Folytatódik az egyéni per az OTP ellen – Mi értelme van kiegészíteni a szerződéseket?

Szerdán reggel (2014. április 16., 8:30) folytatódik az egyéni per az OTP Bank ellen.

Hány semmisségi okra van szükség ahhoz, hogy végleg semmis legyen a deviza alapú hitelszerződés?

pitee-lufi-tu

Megtámadás

A Kúria a 2013. július 4. napján kelt közbenső ítéletében megállapította, hogy a szerződés semmis, mert a bank a szerződésben nem tüntetett fel egy költségelemet. A Kúria ugyanakkor a szerződést kiegészítette a hiányzó költségelem értékével, és a szerződést – a kiegészített tartalommal – érvényessé nyilvánította.

A Kúria álláspontja szerint, a szerződések kiegészítése nyújtja a legnagyobb védelmet a fogyasztóknak.

Álláspontunk szerint a szerződések kiegészítése jogtalan és csak elodázza a probléma megoldását.
Azok a fogyasztók, akik képmutatásnak tartják a Kúria, fogyasztók iránt érzett felelősségtudatát, azok megtámadhatják a kiegészített szerződéseket.

Ebben a bejegyzésben elolvashatja a felperes ellenkérelmét.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. A szerződések megtámadása

1.1. Tájékoztatási kötelezettség

A Kúria a bankok tájékoztatási kötelezettségét a 6/2013 sz. polgári jogegységi határozatának 3. pontjában vizsgálta.

3. A pénzügyi intézményt milyen jellegű tájékoztatási kötelezettség terhelte a szerződés megkötésekor, annak esetleges elmulasztása milyen jogkövetkezménnyel jár?
6/2013 PJE (2013.12.16.)

A Kúria álláspontja szerint a jogalkotó nem fűzött külön szankciót a tájékoztatási kötelezettség elmulasztásához.

Támogatás

Támogatás

A Kúria nem vette észre, hogy a Hpt. korábbi 213. § (1) bekezdése a szerzőzés semmisségével szankcionálta, ha a bank nem tájékoztatta ügyfelét az adott kölcsönszerződés törvényben felsorolt körülményeiről.

A Kúria álláspontja szerint a megfelelő tájékoztatás hiánya az együttműködési kötelezettség megszegéseként értékelhető. Ennek a gondolatmenetnek az eredményeként, ha egy bank nem tájékoztatta az ügyfelét a kölcsönszerződés lényeges körülményről (pl. a szerződéshez kapcsolódó költségekről), akkor azzal megszegte együttműködési kötelezettségét.

A Ptk. [1959. évi 4. tv] 205. § (3) bekezdése alapján a felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.
6/2013 PJE (2013.12.16.)

A Ptk. korábbi  210. § (1) bekezdése értelmében, aki a szerződés megkötésekor valamely lényeges körülmény tekintetében tévedésben volt, a szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, ha tévedését a másik fél okozta, vagy felismerhette.
A Kúria gondolatmenetének és a korábbi Ptk. 210. §-ának a tartalmának az alapján, ha egy bank nem tájékoztatta a fogyasztót az adott kölcsönszerződés lényeges körülményeiről (pl. a szerződéshez kapcsolódó költségekről), akkor azzal a bank a fogyasztó tévedését okozta. A megtévesztett fogyasztó pedig megtámadhatja a kölcsönszerződést.

Az együttműködési kötelezettség megszegésének egyik jogkövetkezménye tehát az, hogy a kölcsönszerződés megtámadható (korábbi Ptk. 205. § és 210. §)

1.2. Megtámadási határidő

A Ptk. korábbi 236. §-a szerint a megtévesztett fogyasztónak egy év áll a rendelkezésére, hogy megtámadja a kölcsönszerződést.

A Kúria árfolyamréssel kapcsolatos közbenső ítélete (Gfv.VII.30.078/2013/14.) zavart kelt a jogrendszert. Az ítélet alapján ugyanis egy kölcsönszerződés mindaddig semmis, amíg azt egy bíróság ítéletével érvényessé nyilvánítja. Egy semmis szerződést viszont nem lehet megtámadni.

Emiatt a fogyasztó hiába ismeri fel, hogy a bank a szerződéskötéskor az árfolyamrés tekintetében megtévesztette őt, a szerződést mégsem tudja megtámadni, mert abban az adott pillanatban, amikor a megtévesztést felismeri, nincs érvényes szerződés a fogyasztó és a bank között (Hpt. korábbi 213.§ (1) bek.).
Érvényes szerződés hiányában a fogyasztó nem tudja a szerződést megtámadni. Érvényes szerződés hiányában a fogyasztó csak keresetet tud indítani a bank ellen, hogy a bíróság állapítsa meg a szerződés érvénytelenségét.

A fogyasztó megtámadási joga ezért csak akkor keletkezhet, amikor egy bíróság az érvénytelen szerződést kiegészíti az árfolyamrés értékével, és a kiegészített tartalommal érvényessé nyilvánítja. A bíróság ítélete ugyanis létrehozza a szerződést. Azt pedig a törvény mondja ki, hogy a szerződés legalább egy évig megtámadható.

A szerződés megtámadására nyitva álló határidő emiatt az érvényessé nyilvánításkor kezdődik.

2. A felperes beadványa

Download Töltse le a felperes ellenkérelmét és a szerződés megtámadását

3. Tárgyalás

Idézés

Idézés

A tárgyalás időpontja:

2014. április 16.
8:30

Budapest V. Markó utca 27.

II. em. 43.

FIGYELEM!
Ezen a héten két esemény is lesz a bíróságokon:


Április 16 Tárgyalás – 2014.04.16. 8:30
Egyéni Per az OTP ellen
(Markó utca 27., II. em. 43.)

pitee-aprilis 17 Ítélethirdetés – 2014.04.17. 15:30
Közérdekű kereset az OTP ellen
(Varsányi I. u. 40-44.)

Támogatás

Támogatás

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: