Szolgáltató bíróságok – Nyílt levél Dr. Darák Péterhez

Újabb devizahitelekkel kapcsolatos jogegységi határozaton dolgoznak a Kúria bírái.

Adhat-e a Kúria a bírósági ítéletek tartalmát befolyásoló utasításokat a bíróságoknak?

Mit takar a “Szolgáltató Bíróságokért!” elnevezésű program?

Dr. Harangozó Attila "kenyéradó gazdájával"

Dr. Harangozó Attila “kenyéradó gazdájával”

Ez után érdeklődünk Dr. Darák Péternél, a Kúria elnökénél.

Arra kérjük, Dr.  Darák Pétert, hogy magyarázza el közérthetően, hogyan fér össze a „jogegységi határozat” intézménye a „tisztességes eljáráshoz” fűződő európai emberi joggal.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Kúria
Dr. Darák Péter
Elnök
Budapest
Markó utca 16.
1055

Fax: 06-1-268-4505
elnok@kuria.birosag.hu

Budapest, 2016.05.10

Tárgy: Legújabb Jogegységi Indítvány – Szolgáltató bíróságok

Tisztelt Dr. Darák Péter, elnök úr!

A Kúria sajtóközleményt adott ki a múlt héten arról, hogy újabb jogegységi határozatot készül hozni a devizahitelekkel kapcsolatban.

Érvényes devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződésnek minősül-e az a szerződés, amelyben a forintban folyósítandó kölcsön összege forintban van megjelölve, a szerződés devizaösszegét pedig a felek megállapodása alapján a szerződés részét képező, a szerződéskötést követően elkészülő külön dokumentum (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv) tartalmazza?
A Kúria Sajtótitkársága: Sajtóközlemény jogegységi indítványról (2016. május 6.)

A jogegységi tanács elé terjesztett kérdés egy eldöntendő kérdés, amire „igen” vagy „nem” választ lehet adni. Ha Angliában élnénk, akkor a fogadó irodákban már fogadni lehetne a Kúria jogegységi tanácsának a válaszára. Egy ilyen fogadás azonban Magyarországon értelmetlen lenne, hiszen a jogegységi tanács válaszát már most borítékolni lehet.

Köztudott, hogy a bankok számtalan törvénysértést elkövettek a devizaalapú fogyasztói hitelezés során. Ezek közül csak az egyik törvénysértés az, hogy a szerződésekben nem tüntették fel a hitel összegét devizában (korábbi Hpt. 213. § (1) bek. a) pont).

Egy jogállamban ezek a törvénysértések, külön-külön is, elegendő okot adnának arra, hogy a bíróságok a bankokra terheljék az árfolyamkockázat terhét. Ezzel szemben Magyarországon a Kúria bírái mindent megtesznek annak érdekében, hogy kimagyarázzák a bankok törvénysértéseit és ezzel a fogyasztók nyakába varrják az árfolyamkockázat okozta veszteségeket.

Sőt, a Kúria bírái még azt is írásba adták, hogy szerintük az adósoknak kifejezetten jó tesz az, ha viselik az árfolyamkockázat okozta veszteségeket, a helyett, hogy inkább kiváltanák a hitelüket egy forint hitellel (6/2013 PJE 4. pont).

A Kúria jogegységi tanácsa most is azzal a céllal ült össze, hogy egy kötelező érvényű jogegységi döntéssel megakadályozza azt, hogy az adósok megszabaduljanak az árfolyamkockázat okozta veszteségektől.

A „Szolgáltató bíróságok” program Magyarországon azt jelenti, hogy a bíróságok teljes mértékben kiszolgálják a mindenkori hatalmi elit gazdasági érdekeit. Ezen gazdasági érdekek érvényesülését biztosítja a bírói kar politikai felügyelete és a Kúria által kiadott kötelező utasítások.

Tisztelt Elnök úr,

az igazságszolgáltatásba vetett bizalom helyreállítása érdekében, kérem, magyarázza el a devizahiteleseknek, hogyan fér össze a „jogegységi határozat” intézménye a „tisztességes eljáráshoz” fűződő európai emberi joggal (Alaptörvény XXVIII cikk. (1) bek., Európai Emberi Jogi Egyezmény 6. cikk (1) bek.).

A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók.

Ez a jogállami alapelv egyaránt megtalálható az Alaptörvényben (26. cikk (1) bek.) és a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló törvényben (3. §). Ezzel a mondattal kezdődik az Országos Bírósági Hivatal elnökének „A szolgáltató bíróságért” elnevezésű programja. Valamint, minden bizonnyal ennek az elvnek az alapján írta Ön 2016. április 25. napján kelt levelében azt, hogy „a Kúria a bírósági ítéletek tartalmát befolyásoló utasítást nem adhat és nem is adott ki.

Darák Péter, a Kúria elnöke

Darák Péter, a Kúria elnöke

A 2016. április 18. napján kelt és a Kúria főtitkárának írt levelére tájékoztatom, hogy a Kúria a bírósági ítéletek tartalmát befolyásoló utasítást nem adhat és nem is adott ki.
[…]
Kérem válaszom szíves tudomásulvételét.
Budapest, 2016. április 25.
Üdvözlettel: Dr. Darák Péter

Ezen alapelv ismeretében rendkívül furcsának tűnik a „jogegységi határozat” intézménye.

Jogegységi határozatot a Kúria hozhat. A „jogegységi határozatok” a bíróságokra kötelező érvényűek.

Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25.)
25. cikk (3) bek. A Kúria […] a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

2011. évi CLXI. Törvény a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról
24. § (1) bek. c) pont A Kúria a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz,

Ezen rendelkezések alapján látható, hogy a „jogegységi határozat” intézménye kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a Kúria a bírósági ítéletek tartalmát befolyásoló utasításokat adhasson.

Ugyanis ha a „jogegységi határozat” a bíróságokra kötelező érvényű, akkor azt annak a bírónak is be kell tartania, aki egyébként a „jogegységi határozat” tartalmával nem ért egyet.

A közbeszédben pont azt nevezik „utasításnak”, amikor valakit, jogi eszközökkel, arra kényszerítünk, hogy valami olyat tegyen, amit egyébként nem tenne meg.

Egy jogállamban elképzelhetetlen az, hogy egy törvény kiterjessze egy bírósági határozat anyagi jogerejét olyan felekre is, akik az adott eljárásban nem vettek részt.

A fentiek alapján, számunkra úgy tűnik, hogy egy demokratikus jogállamban nincs helye a „jogegységi határozat” intézményének.

A devizahitelesek ügyében hozott eddigi „jogegységi határozatok” pedig azt bizonyítják, hogy a Kúria szívesen használja ezt a jogintézményt pont abból a célból, hogy jogellenes utasításokat adjon a bíróságoknak.

A Kúria ítélkezési gyakorlata súlyosan rombolja a devizahiteleseknek az igazságszolgáltatásba vetett bizalmát.

Kérjük, oszlassa el ezeket a kételyeket, és magyarázza el közérthetően azt, hogyan fér össze a „jogegységi határozat” intézménye a „tisztességes eljáráshoz” fűződő európai emberi joggal.

Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk (1) bek.
Tisztességes tárgyaláshoz való jog
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában.

Üdvözlettel

PITEE

Független bíróságok

Független bíróságok

 

ORSZÁGOS BÍRÓSÁGI HIVATAL
ELNÖKE

2015. június 23.

A bírák függetlenek és csak a törvénynek vannak alárendelve, ítélkezési tevékenységükben nem utasíthatók. A bírósági szervezet európai mércével mérve is egyre jobban teljesít. Az ítélkezés hatékonysága – az idő, a minőség és a költségek tekintetében – a bíróság mellett a jogalkotó, az ügyészek, az ügyvédek, a szakértők, az ügyfelek közös felelőssége. A bíróságokba vetett bizalom fenntartása és megerősítése végett, a stratégiai céljaink mentén, az alábbi programot hirdetem meg:

A szolgáltató bíróságért!

  1. Felhívom a bíróságok elnökeit, hogy készítsenek cselekvési tervet annak érdekében, hogy az ügyfelek ésszerű időben hozzájussanak a döntésekhez.
  2. Felhívom a bíróságok elnökeit, hogy a bírák ellen irányuló méltatlan támadásokkal szemben határozottan és hathatósan lépjenek fel.
  3. Felhívom a bíróságok elnökeit, hogy a hibákkal, hiányosságokkal szemben továbbra is következetesen lépjenek fel.
  4. Felkérem a bírákat és a bírósági dolgozókat, hogy javaslataikkal és véleményeikkel is támogassák a bírósági szervezetet, hogy közös céljainkat sikerre vigyük.
  5. Kérem a jogkereső polgárokat, hogy javaslataikkal, véleményeikkel járuljanak hozzá, hogy az igazságszolgáltatás közmegelégedésre végezhesse munkáját.
  6. Kérem az Országos Bírói Tanácsot, hogy tegyen meg mindent az Etikai Kódex érvényesülése érdekében.
  7. Kérem a Kúria Elnökét, hogy a közvélemény érdeklődésére számot tartó ügyekben a jogegység biztosítása érdekében a szükséges intézkedést tegye meg.
  8. Megkeresem a Legfőbb Ügyészt, a Magyar Ügyvédi Kamara Elnökét, hogy az etikai és szakmai szabályok alapján közösen lépjünk fel az ítélkezés hatékonysága és az igazságszolgáltatásba vetett bizalom erősítése érdekében.
  9. Kérem a Kormányt, hogy a bírósági szervezet véleményét a jogalkotás során továbbra is vegye figyelembe és a tervezett fejlesztésekhez szükséges forrást biztosítsa.
  10. Az Országos Bírósági Hivatal a jövőben is mindent megtesz annak érdekében, hogy a bírák, a bírósági dolgozók anyagi es társadalmi megbecsülése erősödjön.

Forrás: www.birosag.hu

 


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: