Közérdekű Kereset az OTP ellen – tárgyalás elnapolva 2014. április 2-re

A Fővárosi Törvényszék nem hozott  ítéletet  2014. február. 4. napján megtartott nyilvános tárgyaláson. A bíróság elnapolta az ügyet 2014. április 2. napjára.

valasztas2014

Magyarország köztársasági elnöke
2014. április 6.
napjára tűzte ki  az országgyűlési képviselők
2014. évi választását.
www. valasztas. hu

A tárgyaláson a bíróság nehezményezte, hogy a felperes 2013. november 22. napján kelt beadványában annak a gyanújának adott hangot, miszerint az eljárás elhúzódása nem a véletlen műve. (Törvényt sért a törvényszék politikai megrendelésre, 2013.11.25.)


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Az eljárás elhúzódása

Álláspontunk szerint, a Polgári Perrendtartás nem teszi lehetővé azt, hogy egy eljárás több mint két évig elhúzódjon. Álláspontunk szerint a Polgári Perrendtartás teszi lehetővé azt sem, hogy a bíróság a meghirdetett nyilvános tárgyalást több alkalommal is elnapolja. Álláspontunk szerint, az eljárás ilyen mértékű elodázása ellentétes a Polgári Perrendtartással.

Ugyanakkor azzal is tisztában vagyunk, hogy a Polgári Perrendtartás rendelkezéseinek önkényes értelmezése Magyarországon nem valósít meg bűncselekményt.
Egyesületünk pont azért küzd, hogy ez a helyzet megváltozzon. (Törvényjavaslat a jogállamért 2014.02.03.)

Olvassa el a, 2014. február 4. napján megtartott, tárgyalás jegyzőkönyvét:

Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma
Budapest II. Varsányi Irén u. 40-44.
1535 Budapest, Pf: 887.

32.G.42.278/2013/12.

J E G Y Z Ő K Ö N Y V

nyilvánosan tartott tárgyalásról

Felperes: Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület
Alperes: OTP Bank Nyrt. és egy társa
A per tárgya: Tisztességtelen kikötés megtámadása
A tárgyalás helye: Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma,
Budapest Varsányi Irén u. 40-44. III. emelet 303. tárgyaló
A tárgyalás ideje: 2014. február 4. 10 óra 30 perc
Ténylegesen megkezdve: 10 óra 30 perckor

J e l e n v a n n a k :
dr. Darákné dr. Nagy Szilvia
bíró

Felperesért: dr.ILázárVDénesVEurópai Közösségi Jogász

Alperesért: dr. Nagy Péter Pál ügyvéd

A bíró a folytatólagos tárgyalást megkezdi, megállapítja, hogy a nagy számú hallgatóságra tekintettel másik tárgyalóteremben kell a tárgyalás helyszínét kijelölni, illetőleg kitűzni. ezt követően rövid szünetet rendel el, majd a tárgyalást a 316-os tárgyalóteremben folytatja.

Bíró közli a tárgyalás anyagának rögzítése hangszalagra diktálással történik, amelyet 8 munkanap elteltével lehet megtekinteni a Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiumának a kezelőirodáján.

Ezt követően eljáró bíró személyében történő változásra tekintettel bíró röviden ismertette az iratokat.

Felperes jogi képviselője:
Részletesebb iratismertetést nem kérek, pusztán annyi észrevételem lenne az elhangzott iratismertetésre, hogy a keresetmódosítás kapcsán azt is kifejtettem, hogy amennyiben a bíróság a beadványunkat keresetmódosításnak tekinti, úgy az alperes ahhoz hozzájárult, a magatartása erre utalt, ezt is részletesen kifejtettem beadványomban.

Alperes jogi képviselője:
További iratismertetést nem kérek.

Felperes jogi képviselője:
Vissza szeretnék térni az első tárgyalási naphoz és ahhoz, hogy miért került sor a keresetnek a pontosítására. Az első tárgyaláson vita alakult ki köztük és dr. Tóth Gyula bíró között a tekintetben, hogy a keresetlevélnek vajon meg kell-e jelölnie pontosan azt a pontot az ÁSZF-ben aminek a tisztességtelenségére hivatkozunk vagy elegendő azt a pontot oly módon megjelölnünk, hogy az egyértelmű legyen. Átnéztünk mi is több ítéletet, de álláspontunk szerint, ha idézzük az adott szerződési feltételt, akkor nem kell külön megjelölnünk, hogy mettől meddig hatályos ÁSZF alapján kérjük a tisztességtelenség megállapítását, elegendő pusztán adott tisztességtelen kikötést idéznünk, illetőleg megjelölnünk a keresetlevélben. Felhívott minket továbbá arra eljáró bíró, hogy nem jelöltük meg azokat a dokumentumokat amikben ez fellelhető, e körben utaltunk ugyanis arra, hogy az Általános Szerződési Feltételeknek nem feltétlenül kell magában a szerződésben benne foglaltatni. Ezt követően alperesek vállalták, hogy átadják az ÁSZF-eket, hiszen azok a régi már nem hatályos ÁSZF-eket visszakeresni az alperes rendszeréből nem lehetett. Ezt követően tudtuk pontosítani kereseti kérelmünket és leltünk fel olyan egyedi szerződéseket is, amelyek kapcsán kértük a tisztességtelenség megállapítását. A keresetmódosításként aposztrofált beadványom tehát tulajdonképpen pontosítás, ha van benne változás az maximum a személyekre lebontott szerződések körének a felsorolása.

A keresetlevél logikája szerint tehát azt bizonyítottuk, hogy a kérdéses kikötés az az ÁSZF rendelkezése, ezt egyebekben alperes sem vitatta. Következő kérdés amiben állást kell foglalni, hogy ez a kikötés tisztességtelen-e. Kikötés lehet álláspontom szerint tisztességtelen önmagában azért, mert jogszabályba ütköző vagy pedig azért, mert a felek jogait és kötelezettségeit egyoldalúan a fogyasztó hátrányára tolja el.

A Hpt. 210. § (3) bekezdésébe ütközik álláspontunk szerint adott kikötés, hiszen az az e normában megfogalmazott egyértelműségi követelménynek nem felel meg. Gyakorlatilag itt az egyértelműség
megvilágításához alkotmányjogi definíciókat kell segítségül hívnunk. Akkor egyértelmű egy kikötés, egy feltétel, ha az világos és a feltételek és következmények közrehatása egyértelmű benne.
Ez matematikai nyelven megfogalmazva megfelel az egyértelmű hozzárendelés követelményének. Ez az OTP által alkalmazott feltételek kapcsán nem érhető tetten. Adott feltétel esetén az ahhoz
fűződő jogkövetkezmények közötti okozatosság nem látható. Nem tudni például, hogy egy jegybanki alapkamat emelkedés miként járulhat a kezelési költség növeléséhez. Azt, hogy a
jegybanki alapkamat növekedése, mondjuk a kamat növekedéssel összefügghet ezt nem vitatjuk, de például egy kezelési költség növekedéséhez milyen okból vezet, ez nem látható ebből. Ebből a
szempontból tehát a PSZÁF ajánlásának sem tesz eleget alperes akkor amikor a kapcsolódó következményeket nem rögzíti.

Az alperes sérelmezi, hogy azokat a dokumentumokat, amelyek hasonló jogi álláspontot fejtenek ki mint mi nem csatoltunk, e körben azonban utalnék rá, hogy ezt bizonyítékként nem kértük
figyelembe venni.

Álláspontom szerint ezen túlmenően tisztességtelen is az egyoldalú szerződésmódosításra vonatkozó feltétel, hiszen egyértelmű, hogy a profitszerzési célból használja azt az alperes, azaz növeli saját bevételét és a fogyasztó költségét. Általánosságban utalnék arra, hogy egy cikket csatoltunk, mely szerint Magyarországon drágák a hitelek, ám erre ezen kívül nincs ráhatásunk, hogy ezt a tényt bármivel is tudnánk bizonyítani. Ugyanakkor úgy érezzük, hogy önmagában objektíve elegendő adott szerződési feltétel tisztességtelenségére hivatkozni, az a tisztességtelenség megállapításának nem feltétele, hogy adott kikötést, szerződési feltételt alkalmazta-e, illetőleg hogy alkalmazta a szerződő fél. Egyébként utalnánk arra, hogy a pertárgyérték amennyiben valóban ilyen magas, mint ahogy az alperes jelezte, akkor erre már hivatkozott volna korábban is.

Felperes jogi képviselője:
A továbbiakban a 7-es sorszámú alperesi beadvány figyelembevételének mellőzését kérjük, hiszen ez a beadvány november 22-én érkezett ugyanaznap, mint amikor a bíróság kitűzte az ügyet új tárgyalásra, tehát, hogyha az eredeti határnap maradt volna ezt a beadványát teljesen figyelmen kívül kellett volna hagyni. Ezért mindenben fenntartjuk kereseti kérelmünket és az ügyvédi megbízási szerződés alapján kérjük a perköltség megállapítását.

Felperes jogi képviselője:
2012. január 22. napján az első tárgyalásra történő kitűzéskor a toldatban szerepelt az, hogy alperesnek 15 napon belül kell nyilatkoznia a kereseti kérelemre.

Ezt követően bíró tájékoztatja a feleket, hogy az alperes nyilatkozata után fog e kérdésben még külön állást foglalni, valamint arról is tájékoztatja a feleket, hogy az alapeljárásban a bíróság 2011. december hó 2. napján tűzte ki az első tárgyalásra a határnapot, ebben felhívta az alperest nyilatkozattételre, az alperes akkori jogi képviselője útján 2012. január 12. napján nyújtott be érdemi ellenkérelmet, a bíróság azonban azt a pert, amire hivatkozik a felperes, 8-as sorszámú végzésével megszüntette. A megszüntető végzés ellen terjesztett elő felperes fellebbezést, erre tekintettel került hatályon kívül helyezésre a 8-as végzés és rendelte el a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.554/2012/8-as sorszámú végzésével a per további tárgyalását az iratok tartalma szerint.

Alperes jogi képviselője:
Az ellenkérelmünkben és a 7-es számú beadványunkban foglaltakat mindenben fenntartom. Amit a felperes jogi képviselője az alapeljárás 4-es sorszámú jegyzőkönyvével kapcsolatosan előadott, azt mint iratelleneset mindent vitatok ami nincs bent az adott jegyzőkönyvbe. A 7-es beadványomban egyébként részletesen vitattam az érdemi előadását is, sajnálatos, hogy egy dilettáns keresetre kell állandóan nyilatkoznunk, ha ez normálisan lenne előterjesztve, akkor nem lettünk volna olyan bajban, hogy azt sem tudjuk, hogy mire kell érdemi védekezést előterjesztenünk. Óriási munka volt ezt az anyagot összeállítani. Az alapeljárásban előadnám, hogy elsődlegesen pergátló kifogást adtunk elő és ebben is döntött a bíróság. Érdemben tehát ezért most nyilatkoztunk, továbbra is fenntartjuk a pergátló kifogásunkat, azt amit a PSZÁF-el kapcsolatosan előadtunk. Továbbá van egy Alkotmánybírósági határozat ami azt tartalmazza, hogy mi ügyvédek is az igazságszolgáltatás részei vagyunk, és én személy szerint kikérem magamnak, hogy egy jött ment ügyvéd, egy magyar bírót azzal gyanúsítson meg, hogy politikai megrendeléséket teljesítsen.

Ezt követően bíró felhívja a teremben lévő hallgatóságot, hogy a véleménynyilvánítástól tartózkodjanak, amennyiben a továbbiakban a véleménynyilvánítás hangos módon, az eljárást zavarása útján valósül meg, akkor kiutasítja őket a tárgyalóteremből.

Kérjük, támogassa munkánkat adója 1%-ával!

Kérjük, támogassa munkánkat adója 1%-ával!

Ezt követően felhívja a felperes jogi képviselőjét a Pp. 8. §-a szerint, hogy perbeli jogait jóhiszeműen köteles gyakorolni, kötelezettségeinek is így köteles eleget tenni. Felhívja őt arra nézve, hogy tartózkodjék az olyan nyilatkozatoktól, amelyek a 8-as sorszámú beadványában találhatók, ez ugyanis nem fér össze a bírósági eljárással. Amennyiben álláspontja szerint bármilyen bűncselekmény megvalósult, úgy az ellen megvannak a megfelelő törvényes eszközök.

Alperes jogi képviselőjét pedig ugyancsak fentiekre hivatkozással felhívja a bíróság arra, hogy tartózkodjék a másik jogi képviselő minősítésétől.
A bíróság felhívja tehát a jogi képviselőket, hogy bírságolás terhe mellett az eljárás rendjét őrizzék meg.

Felperes jogi képviselője:
Két dolgot szeretnék megjegyezni. Ami a nekem szóló tájékoztatást illeti, én az írtam beadványomban, hogy felmerült a gyanú, hogy a bíróság politikai megrendeléseket teljesít, ez egy szubjektív érzésemet nyilvánítottam ki, ha egy eljárás 2 évig húzódik és 3 időpontot is elnapol a bíróság és e körben a dátumok összefüggnek, akkor az ügyfél anélkül, hogy tudná hogy a bíróság belső szervezetében milyen eljárási rend vezetett ehhez, rossz érzése alakul ki, ezt artikuláltuk beadványunkba. Tudjuk, hogy a mai napig az nem bűncselekmény, ha a bíróság ide-oda tologatja az eljárást, mégis ez sok embert rossz érzéssel tölt el, főleg a felperes tagjait. A másik pedig, szeretném, ha a jogi képviselők nyilatkozatát szó szerint idéznénk, tehát ami a keresetlevélre vonatkozott, „hogy idehányt dolgokat”, „szakmailag színvonaltalan”, illetőleg „hogy jött-ment ügyvéd”.

Alperes jogi képviselője:
Megjegyezném, hogy tartalmilag idézhet a felperes, de megjegyezném, hogy ezt a szövegében kell vizsgálni és én más nyelvtant használok beadványaimban.

Bíró azon kérdésére, mely szerint hozzájárulnak-e az alperesek ahhoz, hogy a bíróság érdemben tárgyalja a felperes 2012. április 4. napján érkezett kereseti kérelem pontosítása megnevezésű kérelmét, alperesek jogi képviselője:
Mivel nem perrendtartás szerű ezen kérelme, ezért nem járulunk hozzá, hogy azt a bíróság érdemben tárgyalja.

Felperes jogi képviselője:
Két megjegyzésem lenne, egyrészt, hogy az alperesek szolgáltattak adatot a keresetmódosításhoz, tehát e körben arra kívánok hivatkozni, hogy hozzájárultak alperesek a keresetmódosításához, másrészt semmi értelme nincs ha ezt elutasítaná bíróság, újból beadhatnánk ezt a keresetet, semmi pluszköltséget ez nem okozna a felperesnek és csak újból elhúzná az egész eljárást.

Ezt követően bíró meghozta, kihirdette az alábbi

I. sorszámú v é g z é s t

A bíróság a felperes 2012. április 4. napján érkezett kereseti kérelem pontosítása elnevezésű, tartalmában azonban keresetmódosítását elutasítja.

A végzés ellen fellebbezésnek helye nincs.

Bíró kérdésére felperes jogi képviselője:
A kereseti kérelmünket akkor a Fővárosi Ítélőtábla 4.Pf.21.544/2012/5-ös számú végzésének indokolás 1-es bekezdése szerint tartom fenn, azaz a Ptk. 209. § (2) bekezdése és 209/B § (1) bekezdésére alapított pontosított keresetemben I. és II.r. alperesek által közösen alkalmazott, a devizában nyilvántartott lakáscélú és jelzálog típusú konzorciális OTP hitelekre vonatkozó üzletszabályzat 2002. január és 2009. január 1. napja között hatályos II.5.2. pontja első bekezdésében foglalt Általános Szerződési Feltétel érvénytelenségének megállapítását és a jogerős ítélet alperesek költségén történő közzétételének elrendelését kérem. Az érvénytelenséget I. és II.r. alperesekkel 2006. február 28-ig szerződő valamennyi ügyfélre és a 2006. március 1. napja után szerződő valamennyi fogyasztóra kiterjedő hatállyal kérem megállapítani. Az a szerződéses feltétel, ami a II.5.2. pont, pedig nem más mint a keresetlevélben idézett szerződéses feltétel, illetőleg kikötés. Mindezt közérdekű keresetként kívánom érvényesíteni.

Ezt követően bíró meghozta, kihirdette az alábbi

II. sorszámú v é g z é s t

A bíróság az alperes pergátló kifogását elutasítja.

E végzés ellen külön fellebbezésnek helye nincs.

Bíró kérdésére felperes jogi képviselője:
A 2013-as Európai Unió Hivatalos Lapjában történő közzétételünket felmutatnám és bejelentem, hogy az beadványunkkal együtt úton van.

Bíró felhívja a felperes jogi képviselőjét, hogy a most felmutatott Európai Unió Hivatalos Lapjának kivonatát, amelyben szerepel a felperes feltüntetése pótlólag 8 napon belül csatolja be.

Felperes jogi képviselője:
Ez olyan mintha joganyag becsatolására kérne a bíróság.

Ezt követően bíró tájékoztatja a felperest, hogy nem irányelv vagy európai jogi norma becsatolására hívta fel őt, hanem az Európai Unió Hivatalos Lapjának a becsatolására, a kettő nem ugyanaz.

Ezt követően bíró kérdésére felperes jogi képviselője:
Nem vitatjuk azt a tényt, mely szerint alperes a devizában nyilvántartott lakáscélú és jelzálogtípusú konzorciális OTP hitelt csak 2005. március 1.től 2007. október 1-ig nyújtott.

Bíró azon kérdésére, mely szerint 2002. január 1. és 2009. január 1. között volt-e devizában nyilvántartott lakáscélú és jelzálogtípusú konzorciális OTP hitelre vonatkozó üzletszabályzata az alperesnek és ebben az üzletszabályzatban az a szerződési feltétel, kikötés amelyet a felperes keresetlevelében megjelölt szerepelt-e, ha igen hányas pontként szerepelt tegyen nyilatkozatot, alperes jogi képviselője:

Erre nem tudok nyilatkozni.

Bíró felhívja alperesek jogi képviselőjét, hogy a fentieknek megfelelően 8 napon belül tegyen erre nyilatkozatot. Tehát jelölje meg, hogy volt-e és mettől meddig hatályban, 2002. január és 2009. január 1. között a már becsatolt üzletszabályzatokon kívül devizában nyilvántartott lakáscélú és jelzálogtípusú konzorciális OTP hitelre vonatkozó üzletszabályzata és ennek volte
olyan tartalmú szerződéses feltétele mint amit a felperes kereseti kérelmében megjelölt.

A támadott kikötés, feltétel tisztességtelenségét a tisztességtelenségre hivatkozó felperes köteles bizonyítani, így amennyiben e körben van bizonyítási indítványa, úgy ezt tegye meg 8 napon belül.

A feltétel kapcsán azonban alperesnek is kell a tényállításait bizonyítani, így a tisztességtelenség kapcsán az oklistával kapcsolatos tényelőadásait, amelyek a 7-es beadványában szerepelnek, az alperesnek kell bizonyítania, köteles továbbiakban azt bizonyítani, hogy a hiteldíj elemeinek egyoldalú módosítása tekintetében az okozatosság követelményének, az egyértelműség követelményének mindenben eleget tett az adott szerződési feltétel vagy kikötés. Ennek megfelelően 8 napon belül terjessze elő bizonyítási indítványait.

A bíróság figyelmezteti arra a feleket, amennyiben 8 napon belül nem nyilatkoznak, bizonyítási indítvány nem terjesztenek elő, bizonyítékokat nem csatolnak a bíróság a bizonyítottság hiányát az adott fél terhére értékeli és a Pp. 141. § (6) bekezdése alapján a rendelkezésekre álló iratok tartalma szerint fog döntést hozni. A perbeli legitimáció bizonyítása tekintetében pedig ugyanezzel a jogkövetkezményre történő kioktatással hívja fel a bíróság felperest, hogy az Európai Unió Hivatalos Lapjának kivonatát csatolja.

Felperes jogi képviselője:
Ezzel két megjegyzésem lenne. Bizonyítani csak tényeket lehet, objektív kategóriákat, érték ítéleteket nem lehet bizonyítani. A tisztességtelenség olyan jogi kategória, olyan értékelést tartalmaz, amit a jog alapján kell elvégezni, az pedig hogy egyértelműségi követelménynek megfelel-e, azt nem nekünk kell bizonyítani. Ez gyakorlatilag már az első tárgyalás, az alapeljárás tárgyát kellett volna hogy képezze, hogy a bíróság a bizonyítási teher tekintetében hozzon határozatot, nem pedig több év elteltével. Ez az eljárás már jóval korábban 2011. novemberében indult és már témája volt a 2013. április 3-ai tárgyalásnak is.


Kérjük, támogassa munkánkat adója 1%-ával!


Ezt követően bíró meghozta, majd kihirdette az alábbi

III. sorszámú v é g z é s t

A bíróság a tárgyalást elhalasztja. Új határnapul

2014. április 2. napját 14 órát tűzi,

amelyre a jelenlévő felperes, valamint alperesek jogi képviselőjét szóban a végzés kihirdetésével rendeli idézni a jelen III. emelet 316-os tárgyalóterembe.

Jegyzőkönyv lezárva 12 óra 40 perckor azzal, hogy annak visszahallgatását megjelent felek nem kérték.

Budapest, 2014. február 4.

dr. Darákné dr. Nagy Szilvia s. k.
bíró


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Reklámok

One Response to Közérdekű Kereset az OTP ellen – tárgyalás elnapolva 2014. április 2-re

  1. […] “A támadott kikötés, feltétel tisztességtelenségét a felperes köteles bizonyítani“ (l. jegyzőkönyv 2012.02.04) […]

%d blogger ezt kedveli: