Káosz a bíróságokon – Nyílt levél dr. Parlagi Mátyás részére

Mese a jogállamról PITEE

Fővárosi Törvényszék
Polgári Kollégium
1055 Budapest
Markó u. 27.

2015. november 16.

Tárgy: Tájékoztatás az újabb DH törvényről (2015.El.II.E.1/29.)

Tisztelt dr. Parlagi Mátyás csoportvezető bíró úr!

Érdeklődéssel olvastam a 2015. október 5. napján kiadott tájékoztatását a 2015. évi CXLV. törvényről (a továbbiakban „Káosztörvény”).

Engedje meg, hogy felhívjam a figyelmét arra, hogy a Káosztörvény 28.-29. §-ai nem terjednek ki deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekre.

Ez az információ kimaradt az Ön tájékoztatásából.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


A Káosztörvény 1. § (1) bekezdés a) pontja definiálja, hogy a Káosztörvény rendelkezéseit mely kölcsönszerződésekre kell alkalmazni.

20151005-Tajekoztatas ujabb DH torvenyrol (Parlagi)_page_001

dr. Parlagi

1. A törvény hatálya
1. § (1) E törvény hatálya kiterjed
a) a pénzügyi intézmény és a fogyasztó között létrejött, olyan még meg nem szűnt devizaalapú kölcsönszerződésre, amely nem érintett az Fttv. 4. alcíme szerinti forintra átváltásban és…
2015. évi CXLV. törvény

A törvényalkotó egy tagadással (a „nem érintett” szófordulattal) határozta meg azokat a szerződéseket, amelyekre a törvény hatálya kiterjed. Ettől a tagadástól a törvény szövege nehezen érthető. A törvényalkotó szándékát könnyebben meg lehet fejteni, ha a törvény szövegét átfogalmazzuk egy állító mondattá. Ez az állító mondat így hangzik: Ennek a törvénynek a hatálya nem(!) terjed ki azokra a szerződésekre, amelyek az Fttv. (2014. évi LXXVII. törvény) 4. alcíme szerinti forintra lettek váltva.

Tehát ahhoz, hogy meg tudjuk határozni mely szerződések vannak kizárva a Káosztörvény hatálya alól, meg kell vizsgálni, mely szerződésekre vonatkozik a 2014. évi LXXVII. törvény 4. fejezete.

Ha elolvassuk a 2014. évi LXXVII. törvény 4. fejezet címét, akkor abból kiderül, hogy az a fejezet a „deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekre” vonatkozik.

4. Deviza és devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződések
10. § A deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés tekintetében jogosult pénzügyi intézmény az elszámolási törvény szerinti elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig köteles a deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló vagy az abból eredő teljes, az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás alapján megállapított tartozást – ideértve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is – a fordulónappal az adott devizanem
a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy
b) 2014. november 7. napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama közül a fogyasztó számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani (a továbbiakban: forintra átváltás).
2014. évi LXXVII. törvény

Ennek alapján a Káosztörvény rendelkezéseit nem(!) lehet deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekre alkalmazni, hiszen azok „érintettek” a 2014. évi LXXVII. törvény 4. fejezete által.

A Káosztörvény 28.-29. §-ai csak azokra a kölcsönszerződésekre alkalmazhatóak, amelyekre a Káosztörvény hatálya kiterjed. Mivel a Káosztörvény hatálya nem(!) kiterjed ki deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésekre, ezért a Káosztörvény 28.-29. §-ait ezekre a jogviszonyokra nem lehet alkalmazni.

Ha feltételezzük, hogy a Káosztörvény 28.-29. §-ai nem sértik a tisztességes eljárás elvét, akkor Önnek és Kollégáinak a Káosztörvény által módosított törvényeket mostantól kétféle képen kell alkalmazniuk. Az újonnan beszúrt rendelkezéseket ugyanis ki kell hagyni, amikor a per tárgya deviza vagy devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés.

dr. Parlagi osztályfőnöki dicséretben részesül

dr. Parlagi – az év dolgozója 2013

Kérjük, egészítse ki a tájékoztatását, nehogy kollégái több ezer törvénysértő végzést adjanak ki.

Ez a kaotikus jogi helyzet talán nyilvánvalóvá teszi, hogy ellentétes a jogbiztonság követelményével, ha a törvényhozás folyamatban lévő bírósági eljárások szabályait módosítja.

Javaslom, hogy valamelyik következő bírói megbeszélés során vizsgálják meg azt a kérdést is, mi lesz az eljárásjogi következménye annak, ha az Európai Emberi Jogi Bíróság megállapítja, hogy ellentétes a tisztességes eljárás követelményével (Egyezmény 6. cikk), ha az Országgyűlés átírja folyamatban lévő bírósági eljárások szabályait.

Mint azt valószínűleg Ön is tudja, az Európai Unión belül egyre nagyobb érdeklődéssel és aggodalommal figyelik a magyar bíróságok tevékenységét. Ravasz László meghurcolása (angol), és az Alkotmánybírák korruptságát bizonyító TASZ jelentés (angol) csak a jéghegy csúcsa. Függetlenül gondolkodó és függetlenül cselekvő bírák nélkül minden társadalom védtelen a diktatúrára törő politikusokkal szemben.

Kérjük, álljon ki a jogállam és a demokrácia mellett azzal, hogy figyelmen kívül hagyja az országgyűlés által hozott diktatórikus törvényeket!

Üdvözlettel:
PITEE

 

Bankárkormány

Bankárkormány

Kivonat a 2015. évi CXLV. törvényből (közlönyállapot)

28. § A Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyes egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény 16. alcíme a következő 37/A. §-sal egészül ki:
„37/A. § (1) Az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása során a felek izetési kötelezettségét a bíróság – a 38. § (6) bekezdés szerinti felülvizsgált elszámolás adatainak alapul vételével – az e törvényben meghatározott elszámolási szabályok alkalmazásával állapítja meg.
(2) Az elszámolás fordulónapját követően a határozathozatalig terjedő időszakban teljesített törlesztést az erre irányadó szabályok szerint a fogyasztó javára kell elszámolni.”

29. § Az Fttv. a következő 6/A. alcímmel és 15/A. §-sal egészül ki:
„6/A. A szerződés érvénytelensége (részleges érvénytelensége) iránti perekben alkalmazandó szabályok
15/A. § (1) A fogyasztói kölcsönszerződés érvénytelenségének (részleges érvénytelenségének) megállapítása, illetve az érvénytelenség jogkövetkezményeinek levonása iránt indult és folyamatban lévő perekben e törvénynek a forintra váltást megállapító szabályait a fogyasztónak az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás szerint meghatározott, deviza vagy devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésből eredő tartozásának összegére is alkalmazni kell.
(2) A fogyasztónak az elszámolás fordulónapján forintban megállapított tartozását a határozathozatalig terjedő időszakban a fogyasztó által teljesített törlesztés összege csökkenti.
(3) A fogyasztói kölcsönszerződés érvényessé nyilvánítása esetén a feleknek az elszámolási törvény alapján teljesített elszámolás eredményeként meghatározott szerződéses jogait és kötelezettségeit e törvény szabályai alapján kell megállapítani.”

 


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:EJEB
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: