A Fővárosi Törvényszéken múlik hogy fizet-e osztalékot az OTP

Keresetet indítottunk az OTP Bank Nyrt. ellen május elején annak érdekében, hogy a bíróság tiltsa meg a banknak, hogy idén osztalékot fizessen.

Beperelte a PITEE az OTP-t. Fizethet-e osztalékot az OTP?
(2016.05.05)

A bank vezetősége eltitkolja a részvényesek elől, milyen pénzügyi következményei lesznek annak, ha a strasbourgi Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítja, hogy a devizahiteles törvények sértik az adósok emberi jogait.

Egy demokratikus ország, jogállami igazságszolgáltatása megtiltaná az OTP-nek, hogy osztalékot fizessen.

Kiváncsian várjuk, hogyan döntenek a magyar bíróságok.

Az ugyved aki meghuzta az OTP bajszat (Figyelo)

(Figyelő 2016/20)

DownloadAz ügyvéd, aki meghúzta az OTP bajszát (Figyelő 2016/20)

Olvassa el a Fővárosi Törvényszékhez benyújtott legutóbbi beadványunkat:


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


BEADVÁNY

Fővárosi Törvényszék
dr. Szilvás György, bíró
Budapest
Markó u. 27.
1055

23.P.22.237/2016.

Tárgy: jogszabálysértő közgyűlési
határozatok hatályon kívül helyezése

Tisztelt Fővárosi Törvényszék!

Alulírott, XXXXXXXXX, mint Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület – felperes  jogi képviselője, a felperes nevében, az OTP Bank Nyilvános Részvénytársasággal – alperes – szemben, jogszabálysértő közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése céljából a 2016. május 5. napján benyújtott keresetlevelet

DownloadPITEE keresetlevele az OTP ellen. Közgyűlési határozat megtámadása.
[2,2 MB] (2016 május 5.)

az alább információkkal egészítem ki.

1. A 2016. április 15. napján megtartott közgyűlés jegyzőkönyve

Mellékelten küldöm a 2016. május 5. napján benyújtott keresetlevél F/6 sz. mellékletét.

DownloadOTP Bank Nyrt. – Közgyűlési Jegyzőkönyv
(2016.04.15.)

Ez a melléklet az alperes közgyűlésének a jegyzőkönyve. Az alperes ezt a dokumentumot 30 nappal a közgyűlés időpontja után tette közzé a weboldalán (2013. évi V. törvény, Ptk. 3:278. § (4) bek.).

Az alperes közgyűlésének a jegyzőkönyve bizonyítja, hogy az alperes igazgatósága NEM válaszolta meg a felperes kérdéseit.

A felperest az érdekelte volna például, hogy „a vezetőség álláspontja szerint van-e kockázata annak, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítja, hogy a devizahiteles törvények sértik az európai emberi jogokat.” (Jegyzőkönyv 15. Oldal)

Ha elolvassuk az OTP Bank munkatársainak a válaszait a jegyzőkönyvben, akkor azokból nem derül ki, hogy az alperes igazgatósága számol-e ezzel a kockázattal. A megszólalásokból csak az derül ki, hogy az OTP Bank „nem csak a deviza alapú hitelezés kérdésében, hanem minden más kérdésben is a jogszabályok előírásai szerint működik, prudensen, betartja a jogszabályokat”. (jegyzőkönyv 16. oldal, Kovács Antal)

Az igazán érdekes kérdés azonban pont az, hogy mi van akkor, ha az alperes olyan jogszabályokat is betart, amelyek sértik az emberi jogokat.

A felperest továbbá az is érdekelte volna, hogy, ha az Emberi Jogok Európai Bírósága megállapítaná, hogy a devizahiteles törvények sértik az emberi jogokat, akkor ennek mekkora hatása lenne a Bank pénzügyi helyzetére – kicsi, közepes vagy nagy? A jegyzőkönyvből az is világosan kiderül, hogy az alperes munkatársai erre a kérdésre sem adtak választ.

Az alperes munkatársai ugyanígy nem válaszolták meg a felperes többi kérdését sem.

2. Végzés a határozatok felfüggesztéséről

Mellékelten küldöm az alperes 2016. május 10. és 11. napján kiadott rendkívüli tájékoztatóit saját részvény tranzakciókról (F/12 és F/13 sz. mellékletek). Továbbá utalok a 1/2016. sz. közgyűlési határozat tartalmára (F/7), mely szerint az alperes ezt a közgyűlési határozatot 2016. június 6. napjától készül végrehajtani.

Ezek a dokumentumok bizonyítják, hogy az alperes végrehajtja a jogszabálysértő közgyűlési határozatokat vagy a végrehajtás megkezdését a közeljövőben kilátásba helyezte.

A fentiekre tekintettel kérem a bíróságot, hogy hozzon haladéktalanul végzést a jogszabálysértő közgyűlési határozatok végrehajtásának a felfüggesztéséről.

A felperes jogos érdeke, hogy az alperes törvényes működése helyre álljon. Az alperes működése akkor válik törvényessé, ha az alperes igazgatósága tájékoztatást ad az alperes üzleti tevékenységét érintő kockázatokról, és ennek ismeretében a közgyűlés újra dönt az éves jelentés elfogadásáról.

Mivel az alperes működése jelenleg törvénysértő, a bíróságnak fel kell függesztenie az 1/2016 és a 10/2016 sz. közgyűlési határozatok végrehajtását.

A bíróság döntése azért halaszthatatlan, mert ha az alperes végrehajtja az 1/2016 sz. határozatot, és fizet osztalékot a részvényeseknek, akkor a határozat egy későbbi felfüggesztése esetén az osztalékfizetést már nem lehet visszacsinálni. Az alperes nem fogja tudni visszakövetelni a részvényesektől a kifizetett osztalékot.

Budapest, 2016. május 27.

PITEE
Felperes

 

Bankárkormány

Bankárkormány

DownloadPITEE keresetlevele az OTP ellen. Közgyűlési határozat megtámadása.
[2,2 MB] (2016 május 5.)

DownloadOTP Bank Nyrt. – Közgyűlési Jegyzőkönyv
(2016.04.15.)

Jegyzőkönyv

az OTP Bank Nyrt.

2016. évi rendes, a részvényesek személyes jelenlétével
megtartott közgyűléséről

A közgyűlés helye: S ofitel Budapest Chain Bridge (Budapest V., Széchenyi István tér 2.)
A közgyűlés időpontja: 2016. április 15.

[…]

PITEE: Jó napot kívánok! Az általam képviselt részvényes neve: Pénzügyi
Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület.

Minden bank annyira sikeres, amennyire a saját kockázatait menedzselni tudja, tehát nagyban függ az éves eredmény attól, hogy minden kockázatot a bank figyelembe vett-e. Mielőtt elmondanám az előre megfogalmazott kérdéseket, röviden összefoglalnám a kérdések hátterét, mert sokan az elnök-vezérigazgató úr és a miniszter úr előadása során azt gondolhatták, hogy itt a devizahitelekkel kapcsolatban már nincsenek kockázatok. Azt gondolom, hogy a devizahitelek egy rendkívül érdekes jelenség Magyarországon és ezen keresztül nagyon jól be lehet mutatni, hogy miért nagy Magyarország országkockázata. Az országkockázat ugyanis nagyban függ a jogrendszer stabilitásától, a devizahitelek tündöklése és bukása pedig azt mutatja, pontosabban azt lehet látni, hogy mi a különbség a magyar jogrendszer és az angol vagy német jogrendszer között. A félreértések elkerülése végett a Közgyűlés előtt mi már váltottunk egy levelet, szeretném elmondani, hogy milyen mélységű választ remélek a kérdéseimre. Ezzel kapcsolatban pedig felolvasnék egy mondatot az OTP Bank saját dokumentumából. Az OTP Bank dokumentuma szerint a Bank működtet egy kockázatkezelési rendszert, ami magában foglalja a kockázatok azonosítását, hatásuk felmérését, elemzését, a szükséges intézkedési tervek kialakítását, valamint ezek hatékonyságának és eredményességének nyomon követését. Tudom, hogy a mai közgyűlés nem alkalmas arra, hogy erről ilyen mélyen beszéljünk. Engem két dolog érdekelne, hogy a felsorolt kockázatokat, amiket említek, azonosította-e az Igazgatóság és az auditor annak érdekében, hogy eldöntsék, hogy olyan jelentős kockázat e, ami bele kell, hogy kerüljön az éves jelentésbe vagy sem. Egyrészt csak az érdekel, hogy látják-e ezt a kockázatot vagy sem és második lépésben érdekelne az, hogy felmérték-e a kockázat hatását, ez alapján viszont elég, ha azt mondják, hogy a kockázat hatása a Bank éves eredményére kicsi, közepes vagy nagy. Ha gondolják, a kérdéseket át tudom adni, mert előre meg vannak fogalmazva.

Az 1. kérdés: A vezetőség álláspontja szerint van-e annak kockázata, hogy a Bank összes 2009, előtt megkötött deviza alapú fogyasztói szerződése semmis. Van vagy nincs. Ha feltételezzük, hogy a Bank összes 2009 előtt kötött deviza alapú fogyasztói kölcsön szerződése semmis, akkor ennek mekkora hatása lenne a Bank pénzügyi helyzetére – kicsi, közepes vagy nagy? Következő kockázat: A vezetőség álláspontja szerint van-e kockázata annak, hogy az emberi Jogok Európai Bírósága megállapítja, hogy a devizahiteles törvények sértik az európai emberi jogokat. Van vagy nincs. Ha feltételezzük, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága ezt megállapítja, akkor ennek mekkora hatása lenne a Bank pénzügyi helyzetére – kicsi, közepes vagy nagy?

A vezetőség álláspontja szerint van-e kockázata annak, hogy a devizahitelekkel kapcsolatos bírósági perek évekig elhúzódnak. Ha feltételezzük, hogy a devizahitelesekkel kapcsolatos perek még évekig elhúzódnak, akkor ennek mekkora hatása lenne a bank üzleti teljesítményére? A vezetőség álláspontja szerint van-e esélye annak, hogy az OTP Bank kártérítést kapjon a devizahiteles törvények miatt a Magyar Államtól és ha ilyen kártérítést kapna, ennek milyen hatása lenne a bank éves jelentésére?

Végezetül: A vezetőség álláspontja szerint mekkora az esélye annak, hogy az OTP Bank másodfokon megnyerni a Fővárosi Törvényszék előtt folyamatban lévő 32642278/2013 számú ügyet?

Köszönöm.

Dr. Csányi Sándor: Mielőtt válaszolnánk, mégis kérem, hogy hozza ide a kérdéseket, mert
hosszabbra sikeredett, mint reméltem.

Dr Csere Bálint: Köszönjük szépen a kérdéseket és a felszólalást. Valóban, ahogy említette, volt egy levélváltásunk. Azt gondolom, hogy ezek közül a kérdések közül némelyik tartozhat a napirend megtárgyalásához, ami alatt azt értem, hogy azon információk, tények, adatok figyelembevétele tartozik a napirendhez, amelyek a napirend végén a határozati javaslat elfogadásának, illetve elutasításának mérlegelése körébe tartoznak. Akkor tartozik a napirendhez egy vita, ha az előterjesztésben előterjesztett határozati javaslat elfogadásához vagy elutasításához ad információkat, arról tudunk dönteni. Röviden előzetesen ennyit és utána válaszolnánk bizonyos kérdésekre.

Dr. Csányi Sándor: Pillanat türelmet kérek, még nem tudom, ki válaszoljon. Bár itt nem látom a kérdések között a céltartalékot, ami szóban elhangzott, hogy erre képeztünk-e és megfelelően figyelembe vettük-e a kockázatokat,

PITEE: Az csak a levélben volt.

Dr. Csányi Sándor: Úgy gondolom, hogy az auditornak kellene válaszolnia, hogy a Bank kockázati politikája és tartalékolási politikája megfelelő e és figyelembe vett-e minden lehetséges kockázatot.

Dr. Hruby Attila: Igen, természetesen vizsgáltuk a könyvvizsgálatunk során azt, hogy a Bank megfelelő céltartalékokat képzett-e és megfelelően felmérte-e a kockázatokat és eleget tett-e mind a Számviteli törvényben, mind az IFRS-ben meghatározott feltételeknek a céltartalékképzés szempontjából és azt állapítottuk meg, hogy ezeket a beszámoló megfelelően tartalmazza.

Dr. Csányi Sándor: Köszönöm szépen. Azt kérem, hogy Kovács Antal úr, a lakossági terület vezérigazgató-helyettese válaszoljon és utána a jogi kérdések megválaszolására Csere Bálint urat kérem meg.

Kovács Antal: Jó napot kívánok, Tisztelt Közgyűlés! Egy nagyobb volumenű filozófiát is tartalmazó kérdéseket hallottunk a kockázatok felmérésével, illetve a különféle perek állapotával kapcsolatban, ami nem az én kompetenciámba tartozik és erre nem is kívánok válaszolni. Az auditor megadta a választ és gondolom, a jogi kollégák is megadják erre a választ.

A devizahitelezés kérdéséről lehet nagyon röviden és hosszabban is beszélni. Az OTP Bank nem csak a deviza alapú hitelezés kérdésében, hanem minden más kérdésben is a jogszabályok előírásai szerint működik, prudensen, betartja a jogszabályokat. Nyilván nem tévedhetetlen az OTP Bank sem és időnként tévedünk, ezt a leggyorsabban ki akarjuk javítani és ki is javítjuk. A devizahitelezés története 2004 környékén kezdődött, elsősorban a külföldi tulajdonú bankok olcsó forrásszerzési lehetősége nyújtott erre lehetőséget.

Az OTP Bank, mint a forint forrásokban gazdag bank ennek nyilván ellenállt, üzletileg is nagyon rosszul jött a banknak ez a kérdés, de a piaci nyomásnak nem tudott ellenállni, hiszen az egyik negyedévről a másikra drámaian csökkent a piaci részesedésünk, 46 %-ról 12 %-ra ment le, amit a részvényesek sem engedtek volna meg a Banknak, de a Bank vezetése is úgy gondolta, hogy fel kell venni a kesztyűt és utolsóként a nagybankok közül beszállt ebbe a versenybe, illetve ebbe a lehetőségbe. Érzékelve azokat a problémákat, amit a világ egyik legnagyobb válsága jelentett az egész világra, az OTP Bank is megpróbálta a problémát kezelni és saját adósvédelmi programokat dolgozott ki az adósaink megvédése érdekében. Ezt önként tettük, az ügyfél és a Bank érdeke egybeesett. A Magatartási Kódexet önként alkották meg a magyar bankok, vállalták azokat a kötelezettségeket, hogy az erejükhöz mérten mindent megtesznek a devizahitelesek problémájának megoldása érdekében.

Ennek egyik kezdeményezője és első aláírója az OTP Bank volt. Később különféle állami programok is beindultak. Ezeket az önként vállalt kötelezettségeket a pénzügyi szervezetek mindenkori felügyelete szigorúan ellenőrizte. Később a gyűjtőszámla néven nevezett konstrukció alakult ki, ami szintén segített a devizahitel problémáinak megoldásában, majd a banki gyakorlatokat értékelve a Kúria hozta meg azt a végső döntését, amely szerint a devizahitelek kapcsán a bankoknak elszámolási kötelezettségük van az ügyfelekkel szemben, ez tavaly megtörtént. Ez a magyarországi banktörténet legnagyobb tranzakció számával, a bankok és ügyfelek együttműködésével járt, ilyen még nem volt a magyar bankrendszerben. 1,4 millió szerződést kellett újra számolni egy rettenetesen bonyolult képlet alapján, az ügyfeleinkkel pontosan elszámoltunk. Ezt folyamatosan nyomon követte és követi a Magyar Nemzeti Bank. Ebből az 1,4 millió szerződés újra számolásából nyilván panaszok is keletkeztek, az OTP Bankcsoporthoz (OTP Core és az összes magyarországi hitelezéssel kapcsolatba kerülő leányvállalat) 29.323 panasz érkezett. Ezeket megvizsgálta az OTP Bank panaszkezelési területe és azt találtuk, hogy 233 esetben volt igaza az ügyfélnek, valamit valahol eltévesztettünk. Nyilván 1 eset is sok, de ez mégis csak egy nagyon alacsony szám. Az ügyfeleknek, aki a döntésünkkel nem értett egyet, lehetősége volt a Pénzügyi Békéltető Testülethez fordulni. Bankcsoport szinten 3200 egynéhány esetben fordultak az ügyfelek a Pénzügyi Békéltető Testülethez, ebből összesen 823 esetben kezdeményezett eljárást a PBT. 750 esetben elutasította az ügyfél panaszát és a Banknak adott igazat. 45 esetben egyezséggel zárult az ügymenet és mindösszesen 12 olyan eset volt, amiben a Bankot — idézőjelben mondom — elmarasztalták. Ez az elmarasztalás nem törvényszegés vagy a rendeletek be nem tartása miatt volt, hanem a Pénzügyi Békéltető Testület úgy találta, hogy ebben a 12 esetben az ügyfelek ugyan jogvesztő határidő-késedelemben voltak, mégis nézzük meg, számoljuk újra. Ezt 10 esetben megtettük és 2 esetben bírósághoz fordultunk.

Az ügyféloldali része ennek a történetnek, ahogy a miniszter úr is mondta, a Kúria döntésével lezárult. Amiben a Kúria úgy ítélte meg, hogy a bankok nem helyesen jártak el, abban a két esetben pontosan ki kellett számítani, hogy mennyi jár vissza az ügyfeleknek, azt nagyon pontosan visszafizettük és ilyen ügyfél reakciókat kaptunk.

Dr. Csere Bálint: Köszönöm szépen vezérigazgató-helyettes úr szavait és ha megengedi, a továbbiakban én folytatnám néhány információval. Azzal kezdeném, hogy fontos figyelembe venni azt, hogy éppen perben állunk egymással. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdekképviseleti Egyesület közérdekű pert indított az OTP Bank Nyrt ellen, amely most másodfokon felfüggesztés stádiumában áll. Azt gondolom, hogy tolerálhatja, hogy egy folyamatban lévő perben a per részleteiről nem szeretnénk információkat szolgáltatni.

Ami azt a kérdését illeti, hogy tartunk-e attól, hogy a 2009. előtt megkötött összes deviza alapú fogyasztói kölcsön szerződésünk semmis lenne, azt gondolom, hogy a 2014-ben hozott jogszabályok és az ezek alapját képező kúriai jogegységi határozat világosan elfoglalta azt a jogi álláspontot, hogy a jogalkotó milyen megközelítést tart helyesnek. A Bank is szenvedő alanyává vált olyan jogi álláspontoknak, amely a deviza és forint alapú hitelek esetében is megállapította egyes szerződési elemek érvénytelenségét, így az árfolyamrés és az egyoldalú szerződésmódosítás, egyoldalú kamatemelés tekintetében. Erre vonatkozóan a Bank az elmúlt évben pontosan elszámolt az ügyfeleivel. Az előbb elhangzottak a statisztikák, hogy ez milyen összeget tett ki. Az tagadhatatlan, hogy az egyes perek folytatódnak, csakúgy, mint más bankok esetében. Az OTP az elszámolások megtörténtét követően bejelenti a bíróságnak az elszámolás végrehajtását, ez alapján folytatódnak a perek. Azt tudjuk mondani, hogy azokban a perekben, ahol csak az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelés volt a probléma, ott a bíróságok lezárják, megszüntetik ezeket a pereket. Ugyanakkor az is ténykérdés, hogy egyes perekben az ügyfelek további érvénytelenségi jogcímeket találtak maguknak, ezt mi vitatjuk, ezekben az ügyekben folytatódnak a jogi eljárások, azt jelen pillanatban nem lehet sem számszerűsíteni, sem megjósolni, hogy mikor és milyen eredménnyel fognak ezek kifutni. Mi bízunk az igazunkban, bízunk abban, hogy a kúriai jogegységi határozat világos iránymutatást adott mind a bíróságoknak, mind a jogkereső közönségnek, akár az árfolyamkockázat viselésével kapcsolatos kérdésekben, akár egyéb kérdésekben. Meggyőződésünk, hogy az OTP Bank Nyit mindenkor a hatályos jogszabályok betartásával kötötte meg ezeket a szerződéseket és a gyakorlatban is így járt el. Ami a strasbourgi ügyet illeti, panaszt nyújtottunk be a strasbourgi bírósághoz. Fontos hangsúlyozni, hogy egyelőre ez egy elvi jellegű beadvány volt, tehát nem számszerűsítettünk kártérítési igényt. Hozzáteszem, hogy a strasbourgi bíróság nem kifejezetten kártérítést ítél meg, hanem az egyezmény betűjének betartatása felett őrködik. A tagállamok csatlakoztak az Európai Emberjogi Egyezményhez, és a bíróság egy méltányos összeget szokott megítélni, ha azt állapítja meg, hogy az Egyezmény sérült.

Egyelőre nincsenek számszerűsítve ilyen igények, ezért sem tudunk ebben konkrétumot mondani Önnek. Azt indítványozom, hogy a további kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv részvényesi jogokra vonatkozó szabályai szerint keresse fel a Bankunkat. A részvényesi tájékozódási jog nem csak a közgyűlésen, hanem egyébként is megilleti a részvényeseket. A közgyűlésen arról szól a tájékozódási jog, hogy a napirendhez szorosan kapcsolódó kérdésekben kapjon megfelelő információt a részvényes. Az OTP Bank maximális transzparenciával kíván eljárni a befektetői felé, nagyon szívesen fogadjuk Önt és megadjuk a szükséges tájékoztatásokat. Bízom benne, hogy most kellő információt kapott Ön is és az összes többi részvényesünk is ahhoz, hogy az 1. sz. napirendhez tartozó határozati javaslatról megfontolt döntést hozhasson.

Köszönöm szépen.

[…]

DownloadOTP Bank Nyrt. – Közgyűlési Jegyzőkönyv
(2016.04.15.)

DownloadPITEE keresetlevele az OTP ellen. Közgyűlési határozat megtámadása.
[2,2 MB] (2016 május 5.)


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: