A szerződések kiegészítése jogtalan! A főtanácsnok indítványa (C-26/13) jól mutatja a magyar igazságszolgáltatás elmaradottságát!

Az Európai Unió Bírósága 2014. február 12. napján sajtóközleményt adott ki Nils Wahl főtanácsnok indítványáról, a Kásler Árpád és Káslerné Rábai Hajnalka kontra OTP Jelzálogbank Zrt. ügyben (C-26/13.).

A főtanácsnok indítványának összefoglalója jól mutatja a magyar igazságszolgáltatás elmaradottságát, mert az indítvány tartalma több ponton is eltér a magyar bírósági gyakorlattól és a  Kúria 6/2013 PJE tartalmától. A sajtónyilatkozat utolsó bekezdése pedig arra enged következtetni, hogy a bankok érdekeit védő magyar jogászoknak sikerült befolyást gyakorolniuk a főtanácsok álláspontjára.

N. Wahl főtanácsnok

N. Wahl főtanácsnok

A főtanácsnok álláspontja:

  1. Az árfolyamrés költség.
  2. Az OTP Jelzálogbank Zrt. a szerződéskötéskor nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének (6/2013 PJE, Objektív feltételek);
  3. A szerződések utólagos bírói kiegészítése az árfolyamrés értékével, ellentétes az európai joggal (6/2013 PJE, diszpozitív rendelkezés).
  4. A szerződés semmisségére csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Ha az Európai Unió Bírósága elfogadja a főtanácsnok álláspontját, akkor a Kúriának meg kell vizsgálnia, hogy az OTP Jelzálogbank által megfogalmazott szerződési feltétel alapján a fogyasztónak módjában állt-e megérteni, hogy az árfolyamrés költség. Amennyiben a Kúria úgy ítéli meg, hogy az OTP Jelzálogbank szerződési feltételéből ez nem derül ki, akkor a szerződési feltételt tisztességtelennek nyilváníthatja, és elrendelheti az MNB középárfolyam egységes alkalmazását.

Ha a Kúria fenntartja a 6/2013 PJE-ben megfogalmazott álláspontját, akkor nem fogja megsemmisíteni az OTP Jelzálogbank általános szerződési feltételét.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Az árfolyamrés Költség

A főtanácsnok álláspontja szerint az eltérő eladási és vételi árfolyamok alkalmazása költséget okoz.

…hogy a fogyasztóknak módjukban állt-e megérteni, hogy a két árfolyam közötti különbözetből eredően többletterhet viselhetnek”
“…hogy a külföldi pénznem eladási árfolyama és ugyanezen pénznem vételi árfolyama között fennálló különbözetből eredően többletterhet viselhet.”
Sajtóközlemény (2014.02.12)

A sajtónyilatkozat magyar fordítása, ugyan kerüli a “költség” kifejezés használatát, és helyette a “többletteher” kifejezést használja. A német és angol nyelvű sajtónyilatkozatok azonban a “Kosten” és “expense” kifejezésekkel nyilvánvalóvá teszik, hogy a főtanácsnok a “költségre” gondolt.

A “költség” és a “többletteher” kifejezések a magyar nyelvben szinonimák. Feltételezzük azonban, hogy a magyar fordításba szándékosan nem a “költség” kifejezés került.

A főtanácsnok álláspontja alapján szégyenteljes az, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület és számtalan magyar bíróság ítéletei az elmúlt több mint egy évben az árfolyamrést nem tekintették költségnek!

2. Tájékoztatási kötelezettség

A főtanácsnok álláspontja szerint az árfolyamrés költség, és ezért ún. “főszolgáltatásnak” minősül. Főszolgáltatás esetében a tisztességtelenség kérdése alapesetben nem vizsgálható, ha a kikötés világos és érthető. Az OTP Jelzálogbank által alkalmazott rendelkezés esetében a tisztességtelenség vizsgálata azonban azért lehetséges, mert a rendelkezés megszövegezése nem teszi egyértelművé, hogy az adott rendelkezés költséget okoz a fogyasztónak.

Ami a szóban forgó kölcsönszerződést illeti, Wahl főtanácsnok úgy véli, hogy a kölcsön folyósítására, illetve törlesztésére alkalmazandó átváltási árfolyamokra vonatkozó szerződéses kikötések világosan kifejezettnek tűnnek. Mindazonáltal úgy ítéli meg, hogy kétségek merülhetnek fel arra vonatkozóan, hogy a fogyasztónak módjában állt-e megérteni, hogy a külföldi pénznem eladási árfolyama és ugyanezen pénznem vételi árfolyama között fennálló különbözetből eredően többletterhet viselhet.
Sajtóközlemény (2014.02.12)

Emiatt a főtanácsnok azt javasolja, hogy a Kúria azt vizsgálja meg, vajon a fogyasztónak módjában állt-e megérteni, hogy a külföldi pénznem eladási árfolyama és ugyanezen pénznem vételi árfolyama között fennálló különbözetből eredően többletterhet viselhet.

Ennek a kérdésnek a vizsgálata során jól bemutatható az Európai Unió fogyasztóbarát joggyakorlata és az európai joggal teljesen ellentétes bankbarát magyar joggyakorlat közötti különbség.

Európai Bíróság

2.1. Hogyan válaszolja meg ezt a kérdést a főtanácsnok?

A főtanácsnok a bank által alkalmazott kikötést “objektív elemek alapján” vizsgálná. A főtanácsnok szerint tehát a Kúriának azt kellene ellenőriznie, vajon az OTP Jelzálogbank szerződési feltétele objektív(!) alkalmas-e arra, hogy abból egy átlagos fogyasztó megértse azt, hogy az eltérő árfolyamok használata miatt egy költségelem került a szerződésbe. Magyarán: tájékoztatta-e a bank a fogyasztót a szerződéskötéskor a szerződéshez kapcsolódó átváltási költségről?

E tekintetben Wahl főtanácsnok úgy véli, hogy a Kúriának kell erre a kérdésre válaszolnia a vitatott szerződés megkötésekor fennálló objektív elemek alapján.
Sajtóközlemény (2014.02.12)

Ha az OTP Jelzálogbank által alkalmazott szerződési feltételt annak “objektív” tartalma alapján vizsgáljuk, akkor láthatjuk, hogy a kikötés megszövegezéséből nem derül, ki hogy az egy költségelemet rejt.

A főtanácsnok álláspontja szerint az eltérő devizaárfolyamok használata tehát azért tisztességtelen, mert a bank nem tett eleget tájékoztatási kötelezettségének. A bank a vitatott kikötést úgy fogalmazta meg, hogy abból objektív nem derül ki, hogy egy költségelem került a szerződésbe. A bank tehát elrejtett egy költségelemet a szerződésben. Európában egy költségelem elrejtése pénzügyi szerződésekben a fogyasztói jogok súlyos megértése.

2.2 Hogyan válaszolja meg ezt a kérdést a Kúria?

A tájékoztatási kötelezettséggel foglalkozik a Kúria 6/2013 sz. polgári jogegységi határozatának 3. pontja. Ebből a pontból kiderül, hogy mit gondol a Kúria a bankokat terhelő tájékoztatási kötelezettségről. A Kúria álláspontja szerint a fogyasztó felelőssége az, ha nem veszi észre egy költségelem elrejtését. A Kúria szerint ugyanis a fogyasztónak a szerződés megkötés előtt meg kell győződnie arról, hogy megértette-e a szerződési feltételeket. A Kúria szerint ugyanis egy kölcsönfelvevőtől minimálisan elvárható, hogy a szerződést alaposan áttanulmányozza és szükség esetén az egyes általa nem érthető rendelkezésekről tájékoztatást kérjen.

Nem értékelhető azonban tévedésként az, ha az adós arra hivatkozik, hogy nem olvasta el a szerződést, illetve a tájékoztatást vagy átolvasta ugyan, de annak egyes rendelkezéseit nem értette meg. Egy kölcsönvevőtől minimálisan elvárható ugyanis, hogy a szerződést alaposan áttanulmányozza és szükség esetén az egyes általa nem érthető rendelkezésekről tájékoztatást kérjen. Ennek elmulasztása a Ptk. 4. § (4) bekezdése alapján a kölcsönvevő terhére esik.
Kúria 6/2013, 3. pont (2013.12.16)

A Kúria 6/2013. sz. jogegységi határozata alapján az OTP Jelzálogbank által alkalmazott szerződési feltétellel semmi gond nincs. Annak megszövegezése egyértelmű és világos. A fogyasztó pedig vessen magára, amiért nem vette észre, hogy ez a rendelkezés egy költségelemet rejt. A fogyasztónak tájékoztatást kellet volna kérni a bankjától, hogy mi a következménye az eltérő átváltási árfolyamok használatának. Az a fogyasztó, amelyik nem kért ilyen tájékoztatást, az köteles elfogadni a bankok által alkalmazott átváltási árfolyamokat.

2.3 A Kúria joggyakorlata ellentétes az európai joggal

Látható, hogy a fogyasztóbarát európai jog megvédi a fogyasztót a bankok tisztességtelen szerződéses gyakorlatával szemben. Mert az európai jog szerint, ha a bankok nem tájékoztatják megfelelően a fogyasztókat egy szerződés tartalmáról, akkor annak minden negatív következménye az adott bankot terheli. Ezzel szemben a magyar Kúria mindent megtesz annak érdekében, hogy védje a bankokat, ezért a Kúria a fogyasztókra terheli annak minden következményét, ha a bankok nem adnak megfelelő tájékoztatást a pénzügyi termékeikről.

A Kúria joggyakorlata Európában elfogadhatatlan!

Teljesen egyetértünk a főtanácsnok álláspontjával. A PITEE egyesület már több mint két éve azt az álláspontot képviseli, hogy a bankok – az eltérő átváltási árfolyamok használatával – elrejtettek egy költségelemet a szerződésekben, amit aztán ráadásul titokban manipuláltak is.

3. Szerződés kiegészítése

A főtanácsnok állást foglal a szerződések kiegészítésével kapcsolatban is. A főtanácsnok szerint a hibás szerződéseket ki lehet egészíteni, ha ezt a nemzeti jog megengedi. A szerződések bírósági kiegészítése, azonban az európai jog szerint csak úgy lehetséges, ha a szerződés tisztességtelen rendelkezését a bíróság a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesíti.

Végül a főtanácsnok úgy ítéli meg, hogy abban az esetben, ha a tisztességtelen feltétel elhagyása a jelen esethez hasonlóan teljesíthetetlenné teszi a szerződést, az irányelvvel nem ellentétes az, hogy a nemzeti bíróság a kifogásolt feltételt a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével helyettesítse, amennyiben ez a helyettesítés a nemzeti jog alapján lehetséges.
Sajtóközlemény (2014.02.12)

A Kúria jogfelfogása szerint a magyar jog megengedi a szerződések kiegészítését. A Kúria ugyanis úgy értelmezi a polgári törvénykönyv (Ptk.) 237. § 2. bekezdését, hogy az alapján a bíróságok kiegészíthetik a szerződéseket, ha a kiegészítéssel a szerződés érvénytelenségi oka kiküszöbölhető.

Ptk. 231. § (2) Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.
1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

A Kúria 2013. július 4. napján kelt részítéletében kiegészített egy fogyasztói szerződést. A kiegészítés tartalma egy hiányzó költségelem (árfolyamrés) behelyettesítése volt.

A Kúria továbbá a szerződések kiegészítését szorgalmazza a 6/2013 sz. PJE határozatának 4. pontjában is.

Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg – a jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereset (viszontkereset) esetén, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, vagy utóbb megszűnt – a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.
Kúria 6/2013, 3. pont (2013.12.16)

A Kúria 2013. júliusi ítélete és decemberi jogegységi határozata egyaránt ellentétes az európai joggal. Az európai jog ugyanis nem engedi meg, hogy a bíróságok, önkényesen, bármilyen tartalmi elemmel utólag belenyúljanak a szerződésekbe. E tekintetben a főtanácsnok álláspontja világos és egyértelmű. Az európai jog szerint a szerződéseket csak a nemzeti jog valamely kiegészítő rendelkezésével lehet kiegészíteni. Az árfolyamrés mértéke nem része a nemzeti jognak.

Európában pénzügyi szerződések tartalmi hiányosságaiért kizárólag a bankoknak, és a bankok jogászai viselik a felelősséget. E tekintetben Magyarország még nagyon messze van Európától.

4. Semmisség a fogyasztó érdeke-e

A főtanácsnok végezetül nyilatkozik arról is, vajon érdeke lehet-e a fogyasztóknak a szerződések semmissége.

A jelen esetben az ilyen megsemmisítésnek ugyanis az lenne a hatása, hogy a teljes hátralék esedékessé válik. Márpedig ez meghaladná a fogyasztó pénzügyi képességeit, és ezért jobban büntetné őt, mint a hitelezőt, amely e következményre tekintettel lehetséges, hogy nem lenne annak elkerülésére ösztönözve, hogy ilyen kikötéseket illesszen a szerződéseibe.
Sajtóközlemény (2014.02.12)

A főtanácsnok álláspontja kísértetiesen hasonlít a Kúria álláspontjára.

A bíróságnak érvénytelen deviza alapú kölcsönszerződések esetében azért kell elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására törekednie, mert az esetek nagy részében ez a megoldás szolgálja mindkét szerződő fél, de főként az adósok érdekét, akiknek a még fennálló tartozása más érvénytelenségi jogkövetkezmény alkalmazása esetén egy összegben azonnal esedékessé válna.
Kúria 6/2013, 4. pont (2013.12.16)

Amit a Főtanácsnok valószínűleg nem tud, az a Kúria különös jogfelfogása. A Kúria jogfelfogása szerint ugyanis azt a kérdést, hogy mi egy adott fogyasztó érdeke, nem döntheti el a fogyasztó. A Kúria 6/2013 PJE szerint a fogyasztók érdekét a bíróságok ítélik meg.

A főtanácsnok valószínűleg meglepődne, ha tudná, hogy a Kúria a magyar fogyasztókat gondnokság alá helyezte, és a fogyasztók érdekeinek a megítélését a bíróságok mérlegelési körébe helyezte.

Az európai jog szerint minden fogyasztó maga ítélheti meg a saját érdekeit. A bíróságoknak, pedig tiszteletben kell tartaniuk a fogyasztók döntéseit.

A magyar joggyakorlat ezen a ponton is messze le van maradva Európától.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


5. Összefoglalás

Az Európai Bíróság főtanácsnokának beadványa jól mutatja mennyire elmaradott a magyar igazságszolgáltatás Európában.

Az európai jog szerint az árfolyamrés költség.

Az európai jog szerint a bankok csak akkor teljesítik tájékoztatási kötelezettségüket, ha közérthetően elmagyarázzák a szerződések tartalmát.

Az európai jog szerint nem lehet a szerződéseket bírósági ítéletekkel korlátlanul kiegészíteni.

Magyarországnak mindaddig nincs esélye sikeres és erős országgá válnia, amíg a bíróságok figyelmen kívül hagyják az európai értékeket.


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Reklámok

One Response to A szerződések kiegészítése jogtalan! A főtanácsnok indítványa (C-26/13) jól mutatja a magyar igazságszolgáltatás elmaradottságát!

  1. […] A főtanácsnok álláspontjáról korábban írtunk: A szerződések kiegészítése jogtalan! A főtanácsnok indítványa (C-26/13) jól mutatja a magy…(2014.02.19) […]

%d blogger ezt kedveli: