Mit lehet tenni a jogegységi határozatok ellen?

A Kúria közzé tette a harmadik jogegységi határozatát a deviza-alapú hitelszerződésekkel kapcsolatban (PJE 6/2013, 2/2014, 1/2016).

PITEE-A bankoknak nem kell betartaniuk a torvenyeket

Törvény előtti egyenlőséget!

A jogegységi határozatok indoklása alapján nyilvánvaló, hogy a jogegységi határozatok célja nem az igazságszolgáltatás.

A Kúria bíráit kizárólag az a cél motiválja, hogy megfosszák a devizahiteleseket törvényes jogaiktól, és ezzel a devizahitelesek nyakába varrják az árfolyamkockázat okozta terheket.

A Kúria határozatai bizonyítják, hogy Magyarország nem jogállam.

A jogegységi határozatokat is meg lehet támadni a demokratikus Európai fórumokon.

A PITEE egyesület meg fogja tenni a szükséges lépéseket annak érdekében, hogy a demokratikus európai fórumok a lehető leghamarabb megvizsgálják a jogegységi határozatokat.

Mindenki segítségét kérjük!

A PITEE egyesület azonban túl kicsi ahhoz, hogy egyedül rá tudjuk irányítani az európai döntéshozók figyelmét a devizahitelesek jogfosztására.

Egyes pereket el tudunk indítani (Irány Strasbourg – Autó és Személyi Hitelesek, 2016.05.27), de ez nem elég ahhoz, hogy a jogegységi határozatokat gyorsan és hatékonyan megtámadjuk.

Szükségünk lesz a lehető legtöbb segítségre annak érdekében, hogy ne kelljen minden devizahitelesnek külön pert indítania.

Kérünk mindenkit, aki fel akar lépni a nemzetközi fórumokon a jogegységi határozatok ellen, hogy iratkozzon fel a levelezőlistánkra és figyelje a weboldalunkon közzétett híreket!

Hamarosan közzé fogjuk tenni a megfelelő beadványokat.

Üdvözlettel
PITEE


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


banner-law
A PITEE egyesület sokmindent megtett az elmúlt években annak érdekében, hogy a devizahitelesek érdekeit képviseljük:

A jogegységi határozatok esetében azonban a PITEE egyesület nem tud egyedül hatékonyan fellépni a demokratikus európai fórumokon.

Több százezer adós nyögi a forintosított deviza hitelek terheit. A lehető legtöbb adós összefogására szükségünk lesz ahhoz, hogy megdöntsük a jogegységi határozatokat.

Ehhez kérjük mindenki segítségét!

Független bíróságok

Független bíróságok

1/2016. Polgári jogegységi határozat
a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződések tárgyának és törlesztő
részleteinek meghatározásával kapcsolatos elvi kérdésekről

A Kúria Polgári Kollégiumának jogegységi tanácsa a kollégiumvezető által – a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (a továbbiakban: Bszi.) 32. § (1) bekezdés a) pontja alapján, a 34. § (1) bekezdésére figyelemmel – indítványozott jogegységi eljárásban meghozta a következő jogegységi határozatot:

1. A deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés abban az esetben is megfelel a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Hpt.) 213. § (1) bekezdés a) pontja által előírt követelménynek, ha az írásba foglalt szerződés – ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is – a kölcsön összegét forintban (lerovó pénznem) határozza meg, feltéve, hogy az így meghatározott kölcsönösszeg devizában (kirovó pénznem) kifejezett egyenértéke pontosan kiszámítható az átszámítás szerződésben rögzített későbbi időpontjában, ennek hiányában a folyósításkor, az akkor irányadó árfolyam figyelembe vételével.

2. A deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés abban az esetben is megfelel a Hpt. 213. § (1) bekezdés e) pontja által előírtaknak, ha az írásba foglalt szerződés – ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is – kiszámítható módon tartalmazza a törlesztő részletek számát, összegét és a törlesztési időpontokat. A törlesztő részletek összege kiszámíthatónak tekintendő, ha a szerződés rögzíti legalább azokat az adatokat és azt a számítási módot, amelyek alapján a törlesztő részletek összege az átszámítás szerződésben rögzített későbbi időpontjában, ennek hiányában az egyes törlesztő részletek esedékességekor pontosan meghatározható.

3. Ha a deviza alapú fogyasztási és lakossági kölcsönszerződés – ideértve az annak a szerződéskötéskor részévé vált általános szerződési feltételeket is – tartalmazza az 1. és a 2. pontban írtakat, a szerződéskötést követően közölt egyoldalú jognyilatkozat (pl. folyósítási értesítő, törlesztési terv, fizetési ütemezés) a pénzügyi intézmény fogyasztónak nyújtott tájékoztatásának minősül, amely nem érinti a szerződés létrejöttét vagy érvényességét.

Budapest, 2016. június 6.

forrás: Kúria


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: