Minden peres út Strasbourgba vezet

Az ítélkezési szünetnek vége folytatódnak a bankok elleni perek.

A bíróságok elkezdék végrehajtani a  2014. évi XL. törvény 37. §-át. Ennek a rendelkezésnek az a célja, hogy ellehetetlenítse a fogyasztók kereseteit. A bíróságok zsinórban szólítják fel a perben álló devizahiteleseket, hogy módosítsák kereseti kérelmüket a hatalmi elit igényeinek megfelelően. Továbbá, hogy a fogyasztók végezzenek el, olyan matematikai számításokat, amelyeket normális európai országokban a bankoktól szokás megkövetelni.

PITEE-Legmagasabb biroi forum Magyarorszagon

Meddig mehetnek a Devizahiteles perek?

Ezek ellen a végzések ellen is lehet panaszt benyújtani az Alkotmánybírósághoz, majd – az elutasítást követően – pert lehet indítani az Emberi Jogok Európai Bíróságán Strasbourgban.

Magyarországon NEM A Kúria és nem az Alkotmánybíróság a legmagasabb bírói fórum. Ennek megfelelően az összes devizahiteles pert el lehet vinni az Emberi Jogok Európai Bíróságáig.

Ebben a bejegyzésben közzétesszük azokat az információkat, amelyeket a perben álló fogyasztók és a fogyasztókat képviselő ügyvédek, felhasználhatnak arra, hogy a keresetüket a strasbourgi bíróság elé vigyék.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Bírósági végzés
PITEE Birosagi Vegzes Keresetmodositasra

2. Előadás arról, hogyan lehet a pereket elvinni a Strasbourgi bíróságig

PITEE-Mi a kolcson Szerzodes

Download Előadás Ügyvédeknek EJEB (2015.09.05.)

ppt_iconElőadás Ügyvédeknek EJEB (2015.09.05.)

scribdElőadás Ügyvédeknek EJEB (2015.09.05.)

3. Alkotmányjogi panasz (minta)

Ezt az alkotmányjogi panaszt azok a devizahitelesek nyújthatják be az alkotmánybírósághoz, akik perben állnak a bankjukkal és(!) akiket a bíróság felszólította arra, hogy módosítsák a keresetüket a 2014. évi XL. törvény 37. §-ának megfelelően.

RTF File Extension (2)Alkotmányjogi Panasz minta a keresetmodositás ellen (2015.09.06.)

Kérünk, minden olyan ügyvédet, aki devizahiteleseket képvisel, hogy nyújtsa be ezt az alkotmányjogi panaszt az ügyfele nevében a bírósághoz!

A panasz benyújtására 60 nap áll rendelkezésre, a bírósági felszólítás kézbesítését követően.

Az alkotmányjogi panasz benyújtása elengedhetetlenül szükséges ahhoz, hogy utána a strasbourgi emberi jogi bírósághoz lehessen fordulni kártérítésért.

Azonban ennek a panasznak a benyújtása nem befolyásolja a per menetét, ezért a bíróság felszólításának továbbra is eleget kell tenni!

A fenti előadásból az is kiderül, mit javasol a PITEE arra vonatkozóan, hogyan lehet a bírósági felszólítást megválaszolni.

Miután az Alkotmánybíróság elutasította a benyújtott panaszokat, a weboldalon keresztül minden ügyvédnek segítséget fogunk nyújtani ahhoz, hogy elkészítse a szükséges beadványt az Emberi Jogok Európai Bíróságához.

Javasoljuk a devizahiteleseket képvielő ügyvédeknek, hogy iratkozzanak fel a hírlevelünkre annak érdekében, hogy mindig időben értesüljenek a szükséges lépésekről!

Bankárkormány

Bankárkormány

4. AB Panasz (szövege)

[ELSŐFOKÚ BÍRÓSÁG NEVE]
[VÁROS]
[UTCA HÁZSZÁM]
[IRSZ]

 

Alkotmánybíróság
1015 Budapest
Donáti u. 35-45.

 

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott [ÜGYVÉD NEVE] ([ÜGYVÉD CÍME]) – mint a(z) [ÜGYFÉL NEVE] ([ÜGYFÉL CÍME]) jogi képviselője – az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (1) bekezdése alapján az alábbi

alkotmányjogi panasz indítványt

terjesztem elő:

Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot,

  • hogy állapítsa meg a „a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről” szóló 2014. évi XL. törvény (a továbbiakban „Kirakatper Törvény”) 37. §-ának az alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azt, mivel sérti az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdését.

Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:

  1. Alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán kiadott bírósági végzés

A keresetmódosításra felszólító végzést kiadó bíróság neve:
[végzést kiadó bíróság neve]

A keresetmódosításra felszólító végzés dátuma: [DÁTUM]

A keresetmódosításra felszólító végzés ügyszáma: [ÜGYSZÁM]

A végzést [DÁTUM] napján vettem át. A bíróság végzését mellékeltem ehhez a beadványhoz.

Az alkotmányjogi panaszt a sérelmezett döntés kézbesítésétől számított hatvan (60) napon belül lehet írásban benyújtani (Abtv. 30. § (1) bek. ), az ügyben első fokon eljárt bíróságnál az Alkotmánybírósághoz címezve (Abtv. 53. § (2) bek.).

  1. A közvetlen érintettség kifejtése (az eljárás megindításának indokai, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényege):

Az Abtv. 26. § (1) bek. szerint az Alkotmánybíróság eljárása akkor kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha az egyedi ügyben érintett személy, ha az ügyben folytatott bírósági eljárásban alaptörvény-ellenes jogszabály alkalmazása folytán a) az Alaptörvényben biztosított jogának sérelme következett be, és b) jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva.

A fent nevezett bírósági végzése egy egyedi ügyben folytatott bírósági eljárásban készült. A végzést a bíróság a Kirakatper Törvény 37. §-ára tekintettel hozta. A panaszosnak nincs lehetősége a fent nevezett végzés ellen jogorvoslattal élni.

  1. Indokolás arra nézve, hogy a sérelmezett jogszabályi rendelkezés sérti az Alaptörvény megjelölt rendelkezéseit:

Kirakatper Törvény 37. §
(1) E törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a szerződés érvénytelenségének vagy a szerződés egyes rendelkezései érvénytelenségének (a továbbiakban: részleges érvénytelenség) megállapítását a bíróságtól a fél csak az érvénytelenség következményeinek alkalmazására is kiterjedően kérheti. Ennek hiányában a keresetlevél, illetve a kereset érdemben – eredménytelen hiánypótlási felhívást követően – nem bírálható el. Ha a fél kéri az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonását, meg kell jelölnie, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. A jogkövetkezményre vonatkozóan a félnek határozott kérelmet kell előterjesztenie.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltakra figyelemmel a törvény hatálya alá tartozó szerződések tekintetében a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 239/A. § (1) bekezdése alapján, illetve a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény 6:108. § (2) bekezdése alapján – ha annak e törvényben foglalt feltételei fennállnak – a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránt indult és folyamatban lévő eljárásokban a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül el kell utasítani vagy az eljárásokat meg kell szüntetni. Nincs helye a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának vagy az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn. E szerint kell eljárni a felfüggesztés megszűnését követően folytatott eljárásokban is.

(3) Ha a folyamatban lévő eljárásban a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításának már nincs helye, az eljárást meg kell szüntetni, ha a fél a keresetét (viszontkeresetét) a bíróság erre irányuló hiánypótlási felhívásának kézbesítésétől számított 30 napon belül nem változtatja meg, és nem kéri az érvénytelen szerződés érvénytelensége vagy részleges érvénytelensége jogkövetkezményének levonását, továbbá nem jelöli meg, hogy milyen jogkövetkezmény alkalmazását kéri. Nincs helye az eljárás megszüntetésének, ha a fél a szerződés érvénytelenségének vagy részleges érvénytelenségének megállapítása iránti kereseti kérelme mellett az eljárásban más kereseti kérelmet is előterjesztett; ebben az esetben úgy kell tekinteni, hogy a fél a megállapítás iránti kereseti kérelmet nem tartja fenn.

A Kirakatper Törvény 37. §-a arra kötelezi a felperest, hogy módosítsa keresetét egy már folyamatban lévő bírósági eljárásban. Az alkotmányjogi panasszal támadott bírósági végzés a Kirakatper Törvény 37. §-át hajtja végre.

3.1              A Kirakatper Törvény 37. §-a ellentétes a tisztességes eljáráshoz fűződő alapjoggal (Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek.).

Alaptörvény XXVIII. cikk
(1) Mindenkinek joga van ahhoz, hogy […] jogait és kötelezettségeit törvény által felállított, független és pártatlan bíróság tisztességes és nyilvános tárgyaláson, ésszerű határidőn belül bírálja el.

Az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdésében megfogalmazott „törvény által létrehozott” követelmény célja biztosítani azt, hogy az igazságszolgáltatás működését a parlament által megalkotott törvények szabályozzák, és ezért az igazságszolgáltatás működése nem függ sem a végrehajtó hatalom sem a törvényhozás önkényétől.

A bírósági eljárási szabályok átírásával a parlament önkényesen beavatkozott az igazságszolgáltatás működésébe.

Az eljárási szabályokat ugyanis már a jogvita kialakulását megelőzően írásba kell foglalni ahhoz, hogy az adott bírósági eljárás megfeleljen az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdésének. A „megelőzően” szófordulatot, ugyan nem tartalmazza sem az Alaptörvény XXVIII) (1) bekezdése sem az Emberi Jogok Európai Egyezményének 6. Cikke. De az a kifejezés szerepel az Európai Unió Alapjogi Chartájának 47. Cikkében. A három nevezett alapjog tartalmilag azonos jogot véd, ezért azokat csak egységesen lehet értelmezni.

A hatalmi ágak szétválasztása a demokratikus jogállamok egyik legfontosabb alapelve. A hatalmi ágak szétválasztása, csak akkor biztosított, ha az igazságszolgáltatás működésébe a másik két hatalmi ág nem tud önkényesen beavatkozni. Ha az Alkotmánybíróság a á Kirakatper törvény 37. §-át érvényben tartja, akkor azzal az Alkotmánybíróság írásba adja, hogy Magyarországon az igazságszolgáltatás nem független a hatalmi elit önkényétől.

3.2          Az Alkotmánybíróság 3048/2015. (III. 2.) számú végzése

– konkrétan mely támadott norma: Kirakatper Törvény 37. §-a

– mely alaptörvényi rendelkezéssel ellentétes: Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek.

– A vélt alapjogi sérelem miben áll: A parlament önkényesen beavatkozott az igazságszolgáltatás működésébe azzal, hogy egy folyamatban lévő per eljárási szabályait módosította.

  1. Annak bemutatása, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva:

A panaszosnak nincs lehetőség jogorvoslattal élni a fent nevezett végzése ellen. A törvény egyértelműen meghatározza annak a jogkövetkezményét, ha a felperes a keresetmódosítási felszólításnak nem tesz eleget. Kirakatper Törvény 37. §-a szerint a bíróság eljárást meg kell szüntetni. Ezen joghatás ellen a Kirakatper Törvény nem nyújt jogorvoslati lehetőséget a felperesnek.

  1. Nyilatkozat arról, hogy az ügyben van-e folyamatban felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt, illetve arról, hogy kezdeményeztek-e perújítást (jogorvoslat a törvényesség érdekében) az ügyben:

nem.

  1. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (5) bekezdésére és 57. § (1a) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013 (II. 27.) Tü. határozat 36. § (2) bekezdésére tekintettel az alábbi jognyilatkozatot teszem:

A panaszos NEM járul hozzá az adatainak a nyilvánosságra hozatalához.

Kelt: [DÁTUM]

 

[ÜGYVÉD NEVE]

 

Melléklet:

Bírósági végzés


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:EJEB
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Egy hozzászólás a(z) 0ejegyzéshez

  1. […] Ha a Kúra a fenti tartalommal jogegységi döntést hoz , akkor minden devizahiteles pert el kell vinni a strasbourgi Emberi Jogi Európai Bíróságig, ahhoz, hogy kikényszerítsük a devizahitelesek jogainak a tiszteletben tartását.  (Minden peres út Strasbourgba vezet, 2015. szeptember 10.) […]

%d blogger ezt kedveli: