Felhívás Keresetmódosításra

  • Újabb alkotmányjogi panasz
  • Elszámolás forint alapon
PKKB-Marko utca

Pesti Központi Kerületi Bíróság

Folytatódik az egyéni kereset az OTP Bank és az OTP Jelzálog Bank ellen. A keresetet 2011 novemberében indítottuk egy fizetési meghagyással.

Egy bírósági ítélet, aminél kilóg a lóláb (2012.06.02)

Dr. Kökény Zsuzsanna, bíró, tavaly év végén ebben az ügyben is kiadta azt a végzést, amiben a kereseti kérelmünk megváltoztatására szólít fel (l. 2014. évi XL törvény 37. §)

Álláspontunk szerint ellentétes az európai jogállami hagyományokkal az, ha a törvényhozás önkényesen módosítja egy folyamatban lévő bírósági eljárás szabályait. Emiatt is az Emberi Jogok Európai Bíróságához kívánunk fordulni jogorvoslatért.

Alkotmányjogi Panasz minta
(a kötelező keresetmódosítás ellen)

Ennek ellenére eleget tettünk a dr. Kökény Zsuzsanna felhívásnak. A beadványunkban leírtuk, hogyan szükséges elszámolni az adós és a bankok között. Az általunk javasolt elszámolás a bankok által küldött elszámoláson (hiteltörténeti kimutatáson) alapul.

Ebben a bejegyzésben közzé tesszük a beadványunkat. Reméljük ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy mások is olyan elszámolást készítsenek, amiben kizárólag a forint összegeket veszik figyelembe.

 


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Pesti Központi Kerületi Bíróság
(1055 Budapest, Markó u. 25.)

Tárgy: Jogalap nélküli gazdagodás
9.P. 92.875/2015.
korábbi ügyszámok: 9.P.85.758/2012, 9.P.90.778/2013

Tisztelt Bíróság!

Alulírott, [XXXXXXXX], mint [XXXXXXXX] (felperes) jogi képviselője, a felperes nevében, a felperes és az OTP Bank Nyilvános Részvénytársasággal valamint az OTP Jelzálogbank Zártkörűen Működő Részvénytársasággal – alperesek – szemben, jogalap nélküli gazdagodás alapján indult perében, a bíróság 2015. november 19. napján kelt végzésére tekintettel az alábbi:

keresetmódosítást

terjesztem elő:

Kérem a Tisztelt Bíróságot, hogy:

  • állapítsa meg, hogy a 2006. november 14. napján kötött svájci frankban nyilvántartott jelzálog-típusú hitelszerződés semmis.
  • alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményeként az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 2. pontját (teljes érvénytelenség).
  • kötelezze az alpereseket, mint egyetemleges adósokat, hogy fizessenek vissza a felperesnek 885.297 Ft-ot;
  • kötelezze az alpereseket, hogy fizessenek 7% késedelmi kamatot 2012. február napjától a fenti pénztartozás kiegyenlítésének napjáig; és
  • kötelezze az alpereseket az eljárási költségek viselésére

A bíróság 2015. november 19. napján kelt 9.P. 92.875/2015/2 sz. végzését 2015. december 1. napján vettem át.

A bíróság a végzésben felszólított, hogy a 2014. évi XL. törvény 37. § (1) bekezdésének megfelelően módosítsam a kereseti kérelmet az érvénytelenség vagy a részleges érvénytelenség jogkövetkezményének levonására oly módon, hogy jelöljem meg határozottan, milyen jogkövetkezmeny alkalmazását kérem azzal, hogy a felek közötti elszámolásra kiterjedő és összegszerűen is megjelölt, határozott kérelmet kell előterjesztenem.

I. Alkotmányjogi panasz

Kérem a mellékelt alkotmányjogi panaszt, a 2014. évi XL. törvény 37. §-a ellen, az Alkotmánybírósághoz továbbítani (l. 1. sz. melléklet). Az európai jogállami hagyományok szerint nem felel meg a tisztességes eljárás követelményének az a bírósági eljárás, aminek az eljárási rendjét a törvényhozás önkényesen módosítja. A felperes emberi jogait sérti az, hogy egy törvény kötelezi a kereseti kéreleme módosítására és további bizonyítékok benyújtására.

II. Tényállás kiegészítése

A tényállás tekintetében hivatkozom a korábbi beadványok tartalmára (2012.02.12., 2012.05.21., 2013.09.27., 2014.04.11.).

A legutóbbi bírósági tárgyalás óta a tényállás az alábbi eseményekkel egészült ki.

Alperes

Alperes

A Fővárosi Ítélőtábla 2015. július 10 napján kelt ítélete (5.Pf.20.837/2015/8/II) megállapította, hogy tisztességtelen az alperesek által alkalmazott, a szerződéshez kapcsolódó költségek egyoldalú módosítását lehetővé tevő szerződési feltétel. Ezt e rendelkezést a felperes szerződése is tartalmazta (l. II.3 pont) Az ítélet jogerős. (5.Pf.20.837/2015/8/II.)

Az alperesek elszámoló levelet küldtek a felperesnek a forintosítási törvényi szabályoknak megfelelően. Ezen elszámolás egyik melléklete tartalmazza a felperes és az alperesek között lezajlott pénzmozgásokat („Hiteltörténeti kimutatás”, 2. sz. melléklet).

A felperesek által küldött hiteltörténeti kimutatás szerint a felperes 2011. december 31. napjáig összesen 16.669.298 Ft-ot törlesztett. A hitel törlesztésének éves összegeit az alábbi táblázat mutatja:

KIVONAT: Hiteltörténeti Kimutatás

Időszak Befizetés
A befizetés devizanemében
Összeg Devizanem
2006.11.21-
2006.12.31
-120.704 HUF
2007.01.01-
2007.12.31
-1.444.064 HUF
2008.01.01-
2008.12.31
-1.525.791 HUF
2009.01.01-
2009.12.31
-1.920.303 HUF
2010.01.01-
2010.12.31
-10.563.078 HUF
2011.01.01-
2011.12.31
-1.095.358 HUF
Összesen visszafizetett -16.669.298 HUF

A felperes 2012. Február 12. napján kelt keresetlevele szerint a felperes 2011. december 31-ig összesen 16.675.370 Ft törlesztett.

Az alperesek által kiszámolt összeg és a felperes által kiszámolt két összeg között az eltérés összesen 6.072 Ft. A minimális eltérésre tekintettel, nem látjuk szükségét bizonyítási eljárás lefolytatására. Ennek elkerülése érdekében elfogadjuk a felperesek számítását. Így a törlesztés összegének tekintetében nincs szükség bizonyítási eljárás lefolytatására.

III. A kereseti kérelmek indoklása

Felhívjuk a bíróság figyelmét, hogy jelen eljárás csak és kizárólag a 2011.12.31-ig tartó időszakra vonatkozik. Ezt az időbeli korlátozást a felperes a korábbi beadványaiban nyilvánvalóvá tette. Az felperes fenntartja a jogát arra, hogy külön keresetben érvényesítse a jogait a 2012. január 1. napja után beszedett törlesztő részletekkel kapcsolatban.

1. A Bíróság állapítsa meg, hogy a 2006. november 14. napján kötött svájci frankban nyilvántartott jelzálog-típusú hitelszerződés semmis.

A korábbi beadványainkban felsorolt érveket továbbra is fenntartjuk. Különös tekintettel arra, hogy most már a Fővárosi Ítélőtábla jogerős ítélete is megállapította, hogy tisztességtelen volt az alperesek által alkalmazott általános szerződési feltétel, amiben felsorolták az egyoldalú szerződésmódosítás okait. Az egyoldalú szerződésmódosítás okai nélkül a szerződés nem tartalmazza az összes kötelező tartalmi elemet.

Dr. Lenkovics Barnabás

Dr. Lenkovics Barnabás

A szerződések lényeges tartalmának hiányával kapcsolatban felhívjuk a bíróság figyelmét Lenkovics Barnabás alábbi véleményére: “Ha a szerződés kötése során a felek között legalább egy lényeges kérdésben nem jön létre akaratmegegyezés, azaz a felek akarata eltér egymástól (közöttük disszenzus van), akkor a szerződés sem jön létre. Ilyen esetben nemlétező szerződésről beszélünk, amihez joghatás nem fűződhet. Ha az egyik fél – akár csak részben – mégis teljesítene, az tartozatlan fizetés” volna, ami a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint visszakövetelhető.” (Lenkovics Barnabás, Jogi Ismeretek II., Polgári Jogi Alapok, Győri Egyetemi Kiadványok (2000) 2.7. [105-106. oldal])

Lenkovics Barnabás érvelése alátámasztja a felperes keresetét. A felperes és az alperesek között nem jött létre „akaratmegegyezés” a szerződéshez kapcsolódó költségek és az egyoldalú szerződésmódosítás okaira vonatkozóan. Ezek az adatok ugyanis a szerződésből hiányoznak. Emiatt a felek között nem jött létre szerződés. A alperesek úgy fizették ki a felperesnek a tőke összeget, hogy nem volt a felek között érvényes szerződés. Az alperes úgy fizette a havi törlesztőrészleteket, hogy nem volt a felek között érvényes szerződés. A felperes a jogalap nélküli gazdagodás szabályai szerint követeli vissza a túlfizetését.

A felperes álláspontja szerint mindegy, hogy egy szerződés létre sem jött-e, vagy érvénytelen-e. Hiszen mind a két esetben a lényeg ugyan az: az adott ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. (l. lent).

2. alkalmazza az érvénytelenség jogkövetkezményeként az 1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 2. pontját (teljes érvénytelenség).

Az érvénytelenség általános jogkövetkezménye az, hogy az ilyen ügyletre nem lehet jogot alapítani, vagyis a felek által célzott joghatások nem érhetők el. Ez az a jogkövetkezmény, amelyet semmisség esetén a bíróságnak hivatalból kell alkalmaznia, illetve amelyre – ha törvény kivételt nem tesz – bárki határidő nélkül hivatkozhat. (1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 2. pont.)

3. kötelezze az alpereseket, mint egyetemleges adósokat, hogy fizessenek vissza a felperesnek 4.885.297 Ft-ot.

A semmis szerződés érvénytelen (l. Ptk. 234. § (1) bek.). Érvénytelen szerződés esetében a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet kell visszaállítani (Ptk. 237. § (1) bek.).

Az érvénytelen szerződés alapján kölcsönösen teljesített szolgáltatások visszatérítése is csak kölcsönösen és egyidejűleg történhet. (1/2010. (VI. 28.) PK vélemény 4. pont.)

Az ügylet során az alperesek a felperes rendelkezésére bocsátottak 11.784.001 Ft-ot. Ez az az összeg, amit az alperesek jóváírtak a felperes bankszámláján (l. bizonyíték: Bankszámlakivonat 011/2006N (a 2012.02.12. napján kelt keresetlevél F/3-as melléklete)).

A szerződés érvénytelensége esetén a felperes köteles ezt a szolgáltatást (pénzösszeget) az alpereseknek visszafizetni. A felperes azért köteles forint összeget visszafizetni, mert a felperes valójában forintot kapott, mert az alperesek egy forint összeget írtak jóvá a felperes bankszámláján. Ugyan a szerződés rendelkezett arról, hogy a tartozás összegét a felperesek svájci frankban tartják nyilván. A szerződés érvénytelensége esetén azonban azok a rendelkezések sem fejtenek ki joghatást, amelyek a tartozás átváltását szabályozták.

Az ügylet során a felperes az alperesek rendelkezésére bocsátott 16.669.298 Ft törlesztést (2011.12.31-ig) (l. bizonyíték: hiteltörténeti kimutatás). A szerződés érvénytelensége esetén az alperesek kötelesek ezt a szolgáltatást a felperesnek visszafizetni. Az alperesek azért kötelesek forint összeget visszafizetni, mert az alperesek valójában forint összegeket kaptak. Ugyan a szerződés rendelkezett arról, hogy a törlesztő-részletek összegét a felperesek átváltják svájci frankra. A szerződés érvénytelensége esetén azonban azok a rendelkezések sem fejtenek ki joghatást, amelyek a törlesztő-részletek átváltását szabályozták.

Ennek eredményeképpen az eredeti állapot úgy állítható helyre, ha a felperes által kifizetett 16.669.298 Ft-ból kivonjuk az alperesek által fizetett 11.784.001 Ft-ot.

A két összeg beszámítása után az alperesek fennmaradó tartozása 4.885.297 Ft.

Független bíróságok

Független bíróságok

Sokan felteszik a kérdést, hogy vajon egymással szemben álló pénztartozások esetén reverzibilis szolgáltatásokról van-e szó. Az eredeti állapot helyreállítása (a teljesített szolgáltatások visszacserélésével) ugyanis csak reverzibilis szolgáltatásoknál lehetséges.

Ezzel kapcsolatban hivatkozunk ismét Lenkovics Barnabásra, aki szerint a pénz fizetése visszafizetéssel reverzibilis szolgáltatásnak tekintendő: “Visszafordítható (reverzibilis) a szolgáltatás, ha az azt megelőző (eredeti) állapot visszaállítható (pl. pénz fizetése visszafizetéssel), visszafordíthatatlan (irreverzibilis), ha az eredeti állapot nem állítható helyre (pl. szerelési munka elvégzése).” (Lenkovics Barnabás, Jogi Ismeretek II., Polgári Jogi Alapok, Győri Egyetemi Kiadványok (2000) 3.1.4. [106. oldal])

4. A Bíróság kötelezze az alpereseket, hogy fizessenek 7% késedelmi kamatot 2012. február 02. napjától a fenti pénztartozás kiegyenlítésének napjáig.

A Ptk. 301. § (1) bekezdése szerint pénztartozás esetében a kötelezett a késedelembe esés időpontjától kezdve köteles a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamattal megegyező mértékű kamatot fizetni.

A Ptk. 298. § b) pontja szerint a kötelezett késedelembe esik, ha kötelezettségét a jogosult felszólítására nem teljesíti.

Az alperesek késedelemben vannak a keresetlevél (2012. február 02.) benyújtása óta. A keresetlevél benyújtásának napjával érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat 7% volt (forrás: mnb.hu).

5. A Bíróság kötelezze az alpereseket az eljárási költségek viselésére

Az alperesek a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján kötelesek a perköltséget viselni.

Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy a tárgyalást a felperes távollétében is szíveskedjen megtartani.

Kérem, hogy a bíróság biztosítson megfelelő méretű termet, annak érdekében, hogy az eljárást minden érdeklődő figyelemmel tudja kísérni.

Budapest, 2015. december 22.

Tisztelettel:

[XXXXXXXX]

MELLÉKLETEK

  1. sz. melléklet: Alkotmányjogi panasz a kötelező keresetmódosítás ellen;
  2. sz. melléklet: Hiteltörténeti kimutatás.

 

Bankárkormány

Bankárkormány

 


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: