Pert vesztettünk az OTP ellen – Dr. Lazányi Erika bíró

A Fővárosi Törvényszék elsőfokon elutasította a keresetünket, amit idén tavasszal indítottunk az OTP Bank ellen.

Dr Lazányi Erika bíró szerint egy demokratikus jogállamban elfogadható az, ha egy bank elveszi az emberek vagyonát és aztán azt szétosztja nyereségként a részvényeseknek.

Dr. Lazányi Erika bíró

Vitam et sanguinem pro rege nostro!

Az Egyesület, mint részvényes, azt akarja elérni, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az OTP Bank 2015. évi éves jelentés elfogadásáról és az osztalék kifizetéséről szóló döntéseket, mert a közgyűlés azokat a törvényi követelmények megsértésével hozta.
A bank igazgatósága ugyanis nem adott választ arra a kérdésre, hogyan fogja a bank kártalanítani a devizahiteleseket, ha a strasbourgi emberi jogi bíróság megállapítja, hogy a devizahiteles törvények sértik az emberi jogokat.

Az ítélet indoklása szerint az OTP Bank igazgatósága nem köteles ezt kérdést megválaszolni.

Az ítélet ellen fellebbezni fogunk.

SZAVAZZON: Ön kinek adná oda Dr. Lazányi Erika vagyonát?


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


pitee-otp-duo

Törvény előtti egyenlőséget!

Az előzményekről itt tájékozódhat.

Beperelte a PITEE az OTP-t. Fizethet-e osztalékot az OTP?
(2016.05.05)

A Fővárosi Törvényszéken múlik hogy fizet-e osztalékot az OTP
(2016.05.30)

 

Dr. Lazányi Erika ítélete egy újabb írásos bizonyíték arról, hogy Magyarországon nem jogállam, mert a bíróságok nem biztosítják a törvények előtti egyenlőséget.

A bíróságok nem szankcionálják a hatalmi elit törvénysértéseit, hanem, éppen ellenkezőleg, ítéleteikkel legitimálják azokat.

Ma már nyílt titok az, hogy a bíróságok elcsalják a peres eljárásokat:

Egész pontosan meg lehet mondani, hogyan befolyásolja a politika a bíróságokat
(Fleck Zoltán jogszociológus, 2016.11.28. 444.hu)

A részvényesek jogait az Európai Unió különböző irányelvei garantálják. A keresetünk elutasítása azt is megmutatja, hogy Dr Lazányi Erika nem tiszteli az Európai Unió alapértékeit sem.

Magyarország mindaddig nem lesz egy erős és sikeres ország, amíg a bíróságok nem tartják be a demokratikus játékszabályokat.

Független bíróságok

Független bíróságok

 


Fővárosi Törvényszék Gazdasági Kollégiuma
1027 Budapest, Varsányi Irén utca 40-44.

38.G.42.120/2016/11.

DownloadÍtélet PITEE ./. OTP Bank elsőfok 2016. november 21.
(Dr. Lazányi Erika)

A Fővárosi Törvényszék a XXX XXXXX XXXXXX által képviselt Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-Képviseleti Egyesület (1084 Budapest, Mátyás tér 17. III/9.)felperesnek a Nagy és Trócsányi Ügyvédi Iroda (1126 Budapest, Ugocsa u. 4/B.) által képviselt OTP Bank Nyilvános Rt. (1051 Budapest, Nádor u. 16.) alperes ellen közgyűlési határozathatályon kívül helyezése iránt indított perében a bíróság meghozta az alábbi

í t é l e t e t.

A bíróság a felperes keresetét elutasítja és kötelezi, hogy 15 napon belül fizessen meg az alperesnek30.000.- (harmincezer) Ft + ÁFA perköltséget.

[…]

A felperes keresete alaptalan.

A Ptk. 3:35. §-a szerint a jogi személy tagja, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogokgyakorlója, a jogi személy vezető tisztségviselője és felügyelő bizottsági tagja kérheti a bíróságtól atagok vagy az alapítók és a jogi személy szervei által hozott határozat hatályon kívül helyezését, haa határozat jogszabálysértő, vagy a létesítő okiratba ütközik.

A peres felek között nem volt vitatott, hogy a felperes az alperes részvényese, így a közgyűlésihatározat megtámadása iránti per megindítására jogosult volt.

A Ptk. 3:257. §-a alapján a részvényes jogosult a közgyűlésen részt venni, felvilágosítást kérni, valamint észrevételt és indítványt tenni, szavazati joggal rendelkező részvény birtokában szavazni.

A Ptk. 3:258. § (1) bekezdése alapján a közgyűlés napirendjére tűzött ügyre vonatkozóan azigazgatóság köteles minden részvényesnek a napirendi pont tárgyalásához a szükséges tájékoztatástmegadni, úgy, hogy a részvényes – a közgyűlés napja előtt legalább 8 nappal benyújtott írásbelikérelmére – a szükséges felvilágosítás legkésőbb a közgyűlés napja előtt 3 nappal megkapja.

A bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapítható, hogy a felperes által a közgyűlésösszehívása okán a napirendi pontokra vonatkozóan feltett kérdéseire, az alperes a közgyűléstmegelőzően, illetve a közgyűlésen választ adott. A közgyűlési határozatok felülvizsgálata irántiperben a bíróság nem vizsgálja, hogy a felperes által feltett kérdésre milyen, tartalmában a felperesszámára kimerítő, kielégítő válasz érkezett-e. Nem vitásan, a felperesnek, mint részvényesnek(tulajdonosnak) érdekében áll, hogy az alperes sikeresen és törvényesen működjön, illetve gondosszándék vezérli az alperes gazdálkodásáért. Ennek gyakorlására biztosítja a jogot a Ptk. is, a márfelhívott rendelkezéseiben.
A felperes élt a tájékoztatáshoz való joggal, melyben az alperes nem korlátozta. E tekintetben, különös figyelemmel a felperes által feltett kérdésekre, a bíróság külön hangsúlyozza, hogy a jelenpertípusban, a társaság működésének gazdasági, illetve gazdaságossági szempontjait nemvizsgálhatja felül, így azt sem, -kiragadva-, hogy az alperes milyen összegű céltartalékot képzett, illetve, hogy ezen céltartalék összege megfelelő mértékű-e az alperes működéséhez, illetve agazdasági környezet kockázataihoz képest.
Az alperes gazdálkodásáért annak vezetősége, felügyelő bizottsága, könyvvizsgálója, a Ptk.vonatkozó szabályai szerint, felelősséggel tartozik és a számviteli rend szerinti működést az errefeljogosított szervek (NAV, MNB) szintén vizsgálják.
Ezért és mert a mérlegadatokat a bíróság nem vizsgálja és nem is vizsgálhatja, döntésében kizárólagarra szorítkozott, hogy a társaságokra vonatkozó szabályok értelmében, a fent hivatkozottak szerinta felperes tájékoztatáshoz való jogosultsága, joga sérült-e. Az alperes közzétette a beszámolótervezetét, illetve a mérlegadatokat a kiegészítő jelentésekkel, a felperes ezzel kapcsolatos kérdéseitmegválaszolta, így a határozat, a felperes által megjelölt jogszabályba nem ütközik.

A Ptk. 3:223. § (1) bekezdése szerint a saját részvény megszerzésének feltétele, hogy a közgyűlés –a megszerezhető részvények fajtájának, osztályának, számának, névértékének, visszterhesmegszerzés esetén az ellenérték legalacsonyabb és legmagasabb összegének meghatározása mellett– előzetesen felhatalmazza az igazgatóságot a saját részvény megszerzésére. A felhatalmazás 18hónapos időtartamra szól.

A legmagasabb összeg meghatározása körében a bíróság álláspontja az, hogy nem lehet kizárólagoskövetelmény a számszerű, konkrét összegben meghatározott érték. Az alperes részvényei a tőzsdérebevezetettek. A részvény kereskedelem gyorsan változó, dinamikus jellemzőkkel bír, ezért éppen ahatározatban, arányszámmal megjelölt legmagasabb ár az, mely garanciális lehetőséget ad sajátrészvény megvásárlására, hiszen kiszámítható arányszámban határozza meg a legmagasabb árat.Mindezért, a bíróság a 10. számú határozat vizsgálata körében sem állapított meg jogszabálysértést.

A felperes, a perben tartott tárgyaláson a Pp. 114. §-ra hivatkozva kifogást terjesztett elő, figyelemmel arra, hogy a bíróság nem tájékoztatta megfelelően arról, hogy a tárgyaláson elhangzottérvek közül melyeket fogad meggyőzőnek az érdemi döntéshez, ezáltal a bíróság döntésekiszámíthatatlanná válhat.
A bíróság a kifogást nem tartotta alaposnak.
A Pp. 133. §-a szerint a tárgyalást az elnök vezeti, melynek keretében meghatározza azonjogosítványokat, melyek az elnököt (bírót) ennek körében megilletik. A meghatározás nem taxatív, abba bele tartozik a „kitanítás” is.A bíróság a tárgyaláson a feleket meghallgatta, az általa fontosnak tartott, az ügy érdemét érintő, tájékoztatást megadta, arra is figyelemmel, hogy a jelen pertípus elsődlegesen jogkérdés. A felekjogi képviselővel jártak el, így a jogszabályokkal, a bírósági gyakorlattal tisztában kell, hogylegyenek. A bíróság tájékoztatást nyújtott arra vonatkozóan is, hogy ezen pertípusban meddigterjedhet a bíróság vizsgálódási köre.

A fentiek miatt a bíróság a felperesnek, az eljárás szabálytalansága miatti kifogását figyelmen kívülhagyta.

[…]
Budapest, 2016. november 21.

Dr. Lazányi Erika, bíró
Dr. Lazányi Erika s.k.
bíró

DownloadÍtélet PITEE ./. OTP Bank elsőfok 2016. november 21.
(Dr. Lazányi Erika)


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: