Közérdekű Kereset az OTP ellen – A felperes beadványa

A jövő héten fogja tárgyalni a Fővárosi Törvényszék a Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) közérdekű keresetét az OTP Bank ellen. A kereset tárgya egy az OTP Bank által alkalmazott tisztességtelen szerződési feltétel érvénytelenné nyilvánítása.

Az eljárás már több mint két éve folyamatban van.  Az OTP Bank saját bevallása szerint a per értéke meghaladja a háromezer-milliárd forintot.

Ebben a bejegyzésben közzé tesszük a felperes előkészítő iratát.

Kérjük, kísérje figyelemmel a szóbeli tárgyalást!

justiciapolitics


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


A Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma
Budapest, II. Varsányi I. u. 40-44.
1535. Bp. Pf. 887.
32. G. 42.278/2013.

Tárgy: Az alperesek 2013. november 22. napján benyújtott előkészítő irata

Kérem, hogy a bíróság hagyja figyelmen kívül az alperesek 2013. november 22. napján benyújtott előkészítő iratát. Az előkészítő figyelembevétele ugyanis az irat tartalma és terjedelme miatt a per elhúzódásához vezet. A bíróság azonban köteles megakadályozni minden olyan cselekményt, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzásához vezethet (Pp. 8. § (2) bek.).

A bíróság feladatai a polgári perben
Pp. 8. § (2) A bíróság köteles megakadályozni minden olyan eljárást, cselekményt vagy egyéb magatartást, amely a jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes, így azt, amely a per elhúzására irányul, vagy erre vezethet.
Polgári Perrendtartás (1952/III)

A jóhiszemű joggyakorlás követelményével teljesen ellentétesnek találjuk azt, hogy az alperesek a keresetlevél tartalmára kettő évvel(!) a per elindítása után kívánnak egy, újabb – több mint 100 oldalas – beadvánnyal reagálni.

Az alpereseknek az eljárás folyamán több alkalommal volt már lehetőségük szóban és írásban előadni az álláspontjukat. Az alperesek korábbi jogi képviselője élt is ezekkel a lehetőségekkel (írásbeli beadványok: 2012. január 11. napján és 2012. február 16. / nyilvános tárgyalások: 2012. január 20. és 2013. április 3.).

Az újabb beadvánnyal az alperesek nyilvánvalóan az eljárást kívánják elhúzni. Az eljárás már eddig is jelentősen elhúzódott. Kérjük a bíróságot, hogy akadályozza meg az alperesek időhúzásra irányuló erőfeszítéseit.

Arra a nem várt esetre, ha a Bíróság a Pp. 8. § (2) bekezdésében foglalt kötelessége ellenére mégis figyelembe venné az alperesek beadványát, az alábbiakat adom elő:

  1. Pergátló kifogások

Az alperesek újabb pergátló kifogásai elkésettek.

Az alperesek jogi képviselője 2012. január 11. napján kelt előkészítő iratában egyetlen pergátló kifogásra hivatkozott, miszerint a felperesnek nem lenne perbeli legitimációja. Ezt a pergátló kifogást a bíróság már megvizsgálta és nem találta alaposnak.

Az alperesek jogi képviselője 2012. január 11. napján kelt előkészítő iratában, érdemben állásfoglalt a keresetlevél tartalmáról. A keresetlevél tartalmára vonatkozó érdemi nyilatkozat perbe bocsátkozásnak számít. Perbebocsátkozást követően újabb pergátló kifogásokra nem lehet hivatkozni.

A biztonság kedvéért csatoljuk az Európai Bizottság 2013. november 8. napján kelt közleményét a fogyasztói érdekek védelme érdekében a jogsértés megszüntetésére irányuló eljárásokról szóló, a 98/27/EK irányelvet kodifikáló 2009/22/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 4. cikkének (3) bekezdése tekintetében az irányelv 2. cikkének hatálya alatt jogsértés elleni fellépésre feljogosított szervezetekről. Ezen a listán a felperes szerepel.

  1. Keresetmódosítás

Vitatjuk, hogy a kereset 2012. március 26. napján történt pontosítása a kereset módosítása lett volna. A keresettel támadott általános szerződési feltétel a kereset pontosítást követően nem változott meg. A felperes a keresetlevélében is és a 2012. március 26. napján kelt iratában is egyaránt az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő feltételt támadja. Ebből a szempontból a kereseti kérelem változatlan. Ami a kereset pontosítását követően megváltozhatott az esetleg azoknak a szerződéseknek a köre, amelyekre a kereset tartalma kiterjed.

Ha a fentiek ellenére a bíróság a kereset pontosítását a kereset módosításának tekintené, akkor felhívjuk a figyelmet arra, hogy a kereset pontosítása az alperesek egyetértésével történt (Pp. 146/A. § (3). bek. ). Az első tárgyaláson a bíróság és a felperes között vita alakult ki arról, hogy a kereseti kérelemben szó szerint idézett kikötés általános szerződési feltétel-e. A bíróság álláspontja szerint csak egy olyan szerződési feltétel minősülhet általános szerződési feltételnek, amelyik szerepel az alperesek üzletszabályzataiban. Emiatt a kereseti kérelem pontosításához, szükség volt arra, hogy az alperesek átadják a felperesnek a különböző üzletszabályzatokat. Ezt az alperesek képviselője megtette. Az alperesek tehát a kereset pontosításához ráutaló magatartással hozzájárultak.

  1. Tényállás

Az alperesek tényállással kapcsolatos előadása ugyancsak elkésett.

A felperes keresetlevelében felsorolta azokat a tényeket és megnevezte azokat a bizonyítékokat, amelyekre a keresetét alapozza. Ezeket a tényeket és bizonyítékokat az alperesek sem az korábbi előkészítő irataikban sem pedig a korábbi nyilvános tárgyalásokon nem kérdőjelezték meg. Ennek megfelelően a bíróságnak nem kellett bizonyítást elrendelnie (Pp. 141. § (2) bek.).

A jóhiszemű joggyakorlás követelménye arra is kiterjed, hogy az alperesek már az első tárgyalási napon előadják azokat az érveket, amelyek a felperes keresetében vázolt tényállásra vonatkoznak. Ugyanis csak ebben az esetben dönthetnek a felek és a bíróság a per kezdeti szakaszában arról, hogy szükséges-e bizonyítási eljárást lefolytatni. A jóhiszemű joggyakorlás követelményével ellentétes az, hogy az alperesek az eljárás első két éve során egyszer sem kérdőjelezték meg a felperes által vázolt tényállást; majd két évvel a per elindulása után hirtelen mégis eszükbe jut a tényállásra vonatkozó iratokat benyújtani. Bizonyítási eljárás lefolytatása most már a per elhúzásához vezetne, emiatt az alperesek tényállással kapcsolatos előadását figyelmen kívül kell hagyni (Pp. 8. § (2) bek.).

A bíróság a felperes előadását valónak fogadhatja el, mert az alperesek korábban nem vonták kétségbe a felperes állításait.

  1. Jogi érvelés

Az alperesek teljesen feleslegesen magyarázzák el az egyoldalú szerződésmódosítás szükségszerűségét, 20-25 évre megkötött szerződések esetén. A felperes ugyanis elvi szinten nem vonja kétségbe azt, hogy az alpereseknek joguk van a szerződéseket egyoldalúan módosítani.

A felperes keresetével arra kíván rámutatni, hogy az a konkrét szerződési feltétel, amivel az alperesek fenntartották maguknak a jogot a szerződések egyoldalú módosítására, nem felel meg a törvényi szabályozásnak.

Az alperesek tévesen értelmezik a Ptk. 205.§/A (1) bekezdését. Egy általános szerződési feltétel ismérve nem(!) az, hogy szerepel-e az adott kikötés valamelyik üzletszabályzatban. Egy általános szerződési feltételnekƒhárom ismérve van (Ptk. 205.§/A (1)). A felperesnek ezt a három ismérvet kellett bizonyítékaival alátámasztania. A felperes által benyújtott iratmásolatok egyértelműen bizonyítják, hogy a kereseti kérelemben szó szerint idézett szerződési feltétel általános szerződési feltétel, mert azt az alperesek (1) több szerződés megkötése céljából, (2) a fogyasztók közreműködése nélkül határozták meg, és (3) azt a felek nem tárgyalták meg. Mivel mind a három feltétel teljesül, ezért a vitatott feltétel általános szerződési feltétel, függetlenül attól, hogy azt az alperesek az üzletszabályzataikban vagy a szerződési dokumentumokban helyezték-e el.

Az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződési feltételeket a Hpt. 203. § (3) bekezdése szabályozta. Ezen törvényi rendelkezés kulcsszava az, hogy „egyértelmű”.

A bírósági eljárás kimenetele tehát, kizárólag attól függ, hogy a bíróság, hogyan értelmezi az „egyértelmű” kifejezést.

Mikor tekinthető egyértelműnek egy szerződési feltétel?

Az ezzel kapcsolatos érveket a felperes keresetlevele tartalmazza. Erre a kérdésre minden modern jogrendszer közérthető és meggyőző választ tud adni. Kíváncsian várjuk a magyar igazságszolgáltatás válaszát.

Tisztelettel


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: