Az AB visszautasította az autóhitelesek és a személyihitelesek panaszait – Indulhatnak az újabb strasbourgi eljárások

Az Alkotmánybíróság (AB) visszautasította az autóhitelesek és a személyihitelesek panaszait (összevont ügyszám: IV/227/2016.).

MKAB-Entourage

summa cum laude dictatura

Az AB indoklása szerint elfogadható az, ha az Országgyűlés úgy erőszakolja ki a hitelszerződések módosítását, hogy az adós hallgatását úgy tekinti, mintha az adós beleegyezne a szerződésmódosításba (2015. évi CXLV. törvény 13. § (5) bek. és 18. § (3) bek.).

Az adósoknak joguk van kérni az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB), hogy vizsgálja meg a szerződések módosításának ezt a módját.

Az Alkotmánybíróság joggyakorlata igazolja, hogy Magyarországon nincs jogállam, mert nincsenek a hatalmi ágak elválasztva egymástól.

Az alkotmánybírák nyilvánvalóan nem értik, hogy egy jogállamban a törvényhozásnak nincs joga beleszólni magánjogi szerződésekbe.

A PITEE egyesület ismét segítséget fog nyújtani azoknak, akik a strasbourgi bírósághoz kívánnak fordulni jogvédelemért. Hamarosan elkészítjük a szükséges beadványok tervezetét, és a weboldalunkon közzétesszük a részvétel feltételeit.

A strasbourgi eljárás elindítására, az elutasító végzés kézbesítésétől számítva  6 hónap áll rendelkezésre.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Az Emberi Jogok Európai Egyezménye világosan kimondja, hogy polgári jogi jogokat és kötelezettségeket kizárólag bíróságok állapíthatnak meg.

Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk (1) bek.
Tisztességes tárgyaláshoz való jog
1. Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja, és hozzon határozatot polgári jogi jogai és kötelezettségei tárgyában.

Az Országgyűlés által elfogadott 2015. évi CXLV. törvény kifejezett célja az, hogy az adósok polgári jogi jogait és kötelezettségeit módosítsa. Ezt azonban az egyezmény tiltja.

hüp-hüp-hüp barbatrükk

hüp-hüp-hüp barbatrükk

Az Országgyűlés azzal a csalafintal trükkel éri el a kívánt joghatást, hogy a bankok számára előír egy kötelező tartalmú ajánlatot. Az adósok számára pedig felállítja azt a  vélelmet, hogy az adós hallgatásával elfogadja a bank ajánlatát.

2015. évi CXLV. törvény
egyes fogyasztói kölcsönszerződésekből eredő követelések forintra átváltásával kapcsolatos kérdések rendezéséről

13. § (5) Ha a fogyasztó határidőben nem élt az (1) bekezdésben foglaltakkal, úgy kell tekinteni, hogy a pénzügyi intézmény által megküldött, e törvény rendelkezéseinek megfelelő szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatot teljes körűen elfogadta, és a szerződés közös megegyezéssel módosult.

18. § (3) Az érintett főadós az (1) bekezdés szerinti tájékoztatás kézbesítését követő 30 napon belül írásban kezdeményezheti a követelés forintkövetelésre történő átváltásának mellőzését, ennek hiányában úgy kell tekinteni, hogy azt tudomásul vette.

Az Országgyűlés nyilvánvalóan megpróbálja megkerülni az egyezmény tilalmát.

Az Alkotmánybírák azt hiszik, hogy ennek a csalafinta trükknek majd bedőlnek a strasbourgi bíróság bírái is.

Kiváncsian várjuk a strasbourgi bíróság döntését.

PITEE

Független bíróságok

Független bíróságok

Az Alkotmánybíróság indoklása (kivonat)

[14] Emlékeztet az Alkotmánybíróság azonban arra, hogy a korábbi ügyben vizsgált kötelező szerződésmódosítás esetében a jogalkotó csak korlátozottan biztosította a fogyasztóknak az „opt-out” vagyis a „kívülmaradás” lehetőségét, ezért a panaszosok számára nem állt rendelkezésre más út, mint az Alkotmánybíróságtól kérni a jogszabály alkotmányossági vizsgálatát. Jelen ügyben ettől eltérő a jogi helyzet: a Tv. ugyan elrendelte a követelések forintra történő átváltását, azonban a kívülmaradás lehetőségét minden érintett fogyasztó számára biztosította: a) a Tv. 13. § (1) bekezdése értelmében az érintett fogyasztó a devizaalapú kölcsönszerződések forintra átváltott, módosított szövegének kézbesítését követő 30 napon belül igazolható módon írásban nyilatkozhat arról, hogy a szerződés módosítását nem fogadja el; b) már felmondott devizaalapú kölcsönszerződésekből eredő követelés esetében a fogyasztó a Tv. 18. § (3) bekezdése szerint a forintra történő átváltásról szóló tájékoztatás kézbesítését követő 30 napon belül írásban kezdeményezheti forintkövetelésre történő átváltás mellőzését.

[15] A jogalkotó tehát normatív megoldást kívánt nyújtani a Tv.-nyel érintett devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatban felmerült, az árfolyam-kockázatból eredő, és társadalmi méretűvé vált problémára [a Tv. indokolás szerint az „árfolyam ingadozás mintegy 200 ezer családot érint, az állomány 305 milliárd Ft (így a pénzügyi stabilitásra gyakorolt hatása mellett jelentős társadalmi problémának is tekintendő).”], ugyanakkor minden fogyasztónak – tehát valamennyi alkotmányjogi panaszosnak is – lehetőséget adott a szerződés-módosítás elutasítására abban az esetben, ha a jogalkotói megoldással nem értenének egyet vagy azt magukra nézve bármely okból hátrányosnak találnák. A szerződés-módosítás elutasításának lehetőségével bármely érintett fogyasztó feltétel és indokolás nélkül élhetett.

[16] Ebben a szabályozási környezetben – mivel a fent kifejtettek szerint biztosított a kívülmaradás lehetősége – a vizsgált törvényi előírások az Alkotmánybíróság megítélése szerint nem vetnek fel olyan alapvető alkotmányjogi jelentőségű kérdést, amely az indítványok érdemi vizsgálatát indokolttá tenné. Az Alkotmánybíróság ezért az alkotmányjogi panaszokat az Ügyrend 30. § (2) bekezdés a) pontja alapján visszautasította.

DownloadAB végzés IV/227/2016.
2016.05.17.


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: