Kúria és az árfolyamrés – A jogrendszer állatorvosi lova

A Kúria 2014. június 3. napján tájékoztatót adott ki, a Kásler Árpád és neje által indított perben (Gfv.VII.30.160/2014.) hozott elvi határozatról. Magát az elvi határozatot a Kúria eddig nem tette közzé, ezért a szakmai nyilvánosság egyelőre nem ismeri azokat az indokokat, amelyek alapján a Kúria a tájékoztatóban megfogalmazott következtetésekre jutott.

A Kúria elvi döntése az ún. “árfolyamrés” jogi megítélését egészíti ki újabb részletekkel.

Az “árfolyamrés” esete a magyar jogrendszer állatorvosi lova.

Az “árfolyamrés” jogi megítélése körüli évek óta tartó zavaros huzavona jól mutatja, hogy a magyar jogi kultúra alkalmatlan arra, hogy elősegítse a gazdaság fejlődését, a demokrácia megszilárdulását és Magyarország felzárkózást a világ fejlett nemzeteihez.

A szerződéseket érvényben kell tartani

A szerződéseket érvényben kell tartani


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Az árfolyamrés

Az deviza eladási és deviza vételi árfolyamok közötti “árfolyamrés” 2005 óta foglalkoztatja az állami szerveket.

2005-2010 között az Állami Szervezetek Pénzügyi Felügyelete és a Nemzeti Bank vizsgálta az árfolyamrés alkalmazását. 2005-től egy Kormányrendelet szabályozta az árfolyamrés alkalmazásának feltételeit. 2010-ben pedig a parlament alkotott törvényt az árfolyamrés alkalmazásának részleges korlátozásáról.

2011-2012-ben több Pénzügyi Békéltető Testületi határozat valamint több bírósági ítélet vizsgálta az árfolyamrést a deviza alapú hitelszerződésekben. Majd – a Kúria felkérésére – a Legfőbb Ügyész is bekapcsolódott az árfolyamrést vizsgáló szervek népes táborába.

Végül 2013-ban a Kúria is leírta először a saját álláspontját az árfolyamrésről.

Az árfolyamréssel kapcsolatos dokumentumokat ezen a weboldalon összegyűjtöttük: Árfolyamrés

Ezekből a dokumentumokból kiderül, hogy árfolyamrés megítélése az évek során folyamatosan változott. Eddig azonban egyetlen szerv sem mondta ki, hogy az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen lett volna.

A magyar jogi kultúra elmaradottságát, jól mutatja, hogy több száz magas rangú állami hivatalnok tíz éven keresztül képtelen volt egységes álláspontot kialakítani egy egyszerű közgazdasági jelenség jogi megítéléséről.

Vajon mikor tűnik fel a Nemzeti Bank jelenlegi vezetőinek, hogy nem új hitelszabályozásra van szükség, hanem meg kellene tanulni a meglévő szabályok betartását kikényszeríteni? (Matolcsyék saját magunktól is megvédenek bennünket, hvg.hu 2014.06.05.)

Nagy Márton; Matolcsy György; Balog Ádám;  (MTI Fotó: Soós Lajos)

Nagy Márton; Matolcsy György; Balog Ádám; (MTI Fotó: Soós Lajos)

 

2. A kúria korábbi döntése

A Kúria tavaly júliusban kimondta, hogy az árfolyamrés költség. Ez akkoriban egy forradalmian új felismerésnek számított, mert a Kúria döntéséig a magyar bank- és jogi elit szerint az “árfolyamrés”, mint jelenség nem létezett (Másolta-e az OTP a felülvizsgálati kérelmét? 2013.03.06.).

A Kúria 2013. július 4. napján ennek a költségnek az alkalmazását jogszerűnek tartotta. A Kúria ezért a szerződést ezzel a költségelemmel kiegészítette.

A Kúria a jogerős közbenső ítéletet azzal tartja fenn hatályában, hogy a felek között 2006. november 14-én létrejött kölcsönszerződést érvényessé nyilvánítja akként, hogy a szerződés részét képező devizavételi és –eladási árfolyam közötti eltérés, mint költség 1% (deviza-középárfolyamtól +/-0,5%).
(Gfv.VII.30.078/2013/14, A Kúria ítélete a fogyasztók jogfosztása)

A Kúria akkor egy szóval sem említette, hogy fenntartásai lennének az árfolyamrés alkalmazásával. Továbbá a Kúria egy szóval sem említette, hogy az árfolyamrést szabályozó szerződési feltétel esetleg nem lenne világos és érthető.

3. A Kúria korábbi jogegységi határozata

A Kúria 2013 decemberében jogegységi döntést hozott, amiben részletesen kifejtette álláspontját arról, milyen elvárásokat támaszt a szerződés megszövegezésével kapcsolatban:

Nem értékelhető azonban tévedésként az, ha az adós arra hivatkozik, hogy nem olvasta el a szerződést, illetve a tájékoztatást vagy átolvasta ugyan, de annak egyes rendelkezéseit nem értette meg. Egy kölcsönvevőtől minimálisan elvárható ugyanis, hogy a szerződést alaposan áttanulmányozza és szükség esetén az egyes általa nem érthető rendelkezésekről tájékoztatást kérjen. Ennek elmulasztása a Ptk. 4. § (4) bekezdése alapján a kölcsönvevő terhére esik.
(6/2013 PJE, A Kúria jogegységi döntése káoszt fog okozni.)

A Kúria akkori álláspontja szerint, tehát, ha egy szerződési feltétel nem világos és nem érthető, akkor az a feltétel nem tisztességtelen, hanem a fogyasztónak arra rá kell kérdeznie.

4. A Kúria mostani felismerései

  1. Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen.
  2. Az árfolyamrés szerződési szabályozása nem világos és nem érthető.
  3. A szerződések kiegészítése az árfolyamrés értékével jogtalan.
  4.  A szerződésekben középárfolyamot kell alkalmazni.

4.1. Az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen.

Az a megállapítás, miszerint az árfolyamrés alkalmazása tisztességtelen lenne ellentétes a nemzetközi gyakorlattal, valamint a korábbi Ptk. 209. § (6) bekezdésével.

Ptk. 209. § (6) Nem minősülhet tisztességtelennek a szerződési feltétel, ha azt jogszabály állapítja meg, vagy jogszabály előírásának megfelelően határozzák meg.
(Ptk. 1959/4 tv.)

Az árfolyamrés alkalmazását a korábbi THM-Rendelet (41/1997. (III. 5.) Korm. rendelet) valamint a 2010. évi XCVI. törvény szabályozta. A bankok többsége az árfolyamrést a THM-Rendeletnek megfelelően határozzák meg (Az OTP Bank vagy a K&H Bank devizahitelesei menekülnek-e meg a bankok szorításából? 2012.09.27).

Az árfolyamrés alkalmazása tehát már csak azért sem lehet tisztességtelen, mert az árfolyamrés alkalmazását törvény szabályozta.

Pénzügyileg képzetlen fogyasztók, és fogyasztóvédelmi szervezetek körében elterjedt hiedelem, miszerint a “mintha” pénzváltás nem lenne tisztességes. Azzal, hogy a Kúria most magáévá tette ezt a hiedelmet, súlyosan károsítja a külföldi befektetők bizalmát a magyar jogrendszer iránt.

A Kúria bíráinak kötelességük lett volna betartani a Ptk. 209. § (6) bekezdését, és kötelességük lett volna világosan és közérthetően elmagyarázni a pénzügyileg képzetlen fogyasztónak azt, hogy miért nem stimmel a fogyasztók álláspontja. A jogi kultúra elmaradottságát mutatja, hogy a Kúria bírái a könnyebb utat választották, és inkább elkezdték ők is a hülyeséget hajtogatni, a helyett, hogy meggyőző érvekkel lefegyverezték volna a fogyasztókat.

4.2 Az árfolyamrés szerződési szabályozása nem világos és nem érthető.

Az árfolyamrés szerződési szabályozásának megfogalmazását illetően furcsa, hogy ez a megállapítás a Kúriának korábban nem jutott az eszébe. Azt megítélni, hogy egy szerződési feltétel világos-e és érthető-e, elvileg egyszerű. El kell olvasni a feltételt és fel kell tenni magunknak a kérdést, hogy megértettük-e azt.

A Kúria bírái 2013 júliusában elolvasták az árfolyamrést szabályozó feltételt, és akkor nem tűnt fel nekik az, hogy az esetleg nem lenne érthető és világos. Ezt igazolja az, hogy a Kúria tavaly júliusi ítéletében nem említi, hogy a kérdéses feltétel megszövegezése érthetetlen lenne.

Dr. Wellmann György

Dr. Wellmann György

Dr. Wellmann György tájékoztatása szerint a Kúria bíráinak az Európai Bíróság döntése után tűnt fel az, hogy a feltétel nem világos és nem érthető. Számunkra furcsa az, hogy egy 2006-ban leírt szerződési feltétel egyszer csak értelmetlenné válik. Dr. Wellmann György magyarázkodása egyáltalán nem hihető. A valóság valószínűleg az, hogy Dr. Wellmann Györgynek és a Kúria bíráinak nincs bátorságuk beismerni, hogy a szerződési feltételek megfogalmazását illető megállapításuk a 6/2013. sz. PJE-ben vállalhatatlan Európában.

A magyar jogi kultúra elmaradottságát jól mutatja, ahogyan a Kúria a bizonyítványát magyarázza.

4.3. A szerződések kiegészítése az árfolyamrés értékével jogtalan.

A Kúriának tavaly júliusban még nem tűt fel az, hogy jogtalan lenne a szerződések kiegészítése az árfolyamrés értékével. Tavaly júliusban a Kúria ugyanis pont azt csinálta: kiegészített egy szerződést az árfolyamrés értékével (l. fent).

Egy jogállamban a jogrendszerbe vetett bizalom arra épül, hogy az igazságszolgáltatás döntései mindenki(!) számára világosak és érthetőek. Egy jogállamban megengedhetetlen az, hogy a legfelsőbb bírói szerv kevesebb, mint egy éven belül, két, egymásnak homlokegyenest ellentmondó döntést hozzon!

4.4. A szerződésekben középárfolyamot kell alkalmazni.

A Kúria döntés szerint a hitelek elszámolása során a bankoknak, a saját maguk által meghatározott átváltási árfolyamok helyett az MNB középárfolyamát kell alkalmazniuk.

Ez a döntés a devizahiteleseknek odadobott gumicsont. Ez a kijelentés sok devizahitelest boldoggá tesz, mert a fogyasztók többsége nem érti a pénzügyi összefüggéseket.  A valóságban ez a megállapítás arra jó, hogy felmentse a bankokat attól, hogy valódi felelősséget vállaljanak az árfolyamrés eltitkolásáért és manipulálásáért.

5. Újabb semmisségi ok

A Kúria mostani döntésekor azonban ismét nem gondolta végig a devizahitelekkel kapcsolatos jogi helyzetet. Az árfolyamrés kiiktatása a szerződésekből ugyanis egy újabb semmisségi okot keletkeztet. A korábbi törvényi szabályozás szerint semmis az a fogyasztói hitelszerződés, amelyikben nincsen feltüntetve a teljes hiteldíj mutató értéke (THM) (korábbi Hpt. 213. § (1) bek. ).

Az árfolyamrés értéke befolyásolja a THM értékét. Emiatt kötelezte a THM-Rendelet 2005-től a bankokat arra, hogy a THM számításakor vegyék figyelembe az eltérő átváltási árfolyamokat. Ha tehát a Kúria kiiktatja az árfolyamrést, akkor azzal egy csapásra kihúzza a talajt a bankok THM számításai alól. Azok a bankok, amelyek betartották a THM-Rendeletet azoknak a szerződéseiben most egy hibás THM szerepel.

A Kúria ítélkezési gyakorlata jól mutatja, hogy Magyarországon teljesen felesleges betartani a törvényeket, mert a Kúria a törvénykövető magatartást is egy pillanat alatt törvénytelenné tudja tenni. Egy jogállam nem így működik.

Természetesen tisztában vagyunk azzal, hogy a Kúria ezt a helyzetet ki fogja magyarázni. A gond csak az, hogy a THM feltüntetését európai jog szabályozza. A Kúria ezért nem döntheti el önkényesen azt, hogy a hibásan kiszámított THM is megfelel-e a törvényi elvárásoknak.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


6. Összegzés

A Kúria árfolyamréssel és a devizahitelekkel kapcsolatos eddigi kinyilatkoztatásai zavaros képet mutatnak arról, hogy mit gondolhatnak a Kúria bírái a bankok tevékenységéről. A Kúria mostani döntése nyilvánvalóan ellentétes a Kúria korábbi döntésével és jogegységi határozatával. Továbbá a Kúria mostani döntése egy újabb semmisségi okot hozott létre a szerződésekben.

Ha figyelembe vesszük, hogy a devizahiteleket szabályozó jogszabályi környezet 2009-óta változatlan, akkor nyilvánvalóvá válik, hogy a Kúria bíráinak egy teljesen stabil jogi környezetben nem sikerül kiigazodniuk. A Kúria ítélkezési gyakorlatát és magyarázkodását figyelve nem meglepő, hogy Magyarországról elvándorolnak azok, akik egy kiszámítható és biztonságos környezetben szeretnének élni (Az ország gerince megy el, 2014.05.05)

Magyarországról ugyanis a jogbiztonság hiánya miatt vándorolnak el a fiatalok; és Magyarországon a jogbiztonság hiánya teszi lehetővé, hogy a mindenkori hatalmi elit szétlopja az országot.

Lázár János

Lázár János

polt_peter

dr. Polt Péter

 


Kérjük támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: