Az OTP jogi képviselője megpróbálja félrevezetni a magyar igazságszolgáltatást

Ezen a héten szerdán (2014. április 2.) folytatódik a közérdekű kereset az OTP Bank ellen.

Az OTP jogi képviselője, a 2014. február 27. napján kelt beadványában azt állítja, hogy a német igazságszolgáltatás tolerálná a per tárgyát képző szerződési feltételt.

A valóság ezzel szemben az, hogy a Német Legfelsőbb Bíróság 2009. április 21. napján semmissé nyílvánított egy olyan szerződési feltételt, amit az OTP Bank használt.

Német Legfelsőbb Bíróság

Német Legfelsőbb Bíróság

Ebben a bejegyzésben elolvashatja a bírósági beadványunkat, valamint a Német Legfelsőbb Bíróság ítéletének magyar fordítását.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Tisztelt Törvényszék!

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület – felperesnek – az OTP Bank és társai – alperesek – elleni perében, az alperesek beadványaira az alábbi

válasziratot

terjesztem elő:

1. „Bizonyítékok”

Az Alperesek beadványai a tényállás felderítéséhez szükségtelenek.

Támogatás

Támogatás

A Felperes osztja azt az elterjedt jogi álláspontot, miszerint bizonyítékra kizárólag a tényállás felderítése céljából van szükség (Pp. 3. § (5) bek.). Fenntartjuk azt az álláspontunkat, miszerint az a két kérdés nem része a tényállásnak, hogy vajon az Alperesek vitatott szerződési feltétele megfelel-e az „egyértelműség” követelményének (korábbi Hpt. 210. § (3) bek.) vagy, hogy vajon a vitatott szerződési feltétel tisztességtelen-e (korábbi Ptk. 209. § (1) bek.).

Ha ez a két kérdés ténykérdés lenne, akkor nem lenne szükség erre a bírósági eljárásra, hiszen akkor objektív módszerekkel meg lehetne állapítani egy szerződési feltételről, hogy jogszabályba ütközik-e (korábbi Hpt. 210. § (3) bek.) vagy, hogy tisztességtelen-e (korábbi Ptk. 209. § (1) bek.). Véleményünk szerint ez a két kérdés a bíróság jogi mérlegelésétől függ. A bíróság mérlegelésének a megkönnyítése érdekében jeleztük, hogy az eljárás tárgyát képező kikötést már más jogászok is vizsgálták, ezért érdemes az ő véleményüket is a döntéshozatal során figyelembe venni.

Az Alperesek 2014. február 27. és 2014. március 17. napján kelt beadványainak tartalma és terjedelme is mutatja, hogy az Alperesek által benyújtott dokumentumok nem bizonyítékok. Az Alperesek jogi képviselője, ugyanis a beadványokat hosszadalmasan ismerteti, kommentálja és érvel azok alapján. Álláspontunk szerint bizonyítékokat nem szükséges sem ismerteti sem kommentálni, mert a bizonyítékok önmagukért beszélnek. Egy bizonyíték vagy bizonyít valamit vagy nem. Harmadik lehetőség nincs.

Mint azt korábban jeleztük, az Alperesek beadványai elkésettek. Az Alpereseknek 2012-ben számtalan lehetőségük lett volna előadni jogi érveiket. Az Alperesek ügyvédje a bírósági eljárás elhúzódását használja ki annak érdekében, hogy bepótolja az Alperesek elmaradását. Az a tény, hogy az alperesek ügyvédje legutóbbi beadványában többször is önmagát idézi, jól mutatja, hogy az Alpereseknek nincs új mondanivalójuk.

2. Az Ok-lista értelmezése

Az Alperesek által használt szerződési feltétel az európai jog szerint tisztességtelen. A Tanács 93/13/EGK irányelvének 5. cikkelye szerint, az Európai Unió tagállamaiban, ha egy általános szerződési feltétel értelme kétséges, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb értelmezés az irányadó.

Támogatás

Támogatás

A fenti értelmezési módszer alapján a per tárgyát képző kikötést úgy kell értelmezni, hogy az az Alperesek számára lehetővé teszi, hogy ne csak az esetleges valódi költségemelkedések hatását terheljék a fogyasztókra, annak érdekében, hogy a saját nyereségük arányát megőrizzék, hanem lehetővé teszi azt is, hogy az Alperesek a nyereségüket növeljék.
Ezen túlmenően a feltétel a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg, mert a feltétel csak a költségek növelését engedi meg, és nem tartalmaz a költségek csökkentésére vonatkozó kötelezettséget, ha a körülmények javulnának.

A vitatott feltétel nem követeli meg az Alperesektől azt sem, hogy az egyoldalú szerződésmódosítások alkalmával a módosítás mértéke arányban álljon a külső körülmény okozta költségemelkedéssel; hanem lehetővé teszi az Alperesek számára, hogy a költségemelkedés mértéke meghaladja a nyereségesség mértékének megőrzéséhez szüksége költségemelést, és így az Alperesek a bevételeiket növeljék.

Az sem világos a feltétel alapján, hogy mekkora mértékűnek kell, az ok-listában felsorolt körülmények változásának lennie ahhoz, hogy az a költségek egyoldalú módosítását indokolja. Ezeknek a feltételeknek az egyértelmű meghatározása nem elhanyagolható, még azon indok alapján sem, hogy egy ilyen szerződési feltétel rendkívül bonyolulttá válna, a banki szolgáltatások sokszínűsége miatt. Sokkal inkább az Alperest hozza indokolatlanul előnyös helyzetbe az, hogy ezek a feltételek nincsenek egyértelműen meghatározva.

Az ok-lista használata a szerződésből eredő jogokat és kötelezettségeket aránytalanul a fogyasztók hátrányára állapítja meg, mert az okok tényszerű felsorolása nem felel meg annak az elvárásnak, hogy az egyoldalú kamatmódosítási jog – illetve kötelezettség -, tárgyi feltételeit (pl. a kamatmódosítás körülményei, különösen egy elterjedt referenciakamat követése) és időbeli feltételeit (pl. a kamatperiódus hossza) a szerződés a lehető legprecízebben meghatározza. Ez azonban elengedhetetlen feltétele annak, hogy a fogyasztó a kamatok egyoldalú módosításait előre láthassa, és azok jogszerűségét ellenőrizhesse.

3. Felmondás joga

Az Alperesek állításával ellentétben a vitatott feltétel tisztességtelenségét nem ellensúlyozza a szerződés felmondásának a joga. Amennyiben ugyanis az egyoldalú költségmódosítási jog nem felel meg a szimmetria elvének, mert nem zárja ki azt, hogy a feltételt támasztó jogtalan szerződésmódosítások segítségével növelje nyereségét, akkor a fogyasztó felmondási joga kizárólag a feltétel támasztójának kedvez, és nem a fogyasztónak. Ilyen esetben ugyanis az Alpereseknek lehetővé válik jogtalan szerződésmódosításokkal kiprovokálni a fogyasztó felmondását és a szerződés felbontását, egy olyan szerződés esetében, amelyik szerződés annak megkötésekor a fogyasztó számára gazdaságilag előnyös volt.

Ezen túlmenően, a hitelezési tevékenységek területén a szerződések felmondásának lehetősége nem jelent azonos értékű védelmet a fogyasztók számára: a szerződés felmondásának, valamint a hitel kiváltáshoz szükséges újabb hitel felvételének ugyanis jelentős költségei vannak.

4. Bírósági jogvédelem

Ugyancsak az Alperesek állításával ellentétben, a vitatott feltétel megszövegezése miatt a fogyasztók nem tudnak bírósági jogvédelmet kapni az egyes szerződésmódosítások alkalmával. Az ok-listából ugyanis nem derül ki pontosan, hogy az Alperes milyen feltételekkel és milyen mértékben jogosult – vagy köteles – az egyoldalú szerződésmódosításokat végrehajtani. Ezen információk hiányában a fogyasztók számára fennálló bírósági jogvédelem lehetősége hatástalan.

Ha ugyanis az Alperes nem hajt végre egy egyébként kötelező költség- vagy kamatcsökkentést, akkor a bírósági ellenőrzés lehetőségét a fogyasztók nem fogják igénybe venni, mert számukra nem látható azoknak a feltételeknek a bekövetkezése, amelyek miatt az alperes köteles lenne a költségeket vagy kamatokat csökkenteni.

Ha pedig az alperes egy jogtalan költség- vagy kamatemelést hajt végre, akkor a fogyasztóknak nem áll elegendő információ ahhoz a rendelkezésükre, hogy az egyoldalú emelés mértékét és időpontját ellenőrizni tudják, és ennek megfelelően bírósághoz fordulhassanak jogorvoslatért.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


5. Német bírói gyakorlat

Végezetül, jelezzük, hogy az Alperesek ügyvédje valótlanul állítja azt, hogy a német bírói gyakorlat tolerálná az Alperesek szerződési feltételét.

Tájékoztatás céljából, mellékelten csatoljuk a német legfelsőbb bíróság, Bundesgerichtshof, 2009. április 21. napján kelt ítéletének, valamint a Nürnberg-Fürthi Törvényszék 2007. augusztus 7. napján kelt ítélet, rendelkező részének, magyar fordításait.

A Bundesgerichtshof ítélete vezetett Németországban oda, hogy fogyasztói szerződések kamatai csak akkor módosíthatóak, ha azok valamelyik elterjedt referenciakamathoz vannak kötve.

Download A Német Legfelsőbb Bíróság ítéletének magyar fordítása
(2009.04.21.)

scribdA Német Legfelsőbb Bíróság ítéletének magyar fordítása
(2009.04.21.)

Tisztelettel


PITEE-Egysza-kep_ (4)

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: