Törvényjavaslat a jogállamért

Január elején nyílt levélben fordultunk Orbán Viktor miniszterelnökhöz a Kúria  6/2013 sz. Polgári Jogegységi Határozatára tekintettel.

A nyílt levélben felajánlottuk, hogy az egyesület szakértői nemzetközi példák  alapján előkészítenek egy törvényjavaslatot, amelyik elősegítheti a bírósági ítéletek egységesítését, és a fogyasztói érdekek védelmét.

Ebben a bejegyzésben közzétesszük a törvényjavaslatot.

Kérjük a miniszterelnök urat, a kormány tagjait és a kormánypártok parlamenti képviselőit, hogy támogassák a törvényjavaslat elfogadását!

A 3. Magyar köztársaság demokratikusan megválasztott vezetőinek kötelességük a független igazságszolgáltatás törvényi kereteit megteremteni!

PITEE-Torvenyjavaslat a Jogallamert


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Törvényjavaslat a jogállamért

 

2014. évi … törvény

az igazságszolgáltatás modernizálása valamint
a fogyasztók érdekeinek hatékony védelme céljából

Ez a törvény módosítja a büntető törvénykönyv, a bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló törvény valamit a polgári törvénykönyv rendelkezéseit.

A Büntető Törvénykönyvről szóló
2012. évi C. törvény módosítása

1. §

A Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény a XXVI. Fejezet cím (Az igazságszolgáltatás elleni bűncselekmények) után a következő tényállás-megnevezéssel és 267/A. §-sal egészül ki:

„Önkényes jogértelmezés

267/A. § (1) Az hivatalos személy, aki egy eljárás lefolytatása során vagy egy ügy eldöntésekor a tényállást vagy a jogot önkényesen értelmezi, egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A tényállást önkényesen értelmezi különösen az, aki a tényállás megállapításakor megkérdőjelezi

1.  természettudományi törvényszerűségeket;

2. a formális logikai szabályokat;

(2) A jogot önkényesen értelmezi különösen az, aki a jogszabály értelmezésekor

1. megkérdőjelezi a nyelvtani szabályokat; vagy a törvényben használt kifejezéseket nem az általánosan elfogadott jelentésük alapján értelmezi (nyelvtani értelmezés).

2. megkérdőjelezi a formális logika szabályokat (logikai értelmezés);

3. megkérdőjelezi a rendelkezés elhelyezkedését a jogrendszeren belül (rendszertani értelmezés);

4. megkérdőjelezi a törvény keletkezésének és fejlődésének körülményeit (Történeti értelmezés); vagy

6. az értelmezési technikák közötti hierarchikus sorrendet megfordítja.”

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról
szóló 2011. évi CLXII. törvény módosítása

2. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 1. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„1. § (1) A bíró független, és csak a törvénynek van alárendelve, ítélkezési tevékenységében nem utasítható.

(2) A bíró a bírósági szervezet tagjaként szolgálatot teljesít. A bíró elsősorban akkor szolgálja a társadalom érdekeit, ha az ítélkezési gyakorlata kiszámítható, a jogvitákat indokolatlan késedelem nélkül eldönti, és a döntései alkalmasak arra, hogy a felek közötti jogvitákat végleg lezárják.”

3. §

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. § helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„2. § A bíró hivatali kötelessége a tényállás pontos feltárása és a jogszabályok szakszerű értelmezése.”

A Polgári Törvénykönyvről szóló
1959. évi IV. törvény módosítása

 

4. §

A Polgári Törvénykönyvről szóló 1952. évi C. törvény 237. § (2) bekezdése hatályát veszti.

Záró rendelkezések

5. §

Ez a törvény a kihirdetését követő napon lép hatályba, és a hatálybalépés napját követő napon hatályát veszti.

INDOKOLÁS

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS

A demokratikus államberendezkedés nem tud fennmaradni független igazságszolgáltatás nélkül. Magyarország történelme miatt eddig nem alakultak ki a független igazságszolgáltatás kulturális hagyományai. A XX. században egymást követték Magyarországon a diktatórikus kormányzatok. Ezeket a diktatúrákat a magyar igazságszolgáltatás teljes mértékben kiszolgálta, függetlenül attól, hogy az adott diktatúra ball, vagy jobboldali ideológiára épült. A diktatúrának nem volt érdeke a bíróságok függetlensége.

A magyarországi jogi kultúra egyik legfeltűnőbb hiányossága, hogy büntetőjogi felelősség nem terheli a döntéseikért. A bírósági korrupció tehát jelenleg nem büntetendő, mert a Büntető törvénykönyv erre vonatkozó tényállást nem tartalmaz. Továbbá a bírósági korrupció jelenleg nem is büntethető, mert a bírák az országgyűlési képviselőkkel azonos immunitást élveznek.

Ez a jogszabályi helyzet gátolja az igazságszolgáltatás függetlenségét, mert a bírákat nem fenyegeti semmilyen szankció akkor, ha a törvények helyett a hatalom érdekeinek rendelik alá magukat.

A jogállami kultúra hiányát jól mutatja, a Kúria által 2013. december 16. napján meghozott 6/2013 sz. polgári jogegységi határozata (PJE). Ez a határozat több olyan megállapítást is tartalmaz, amelyek jogállami mércével mérve bűncselekményt valósítanának meg. A PJE kidolgozásában résztvevő bírókat egy jogállami társadalom kiközösítené.

A jogállami kultúra kialakítása egy hosszabb folyamat eredménye lehet. Ezen folyamat során a magyar törvényhozás támaszkodhat a német és az angol jogállami hagyományokra.

A 3. Magyar köztársaság demokratikusan megválasztott vezetőinek kötelessége a független igazságszolgáltatás törvényi kereteit megteremteni.

A jelenlegi helyzet változatlan fenntartása az egyeduralomra törő politikai erők érdekeit szolgálja.


RÉSZLETES INDOKOLÁS

Az 1. §-hoz

Az önkényes jogértelmezés új büntetőjogi tényállása a német büntető törvénykönyv 339. §-a (Rechtbeugung) alapján lett megfogalmazva. Hasonló büntetőjogi tényállás az angol jogban (Perverting the course of justice) és az osztrák jogban (§ 302 StGB Mißbrauch der Amtsgewalt) is megtalálható.

Az új rendelkezés első bekezdése definiálja a tényállás objektív feltételeit. Elkövető lehet alkotmánybíró, a bíró, az ügyész, a választottbíró (459. § (1) bek. 11. pont). A büntetendő cselekmény pedig „a tényállás vagy a jog önkényesen értelmezése”. A „tényállás vagy a jog önkényesen értelmezése” objektív tényállási feltételek. A büntethetőséghez nincs szükség szubjektív feltételekre. A törvény tehát azt feltételezi, hogy az önkényes jogértelmezés minden esetben szándékosságon alapul.

A büntetési tétel mértéke, megegyezik a vesztegetés és a csalás minősített eseteivel, valamint a hivatalos személy közokirat hamisításával. Ezek a cselekmények morálisan hasonló tartalmúak és súlyúak, mint az önkényes jogértelmezés.

A második bekezdés támpontot ad az „önkényes jogértelmezés” szófordulat értelmezéséhez.

A tényállás önkényes értelmezésére

A tényállás önkényes értelmezésére jó példa az árfolyamrés esete. Az árfolyamrés matematikailag bizonyíthatóan megnöveli a hitelek költségeit. Az a bíró, aki kétségbe vonja az árfolyamrés hatását a hitel költségeire, jogállami mércével mérve, bűncselekményt követ el, mert megkérdőjelezi a matematikai összefüggéseket.

A bíróságok ítélkezési gyakorlata az árfolyamrés tekintetében egységessé fog válni, amint a törvény büntetőjogilag szankcionálja a természettudományi törvényszerűségek megkérdőjelezését.

A jog önkényes értelmezése

A jog önkényes értelmezése akkor valósul meg, ha egy bíró nem alkalmazza a jogértelmezés Savigny óta általánosan elfogadott technikáit.

A jog önkényes értelmezésére jó példa a 6/2013 sz. PJE 4. alábbi megállapítása:

A Ptk. az érvénytelenség jogkövetkezményei körében egyenértékű lehetőségeknek tekinti az eredeti állapot helyreállítását és a szerződés érvényessé nyilvánítását.

Ha elolvassuk a Polgári törvénykönyvnek a semmisséget szabályozó 237. § (1) és (2) bekezdéseit, akkor láthatjuk, hogy a törvény az első bekezdésben a főszabályt definiálja a második bekezdésben pedig a kivételes esetet. Ezt világosan mutatja a második bekezdés első mondtat:

Ptk 237. § (2) Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a szerződést a határozathozatalig terjedő időre hatályossá nyilvánítja. Az érvénytelen szerződést érvényessé lehet nyilvánítani, ha az érvénytelenség oka – különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével – megszüntethető. Ezekben az esetekben rendelkezni kell az esetleg ellenszolgáltatás nélkül maradó szolgáltatás visszatérítéséről.

A bírák a törvényeknek vannak alárendelve (Alaptörvény 26. cikk (1) bek.). A törvények értelmezéséhez pedig különböző technikák állnak a bírák rendelkezésre. Ezen technikák közül a nyelvtani és a logikai értelmezés a legfontosabb.

A Ptk. 237. §-ának nyelvtani és logikai értelmezés alapján nem lehet arra a következtetésre jutni, hogy a semmisség jogkövetkezményének a két esete „egyenértékű” lenne. A Kúria megállapítása nyilvánvalóan ellentétes a törvény szövegével.

A Kúria jogegységi tanácsa ennél a megállapításnál a törvény fölé helyezte magát. Ezzel pedig súlyosan megsértette az Alaptörvény 26. cikk (1) bek. foglalt kötelezettségét.

Egy jogállam nem tolerálhatja azt, ha egy bíró a törvények fölé helyezi magát. Azok a bírák, akik a törvények fölé helyezik magukat, jogállami mércével mérve bűncselekményt követnek el.

Az 2. §-hoz

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 1. §-ának a módosítása a jogrendszer egységesítését szolgálja.

Az első bekezdés új megszövegezése megismétli az Alaptörvény 26. cikk 1. bek. 1 mondatát. A törvény és az alkotmány két rendelkezése tartalmilag eddig is összefüggött. Ez a tartalmi összefüggés most a szóhasználatban is megjelenik.

A második bekezdés első mondata változatlan. A bekezdéshez hozzá fűzött második mondat részletezi a bírói szolgált célját és tartalmát. Erre a részletezésre a jelenlegi joggyakorlat miatt szükség van.

A bírósági eljárásokban gyakran tapasztalható az, hogy az eljáró bíró teljesen váratlan, meglepetésszerű indokokra hivatkozva dönti el az esetet. Ezek a meglepetésszerű döntések ellentétesek a „kétoldali meghallgatás” elvével és ellentétesek a „jogbiztonság elvével”. A jogrendszernek világosan ki kell mondania, hogy az ilyen döntések nem szolgálják a társadalom érdekeit.

Az eljárások indokolatlan késedelem nélkül eldöntése megismétli a Pp. 2.§-ban foglalt kötelezettséget. A bírák szolgálatához az is hozzá tartozik, hogy az eljárások gyors lezárását elősegítik. A társadalomnak nem érdeke fenntartani egy olyan igazságszolgáltatást, amelyik hozzájárul ahhoz, hogy az eljárások indokolatlanul elhúzódjanak.

Végezetül fontos szempont, hogy a döntések a felek közötti jogvitákat végleg lezárják. A vita le NEM zárását jól mutatja a Kúria 2013. július 4. napján kelt ítélete. A Kúria döntése az árfolyamréssel kapcsolatban rengeteg kérdést nyitva hagyott. Az eljárást nem lehetett a Kúria által definiált keretek között folytatni.

Az 3. §-hoz

A bírák jogállásáról és javadalmazásáról szóló 2011. évi CLXII. törvény 2. §-a eddig a bírák immunitását szabályozta.

Az alaptörvény szerint a bírák függetlenek, és csak a törvénynek vannak alárendelve (Alaptörvény 26. cikk (1) bek.).

Az immunitás szerepe ezzel szemben az, hogy az immunitást élvező személyt, felmentse a törvények betartása alól.

Ha egy országgyűlési képviselő lop, akkor nem tartja be a törvényeket. Ezért a törvénysértésért azonban nem lehet felelősségre vonni, mert az országgyűlési képviselőket védi az immunitásuk.

Ez a gondolatmenet a bírákra nem vonatkozhat, hiszen nekik éppen hogy kötelességük alárendelniük magukat a törvényeknek. Ezt várja el tőlük az alkotmány. A jogállami kultúrával emiatt összeegyeztethetetlen a bíráknak immunitást adni.

A bírák immunitását szabályozó rendelkezés ezért ellentétes az alkotmánnyal. Hiszen nem lehet a bírákat egyszerre kötelezni a törvények betartására és egyidejűleg az immunitással a törvények betartása alól felmenteni.

A törvény eddigi második bekezdését ezért törölni lehet. Az új második bekezdés felsorolja a bírák kötelezettségeit. Ez a felsorolás pedig egyezik a büntető törvénykönyv új 267/A. §-ával.

Az 4. §-hoz

Ptk. 237. § (2) bekezdése miatt szorgalmazza a Kúria a fogyasztói hitelszerződések érvényben tartását. A Kúria ezt a rendelkezést nyilvánvalóan önkényesen értelmezi.

A Kúria figyelmen kívül hagyja a „Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani” szófordulat jelentését és azon sem gondolkozik el, vajon mi lehet a „különösen uzsorás szerződés, a felek szolgáltatásainak feltűnő aránytalansága esetén az aránytalan előny kiküszöbölésével” szófordulat szerepe.

Ha egy törvényi rendelkezés ekkora nehézséget okoz az igazságszolgáltatásnak, akkor érdemes az adott rendelkezést törölni. A rendelkezés törlése után a jogi helyzet egyértelművé az bíróságok ítélkezési gyakorlata pedig egységessé válhat.

Ptk. 237. § (2) bekezdése nem fog hiányt okozni a magyar jogrendszerben. Ilyen tartalmú rendelkezés nincs se Németországba se Ausztriában. Ezeknek az országoknak a jogrendszere pedig jól működik egy ilyen tartalmú rendelkezés nélkül is.

Az 5. §-hoz

Hatályba léptető rendelkezés.

Budapest, 2014. február 03.


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

One Response to Törvényjavaslat a jogállamért

  1. […] valósít meg bűncselekményt. Egyesületünk pont azért küzd, hogy ez a helyzet megváltozzon. (Törvényjavaslat a jogállamért […]

%d blogger ezt kedveli: