bankok szerződési feltételei NEM felelnek meg a szimmtria elvének.

7.5. Összegzés

Az egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító rendelkezés csak akkor felel meg az “átláthatóság követelményének”, ha a rendelkezés szövege alapján egy független harmadik személy meg tudja állapítani, hogy mikor és milyen mértékű egyoldalú szerződésmódosítás indokolt. Ezt a Kérdést a Kúria polgári kollégiuma már megvizsgálta, és álláspontját a 2/2012 (XII. 10.) PK véleményben összefoglalta.

Egy hitelező egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító rendelkezése nyilvánvalóan nem felel meg a szimmetria elvének, ha az adott jogviszonyban az adós terhei az elmúlt években folyamatosan emelkedtek és soha nem csökkentek. A hitelek költségeit befolyásoló tényezők ugyanis soha nem emelkednek lineárisan.  


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: