Amnéziában szenved-e a Bankszövetség jogi munkacsoportja?

Ezen a héten kezdi vizsgálni az Alkotmánybíróság a Fővárosi Törvényszék bírái által benyújtott alkotmányossági kifogásokat a Bankmentő törvénnyel (2014. évi XXXVIII törvény) kapcsolatban.

A múlt héten a Bankszövetség jogi munkacsoportja közzétette érveit a Bankmentő törvénnyel szemben.

Bankszövetség

Változnak az évszakok, rossz idők, szép napok

Ebben a bejegyzésben lándzsát törünk a Bankszövetség jogi érvelése mellett. A Bankmentő törvény számtalan okból alaptörvény-ellenes. Érveinket mi is elküldjük az Alkotmánybírósághoz.

Továbbá ebben a bejegyzésben megpróbáljuk felfrissíteni a Bankszövetség munkatársainak az emlékezetét is, mert úgy tűnik gondolataikban kiszínezik a múltat.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Alkotmánybíróság

1015 Budapest
Donáti u. 35-45.

 

A bankszövetség 2014.09.22. napján kelt állásfoglalása
a 2014. évi XXXVIII. törvény alkotmányossági aggályairól

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

A Fővárosi Törvényszék bírái több alkalommal és különböző okokból kezdeményeztek egyedi normakontroll eljárást a 2014. évi XXXVIII. törvény (továbbiakban „Bankmentő törvény”) egyes rendelkezéseinek a felülvizsgálata céljából, és kérték az Alkotmánybíróságot, hogy semmisítse meg a Bankmentő törvény egyes rendelkezéseit (Pp. 155/B. § (1) bek., Abtv. 25. § (1) bek.).

Ezen bírói kezdeményezések mind olyan eljárásokból erednek, amelyek tárgya fogyasztói jogviszonyok megítélése. A vitatott fogyasztói jogviszonyok pénzintézetek és fogyasztók között jöttek létre. A pénzintézetek érdekeit képviselő Bankszövetség 2014. szeptember 22. napján összefoglalót készített a Bankmentő törvény alkotmányossági aggályairól. Ezt az összefoglalót az Alkotmánybíróság megkapta.

Ebben a levélben a Bankszövetség állásfoglalására kívánunk röviden reagálni, annak érdekében, hogy az Alkotmánybíróság mind a két érintett oldal álláspontjának az ismeretében hozhasson döntést.

1. A újfajta polgári peres eljárásokra vonatkozó szabályok alkotmányossági aggályai (Bankmentő törvény 7-15. §-ai)

A Bankszövetség állásfoglalásával egyet értünk. Álláspontunk szerint is alaptörvény-ellenesek a Bankmentő törvény polgári peres eljárásra vonatkozó rendelkezései.

Véleményünk csak a rendelkezések alaptörvény-ellenességének az indoklásában tér el. Szerintünk ugyanis nincs szükség részleteiben vizsgálni a Bankmentő törvényi eljárásjogi szabályozásának a tartalmát. Egy új polgári peres eljárás törvénybefoglalása ugyanis önmagában sérti a független igazságszolgáltatás alkotmányos követelményét, ha az új szabályok már kialakult jogvitákra vonatkoznak.

Birosag-JogallamEz a követelmény levezethető az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdés, az Európai Unió Alapjogi Chartája 47. Cikk, valamint az emberi jogok és alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény 6 cikk megfogalmazásából.

Ezek törvényhelyek ugyanis mind úgy értelmezendőek, hogy egy bíróság csak akkor tekinthető „törvény által felállított”-nak, ha az adott bíróság illetékességi, hatásköri és eljárásjogi szabályai törvénybe lettek foglalva már a jogvita kialakulását megelőzően.

Ennek megfelelően alaptörvény-ellenes minden olyan új törvényi rendelkezés, amelyik egy jogvita kialakulását követően állapít meg illetékességi, hatásköri és eljárásjogi szabályokat.

A Bankmentő törvény vitatott rendelkezései új illetékességi, hatásköri és eljárásjogi szabályokat állítanak fel, egy olyan időpontban, amikor a fogyasztók és a pénzintézetek között már lassan 4 éve folynak perek az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő szerződéses kikötések jogszerűségét illetően.

A Bankmentő törvény rendelkezései ezért alaptörvény-ellenesek.

Az egyetlen igazságos megoldás az, ha a fogyasztók és a pénzintézetek közötti vitás kérdések a Pp. meglévő illetékességi, hatásköri és eljárásjogi szabályai alapján lesznek rendezve.

2. Az egyoldalú szerződésmódosítás lehetőségét tartalmazó szerződése kikötésre vonatkozó rendelkezés alkotmányossági aggályai (Bankmentő törvény 4. §)

A Bankszövetség álláspontja a Bankmentő törvény 4. §-át illetően két részre bontható.

Első lépésben a Bankszövetség vitatja a rendelkezés tartalmát, és ezzel együtt a rendelkezés alapját adó 2/2014. sz. PJE tartalmát.

Második lépésben a Bankszövetség megkérdőjelezi azt is, hogy a törvényhozásnak joga lenne ilyen tartalmú rendelkezést elfogadni.

2.1. Az egyoldalú szerződésmódosítás tartalmi feltétele (2/2014. sz PJE)

A Bankszövetség álláspontja szerint a Bankmentő törvény 4. § (1) bekezdése és a 2/2014. sz. PJE olyan szerződéses kikötéseket minősít utólag tisztességtelennek, melyek létrejöttük időpontjában „minden kétséget kizáró módon nem minősültek, nem minősülhettek tisztességtelennek, mivel teljes körűen megfeleltek a Törvény tárgyi hatálya alá vont szerződéses kikötések létrejöttének időpontjában hatályos jogszabályi előírásoknak”. (Állásfoglalás 7. oldal)

A Bankszövetség álláspontját korábban Csányi Sándor és Felcsuti Péter is hangoztatta a médiában:

Csányi Sándor

Csányi Sándor

„Csányi Sándor arra a kérdésre, hogy mit vár az OTP kontra magyar állam devizahiteles tárgyalásokon az eddigi törvényszéki döntések tükrében, kifejtette: az OTP a mindenkori jogszabályoknak megfelelően járt el, és ha e szerint vizsgálják a bank és az ügyfelek között kötött szerződéseket, akkor “nem találhatnak kifogást”.
Más kérdés, hogy a Kúria döntése olyan feltételeket támasztott utólag ezekkel a szerződésekkel szemben, amelyek korábban nem voltak ismertek, ennek következtében pedig nem is voltak betarthatóak – fűzte hozzá. Csányi Sándor szerint tisztességtelen utólag előírni olyan feltételeknek való megfelelést, amelyek korábban nem voltak ismertek.”
Csányi: az OTP is kérte, hogy a törvényszék forduljon az Alkotmánybírósághoz, 2014. szeptember 8

Felcsuti Péter

Felcsuti Péter

Kúria 6 pontja és a felügyelet által 2009-ben jóváhagyott Etikai Kódex elvárásai köszönő viszonyban sincsenek egymással
Felcsuti Péter, ATV Egyenes Beszéd, 9:50, 2014. aug. 26. 

A Bankszövetség és a bankvezetők álláspontja az alábbi okokból téves:

2.1.1. Jogszabályi környezet

A vitatott hitelszerződések túlnyomó többsége 2009 előtt lett megkötve. A szerződésekre ezért a 2009 előtti jogszabályi környezet irányadó.

A 2009 előtti jogszabályi környezetben két törvényi rendelkezés volt alkalmazandó az egyoldalú szerződésmódosításokat lehetővé tevő általános szerződési feltételekre. Az egyik a régi Ptk. 209. § (1) bekezdése volt a másik pedig a régi Hpt. 210. § (3) bekezdése. Ezeken túl, alacsonyabb szintű jogforrásként, hatályban volt még a 18/1999. (II. 5.) kormányrendelet.

A Bankszövetség állításával ellentétben a vitatott hitelszerződésekben használt rendelkezésekre semmilyen hatása nincs a 2010-ben hatályba lépett Magatartási Kódexnek és a 275/2010 (XII. 15) Kormány rendeletnek, hiszen ezek a jogforrások 2010-ben – tehát több évvel a vitatott szerződések megkötése után – keletkeztek.

Ha figyelmesen elolvassuk a korábbi Hpt. 210. § (3) bekezdését, akkor abból kiderül, hogy az „egyértelmű megfogalmazás elvét” már a törvény is ismerte 1996 óta. Ez az elvárás tehát semmiképpen sem a 2/2014. sz PJE-ben lett kitalálva.

Korábbi Hpt. 210. § (3) bek. A kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha szerződés ezt – külön pontban – a pénzügyi intézmény számára meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére egyértelműen lehetővé teszi.

Ha figyelmesen elolvassuk a korábbi Ptk. 209. § (1) bekezdését, akkor abból kiderül, hogy a szerződések tartalmi vizsgálatához a törvény nem adott részletes zsinórmértéket. A törvény által használt szófordulat alapján a bíróságoknak azt kellett vizsgálniuk, hogy egy adott szerződési rendelkezés vajon a „feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja-e meg”? Ezen törvényi feltétel értelmezését a törvényalkotó az igazságszolgáltatásra bízta.

Korábbi Ptk. 209. § (1) Tisztességtelen az általános szerződési feltétel, illetve a fogyasztói szerződésben egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel, ha a feleknek a szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményének megsértésével egyoldalúan és indokolatlanul a szerződési feltétel támasztójával szerződést kötő fél hátrányára állapítja meg.

2011 előtt nem volt olyan bírósági ítélet, amelyik támpontot adott volna a korábbi Ptk. 209. § (1) bekezdésének alkalmazásához a pénzügyi fogyasztói szerződések tekintetében. A Legfelsőbb Bíróság először a 2011. szeptember 27. napján kelt Gfv.IX.30.221/2011/6 számú ítéletében vizsgálta a korábbi Ptk. 209. § (1) bekezdésének alkalmazását (l. lent).

2.1.2. Kritika a bankok szerződési feltételeit illetően

A felületes törvényi szabályozás valamint az ítélkezési gyakorlat kifejletlensége miatt a bankok ellenőrizhetetlen és gyakorlatilag korlátlan szerződésmódosítási jogot biztosítottak maguknak a fogyasztói szerződésekben.

A bankok szerződéses gyakorlatát 2005-2009 között több állami szerv és kormánybizottság is vizsgálta és ezek a szervek kivétel nélkül(!) arra az álláspontra jutottak, hogy a bankok által alkalmazott szerződési feltételek tisztességtelenek (l. Fogyasztóvédelmi Elemzés 2011, 13-16. oldal):

  • Jelentés a jelzálog-hitelezés tárgyában folytatott ágazati vizsgálatról (GVH, 2005. december);
  • Javaslatok a Lakossági Bankszolgáltatások Problémáinak Kezelésére (a kormány által létrehozott Lakossági Pénzügyi Szolgáltatásokat Vizsgáló Szakértői Bizottság, 2006. december);
  • Jelentés az OBH 2958/2006 sz. ügyben (Állampolgári jogok országgyűlési biztosa, 2007. augusztus 21.);
  • Jelentés az OBH 1474/2008 sz. ügyben (Állampolgári jogok országgyűlési biztosa, 2008. június 20.);
  • Beszámoló az Országgyűlés részére (GVH, 2008. április);
  • Váltás egyes lakossági és kisvállalati pénzügyi termékek esetében ágazati vizsgálat végleges jelentés (GVH, 2009. február 5.);
  • Tájékoztató az Országgyűlés részére (GVH, 2009. május);
Prof. Dr. Szabó Máté

Prof. Dr. Szabó Máté

Dr. Szabó Máté, az állampolgári jogok országgyűlési egykori biztosa, 2008. június 20. napján pl. ezt írta:

Álláspontom szerint a jelentésemben feltárt visszásságok továbbra is fennállnak, ha a bank nem változtat az eddigi egyoldalú szerződésmódosítási gyakorlatán és az ügyfeleket a szerződés módosításakor nem tájékoztatja annak valós és okszerű indokairól. Mindez természetesen megköveteli, hogy a bank módosítsa üzletszabályzatában a kamat és költségmódosításra vonatkozó feltételeit…” (OBH 1474/2008. sz. ügyben)

A Bankszövetség álláspontjával ellentétben a pénzintézetek nem gondolhatták azt, hogy az általuk alkalmazott szerződési feltételek „minden kétséget kizáró módon nem minősültek, nem minősülhettek tisztességtelennek, mivel teljes körűen megfeleltek a Törvény tárgyi hatálya alá vont szerződéses kikötések létrejöttének időpontjában hatályos jogszabályi előírásoknak”. A bankok szerződéses gyakorlatát ugyanis 2005-2009 között több éven keresztül heves szakmai vita övezte. Sajnálatos, hogy ez a vita csak 2011-ben jutott el odáig, hogy a bankok szerződési feltételeit a Legfelsőbb Bíróság megvizsgálja.

2.1.3. A PSZÁF 9/2006-os fogyasztóvédelmi ajánlása

A felületes törvényi szabályozás valamint az ítélkezési gyakorlat kifejletlensége miatt a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete 2006-ban ajánlást adott ki a lakossági hitelezés fogyasztóvédelmi elveiről. Az ajánlás elismert célja az volt, hogy meghatározza azokat az egységes elveket és követelményeket, melyeket javasolt, hogy a pénzügyi intézmények lakossági hitelezésre irányuló ügyfélkapcsolataik során kövessenek.

"Államcsőd" Károly

“Államcsőd” Károly

Ha figyelmesen elolvassuk az ajánlásnak a 15-18. pontjait, akkor kiderül, hogy a felügyelet már 2006-ban ajánlotta a pénzügyi intézményeknek, hogy tartsák be a „tételes meghatározás elvét”, az „objektivitás elvét”, a „ténylegesség és arányosság elvét”, az „átláthatóság elvét” és a szimmetria elvét:

15. A pénzügyi intézmény az ügyfeleivel kötött szerződéseiben rögzítse azokat az alapos okokat, melyek bekövetkeztekor jogosulttá válik a szerződés meghatározott feltételének egyoldalú módosítására. A pénzügyi intézmény csak akkor éljen az egyoldalú szerződésmódosítás jogával, ha a szerződésben rögzített feltétel ténylegesen bekövetkezett. [ténylegesség és arányosságelve]

16. A pénzügyi intézmény az egyes konkrét díjelemekhez, kamatokhoz kapcsolva határozza meg azokat az okokat, eseményeket, amelyek bekövetkezésekor él díjváltozást eredményező egyoldalú szerződésmódosítási jogával [tételes meghatározás elve]. A megjelölt ok, esemény szervesen kapcsolódjon az adott szerződési elemek pénzügyi intézményeknél jelentkező költségtartalmához. [objektivitás elve] (A jegybanki kamatváltozás például nem lehet indok a kezelési költség emeléséhez.) Az ok, esemény bekövetkezésének egyértelműen megismerhetőnek kell lennie. [objektivitás elve]

17. Az adott egyoldalú szerződésmódosítás végrehajtásakor a pénzügyi intézmény mindig részletezze (például sajtóközleményben, honlapján megjelenő tájékoztatójában) azokat a közgazdasági, piaci indokokat melyek alapján a szerződésmódosítás mellett döntött. Legyen különös figyelemmel arra, hogy a (megemelt) költségek álljanak arányban a nyújtott szolgáltatásokkal. [ténylegesség és arányosságelve] A díjemelkedés a felmerülő, valós költségek fedezetét szolgálja, ne csupán a bevételek növelését vagy máshol jelentkező veszteség fedezetét.

18. Amennyiben a pénzügyi intézmény számára biztosított a szerződésben, hogy bizonyos objektív feltétel változása esetén egyoldalú szerződésmódosítással változtathatja valamely díj mértékét, akkor a pénzügyi intézmény törekedjen arra, hogy abban az esetben is éljen ezzel a lehetőséggel, ha az objektív feltétel változása folytán az ügyfél számára kedvező díjmérték változtatás (csökkentés) az indokolt. [szimmetria elve]

PSZÁF 9/2006-os fogyasztóvédelmi ajánlása

A fenti idézetek világosan mutatják, hogy a 2/2014. sz. PJE-ben megfogalmazott elvek nem 2014-ben lettek utólag ráerőszakolva a pénzügyi intézményekre, hanem pont ellenkezőleg, már 2006-óta le voltak írva és alkalmazásukat az állami felügyelet ajánlotta. A jelenlegi helyzet nem alakult volna ki, ha a pénzügyi intézmények betartották volna az állami felügyelet ajánlásait. Az ország tragédiája, hogy a PSZÁF 2006-tól kezdődően nem ellenőrizte és nem kérte számon a fogyasztóvédelmi ajánlás betartását.

2.1.4. A Legfelsőbb Bíróság 2011. szeptember 27. napján kelt ítélete

Kuria-Justitia

Legfelsőbb bíróság

A Legfelsőbb Bíróság 2011. szeptember 27. napján kelt ítéletében vizsgálta először az egyoldalú szerződésmódosítások gyakorlatát. Az eljárást az Ügyészség kezdeményezte egy hitelnyújtó ellen, amelyik hitelnyújtó az üzletszabályzatában az egyoldalú szerződésmódosításra feljogosító rendelkezést úgy fogalmazta meg, hogy egymás után röviden felsorolta azokat az okokat, amelyek változása esetén élni kíván az egyoldalú szerződésmódosítás jogával.

A Legfelsőbb Bíróság döntése értelmében ahhoz, hogy a hitelnyújtók egyoldalúan módosíthassák a szerződések tartalmát, nem elég röviden felsorolni azokat a körülményeket, amelyek megváltozása esetén a hitelnyújtók a szerződéseket egyoldalúan módosítani kívánják.

A Legfelsőbb Bíróság az okok felsorolásán kívül további három feltételhez kötötte az egyoldalú szerződésmódosítások jogszerűségét:

  1. A körülmények változása tényleges hatást kell gyakoroljon a kamat, a díj és az egyéb költségek mértékére [ténylegesség elve];
  2. A körülmény változásának meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét;
  3. A kamat, a díj és az egyéb költségek módosításának mértéke arányban kell álljon a bekövetkezett változás hatásával [arányosság elve].

A Legfelsőbb Bíróság ezeket a feltételeket a alábbi szavakkal fogalmazta meg:

Csak olyan körülmények változása adhat alapot a kamat, a díj, a költség tekintetében az egyoldalú szerződésmódosításra, mely körülményeket a szerződéskötéskor is figyelembe vettek a kamat, a díj és a költség meghatározásakor és mely körülmények változása tényleges hatást gyakorol a kamat, a díj, a költség mértékére.
A bekövetkezett változásnak meg kell haladnia a normálisan vállalható üzleti kockázat mértékét, jelentéktelen, érdemi hatást nem kiváltó változás nem adhat alapot a szerződés módosítására. A módosítás mértékének arányban kell állnia a bekövetkezett változás hatásával.
(Legfelsőbb Bíróság 2011. szeptember 27. napján kelt ítélete (Gfv.IX.30.221/2011/6. szám))

A Legfelsőbb Bíróság ítélete is azt igazolja, hogy a 2/2014. sz. PJE-ben megfogalmazott elvek nem 2014-ben lettek utólag ráerőszakolva a pénzügyi intézményekre, hanem azokról már évek óta tudhattak a pénzügyi intézmények.

2.1.5. A 2/2014. sz. PJE tartalma

A 2/2014. sz. PJE tartalma nem számít újdonságnak a magyar pénzügyi fogyasztóvédelemben. A PJE tartalma egy világos és követhető jogfejlődés eredménye. Ez a jogfejlődés 1996-ban indult, amikor a törvényalkotó törvénybe foglalta az egyértelműség követelményét (korábbi Hpt. 213. § (3) bek.). Ennek a fejlődésnek az állomásai voltak a PSZÁF 9/2006. sz. fogyasztóvédelmi ajánlása valamint a Legfelsőbb Bíróság Gfv.IX.30.221/2011/6. számú ítélete. Ennek a fejlődésnek jelenleg az utolsó állomása a 2/2014. sz. PJE.

A fentiek alapján téves a Bankszövetségnek az az álláspontja miszerint a 2/2014 sz. PJE-ben megfogalmazott elvek egy olyan új „jogpolitikai célt” szolgálnának, amely „messze túlmenne” a régi Ptk.-n, valamint a régi Hpt.-n.

Ezzel szemben a 2/2014. sz. PJE teljesen beleillik a hazai és nemzetközi pénzügyi fogyasztóvédelmi joggyakorlatba (magyar fordítás: Német Legfelsőbb Bíróság XI ZR 55/08, 2009.04.21.).

2.2. Az egyoldalú szerződésmódosítás jogszerűségének törvény általi meghatározása

Egyetértünk a Bankszövetséggel abban, hogy a Bankmentő törvény 4.§-a alaptörvény-ellenes, mert a törvényhozás ezzel a rendelkezéssel átlépte alkotmányos hatáskörét és beavatkozott az igazságszolgáltatás működésébe.

A Bankmentő törvény 4.§-a alapján ugyanis vélelmezni kell, hogy tisztességtelen a pénzintézetek által alkalmazott azon szerződési kikötés, amelyik az egyoldalú szerződésmódosítást teszi lehetővé. Ezzel a Bankmentő törvény 4.§-a átrendezi a bankok és a fogyasztók közötti polgári jogi jogviszony tartalmát.

Semmis.

Semmis.

Az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek. szerint mindenkinek joga van ahhoz, hogy jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

Ennek megfelelően az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek. ellentétes minden olyan törvényi rendelkezés, amelyik polgári jogi jogokat és kötelezettségeket keletkeztet, módosít vagy megszüntet. Polgári jogi jogokat és kötelezettségeket ugyanis nem a törvényhozás, hanem kizárólag törvény által felállított, független és pártatlan bíróságok állapíthatnak meg.

3. Összegzés

A fogyasztók és a pénzintézetek közös érdeke, hogy se a törvényhozás, se a végrehajtó hatalom ne avatkozzon bele a fogyasztói jogvitákba.

Az Alaptörvénybe foglalt elvek (jogállamiság elve (Alaptörvény B) cikk) és a hatalmi ágak megosztásának az elve (Alaptörvény C) cikk)) valamint az Alaptörvénybe foglalt alapjogok (A tisztességes eljáráshoz fűződő alapjog, Alaptörvény XXVIII) cikk) együttesen védik a fogyasztók és a bankok közötti jogviszonyokat a kormány és a parlament beavatkozásától.

A fentiekre tekintettel mi is támogatjuk a Bankmentő törvény vitatott rendelkezéseinek a megsemmisítését.

Ami az egyoldalú szerződésmódosítások tartalmi jogszerűségét illeti, azt a fogyasztók és a pénzintézetek a törvényes bíróságokon a polgári perrendtartás meglévő rendelkezései alapján kívánják megvitatni. A bankok szerződéses gyakorlata 2005-2009 között sem felelt meg az akkori törvényi feltételeknek.

Kelt: 2014. október 13.

VÉGE

Alkotmánybíróság

Az Emberi Jogok Európai Bíróságához fordulnak a devizahitelesek


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: