Védje meg a lakását! Ne engedje az önálló zálogjog bevezetését!

Az adósok újabb lehetőségek kaptak arra, hogy a strasbourgi emberi jogi bírósághoz forduljanak jogvédelemért.

Az Országgyűlés ismét megsértette az adósok emberi jogait azzal, hogy beavatkozott magánjogi szerződésekbe.

Strasbourg az egyetlen független bíróság.

Védje meg a lakását! Ne engedje az önálló zálogjog bevezetését!

Ebben a bejegyzésben egy alkotmányjogi panasz mintáját találja.

Ezt a mintát bárki felhasználhatja, aki 2016. október 1. napja előtt kötött deviza vagy forint hitelszerződést.

Ezt a mintát azok is benyújthatják, akik már adtak be korábban alkotmányjogi panaszt az alkotmánybírósághoz.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Annak érdekében, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága foglalkozzon az ön hitelével, önnek első lépésben a magyar Alkotmánybírósághoz kell fordulnia jogorvoslatért.

A magyar Alkotmánybíróság az ön beadványát minden bizonnyal el fogja utasítani. Azonban az elutasító határozatot majd mellékelni kell az Emberi Jogok Európai Bíróságának címzett beadványhoz.

Az alkotmányjogi panasz benyújtása előtt (1) nyomtassa ki a beadvány mintáját; (2) írja rá nevét és lakcímét az első oldalra, majd (3) írja alá a beadványt a második oldal alján (ezeknek a helye sárgával ki van emelve). A beadványhoz csatolja a kölcsönszerződése másolatát. A beadványt és annak mellékletét ajánlott levélben küldje el az Alkotmánybírósághoz, és őrizze meg a feladóvevényt! Az alkotmányjogi panasz illetékmentes.

Adjon be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, ha nem akarja, hogy önálló zálogjog terhelje az ingatlanját!

Download Alkotmányjogi panasz – Az önálló zálogjog ellen
(benyújtható 2017. március 30-ig).

scribd Alkotmányjogi panasz  – Az önálló zálogjog ellen
(benyújtható 2017. március 30-ig).

Alkotmányjogi panasz minta

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Alulírott
Név: _____________

Cím: _____________

az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 26. § (2) bekezdése alapján az alábbi

alkotmányjogi panasz indítványt

terjesztem elő:

Kérem a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy állapítsa meg a „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról” szóló 2016. évi LXXVII. törvény 28-29. §-ainak alaptörvény-ellenességét, és semmisítse meg azokat, mivel sértik az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bekezdését.

Kérelmem indokolásaként az alábbiakat adom elő:

1. A megsemmisíteni kért jogszabályi rendelkezések megnevezése:

A „Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény módosításáról” szóló 2016. évi LXXVII. törvény (a továbbiakban „Önkényes-Zálogjog-Törvény”) alábbi rendelkezései: 28-29. §

A határidő-számításhoz szükséges adatok közlése: Az Önkényes-Zálogjog-Törvény 25. § (2) bek. szerint a 28-29. §-ai 2016. október 1-jén léptek hatályba. Az alkotmányjogi panaszt az alaptörvény-ellenes jogszabály hatálybalépésétől számított száznyolcvan napon belül lehet írásban benyújtani (Abtv. 30. § (1) bek.). Az alkotmányjogi panasz benyújtására nyitva álló határidő még nem telt le. Ez a határidő majd 2017. március 30. napján fog lejárni.

2. Az Alaptörvényben biztosított jogok megnevezése:

3. A közvetlen érintettség kifejtése (az eljárás megindításának indokai, az Alaptörvényben biztosított jog sérelmének lényege):

Abtv. 26. § (2) bek. szerint az Alkotmánybíróság eljárása akkor kezdeményezhető az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c) pontja alapján, ha a) az alaptörvény-ellenes jogszabály rendelkezésének hatályosulása folytán közvetlenül, bírói döntés nélkül következett be a jogsérelem, és b) nincs a jogsérelem orvoslására szolgáló jogorvoslati eljárás.

Az Önkényes-Zálogjog-Törvény 29. §-ának a hatálya kiterjed a panaszos által megkötött kölcsönszerződésre; mert a panaszos kölcsönszerződését 2016. október 1. napját megelőzően kötötte (l. 1. sz melléklet) (Önkényes-Zálogjog-Törvény 28. § (2) bek.).

Az Önkényes-Zálogjog-Törvény támadott rendelkezései hatályosulásuk folytán – közvetlenül, bírói döntés nélkül – okoznak jogsérelmet a panaszosnak, mert közvetlenül beavatkoznak a panaszos polgári jogi jogviszonyába, és megváltoztatják annak tartalmát. A panaszosnak nincs lehetősége az Önkényes-Zálogjog-Törvény hatályosulása folytán bekövetkezett jogsérelem orvoslására jogorvoslati eljárást kezdeményezni. Ugyanis nincs olyan jogorvoslati eljárás, amivel a panaszos egy törvény ellen tudna fellépni. Az Abtv. 26. § (2) bek. két feltétele együtt teljesült.

4. Önkényes-Zálogjog-Törvény 28-29. §-ai alaptörvény-ellenesek

4.1.             A vitatott rendelkezések tartalma:

A 28. § (2) bekezdése megengedi, hogy a panaszos kölcsönszerződése (jelzálogszerződése) által alapított jelzálogjog tartalma módosuljon. A 29. § meghatározza azokat a szabályokat, amelyek alapján a panaszost terhelő jelzálogjogjog tartalma módosul.

4.2. A törvény általi szerződésmódosítás feltételei

Az Önkényes-Zálogjog-Törvény 29. §-a módosítja az Önkényes-Zálogjog-Törvény 28. § (2) bekezdésének hatálya alá eső szerződésekből eredő jogviszonyok tartalmát. Ezek a módosítások egyértelmű beavatkozást jelentenek a panaszos szerződési szabadságába. Az Önkényes-Zálogjog-Törvény jogot alapít a pénzügyi intézményeknek arra, hogy egyoldalú nyilatkozatukkal megváltoztassák a megkötött szerződések tartalmát. Ez az eljárás szöges ellentétben áll a szerződési szabadság elvével. A megkötött szerződésekből származó jogok és kötelezettségek, jogalkotói aktussal történő módosítása egyértelműen beavatkozást jelent a szerződési szabadságba. Ez az intervenció egy demokratikus jogállamban – ahol a hatalmi ágak szét vannak választva – minden esetben alaptörvény-ellenes.

Alkotmanybirosag - Clausula Rebus sic stantibus

Az Alkotmánybíróság elképzelése a törvényalkotói beavatkozásról

A kivételes jogalkotói intervenció alkotmányossági feltételeit az Alkotmánybíróság „következetes” gyakorlata fejlesztette ki a tartós jogviszonyok jogszabályi átalakíthatósága céljából (8/2014, 33/2015). Az Alkotmánybírák által kitalált elképzelés szerint a jogalkotó „akkor jogosult a fennálló és tartós szerződési jogviszonyokat módosítani, ha a szerződéskötést követően beállott valamely körülmény folytán a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sérti, a körülményváltozás nem volt ésszerűen előrelátható, továbbá, ha az túlmegy a normális változás kockázatán.”

Az Önkényes-Zálogjog-Törvény esetében ezek a feltételek nem állnak fent. Az Önkényes-Zálogjog-Törvény esetében ugyanis nincs olyan körülmény, amelyik a szerződés változatlan tartalommal történő fenntartása valamelyik fél lényeges jogos érdekét sértené. Az a körülmény, hogy a parlament bevezette az önálló jelzálogjog intézményét, nem okoz érdeksérelmet sem a panaszos sem pedig az érintett pénzügyi intézmények számára.

4.3. Az Alkotmánybíróság 3048/2015. (III. 2.) számú végzése

Ez a beadvány megfelel az Alkotmánybíróság 3048/2015. (III. 2.) számú végzésében megfogalmazott tartalmi követelményeknek.
– konkrétan mely támadott norma: Önkényes-Zálogjog-Törvény 28-29. §-ai
– mely alaptörvényi rendelkezéssel ellentétes: Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek.
– a vélt alapjogi sérelem miben áll: Az Alaptörvény XXVIII) cikk (1) bek. szerint polgári jogi jogokat és kötelezettségeket csak bíróságok állapíthatnak meg. Ennek megfelelően a parlament nem hozhat olyan törvényeket, amelyek polgári jogi jogokat és kötelezettségeket szabályoznak.

5. Annak bemutatása, hogy az indítványozó a jogorvoslati lehetőségeit kimerítette, vagy jogorvoslati lehetőség nincs számára biztosítva:
A panaszosnak nincs lehetősége bírósági jogorvoslattal élni az Országgyűlés által meghozott törvényekkel szemben.

6. Nyilatkozat arról, hogy az ügyben van-e folyamatban felülvizsgálati eljárás a Kúria előtt, illetve arról, hogy kezdeményeztek-e perújítást (jogorvoslat a törvényesség érdekében) az ügyben:
nem.

7. Az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény 52. § (5) bekezdésére és 57. § (1a) bekezdésére, valamint az Alkotmánybíróság ügyrendjéről szóló 1001/2013 (II. 27.) Tü. határozat 36. § (2) bekezdésére tekintettel az alábbi jognyilatkozatot teszem:
A személyes adataim nyilvánosságra hozatalához nem járulok hozzá.

Az alkotmányjogi panasz benyújtásához jogi képviselet nem szükséges. Az Alkotmánybíróság előtti eljárás illetékmentes (Abtv. 54. §).

Amennyiben az Alkotmánybíróság úgy tartaná, hogy ez a beadvány nem tartalmaz „alkotmányjogi érvekkel alátámasztott kellő indoklást”, akkor kérem, vegyék figyelembe a Velencei Bizottság azon észrevételét, miszerint az Alkotmánybírósághoz fordulás jogát korlátozza az, ha egy alkotmányjogi panasz benyújtása csak akkor lehetséges, ha a panaszos alkotmánytani felkészültséggel rendelkezik.

Kelt: 2016. december 13.

 

____________________________
Aláírás

1. sz. melléklet: kölcsönszerződés

VÉGE

Adjon be alkotmányjogi panaszt az Alkotmánybírósághoz, ha nem akarja, hogy önálló zálogjog terhelje az ingatlanját!

Download Alkotmányjogi panasz – Az önálló zálogjog ellen
(benyújtható 2017. március 30-ig).

scribd Alkotmányjogi panasz  – Az önálló zálogjog ellen
(benyújtható 2017. március 30-ig).

Alkotmanybirosag - Lenkovics, Pokol, Salamon, Stumpf

A diktatúra alkotmánybírái

 


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

One Response to Védje meg a lakását! Ne engedje az önálló zálogjog bevezetését!

  1. […] Védje meg a lakását! Ne engedje az önálló zálogjog bevezetését! […]

%d blogger ezt kedveli: