Tartsa tiszteletben az OTP Magyarország törvényeit! (Fellebbezés)

Elfogadhatatlannak tartjuk azt, hogy Dr. Lazányi Erika bíró, nyilvánvalóan részrehajló ítéltet hozott az OTP Bank 2016. évi közgyűlési határozatait illetően (Fővárosi Törvényszék, 38.G.42.120/2016/11.).

Az elsőfokú ítélet indoklásából kiderül, hogy Dr. Lazányi Erika bíró, az OTP érdekében elhallgat tényeket, figyelmen kívül hagy törvényi rendelkezéseket, és szándékosan félremagyarázza a felperes nyilatkozatait.

pitee-otp-duo

Törvény előtti egyenlőséget!

Elvárjuk a Fővárosi Ítélőtáblától, hogy javítsa ki az elsőfokú ítélet hibáit és kényszerítse rá az OTP Bankot, hogy tartsa be Magyarország törvényeit.

Ebben a bejegyzésben közzétesszük a fellebbezésünket.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Download

PITEE az OTP Bank ellen – közgyűlési határozatok felülvizsgálata
[1,6 MB] (2016. december 12.)

FELLEBBEZÉS

20161221-pitee-otp-fellebbezes-erkeztetveFővárosi Törvényszék
Gazdasági Kollégium
Budapest
Varsányi I. u. 40-44.
1027

Fővárosi Ítélőtábla
Budapest
Markó utca 16
1055

FAX: +361-489-2724

2016.12.12.

Fellebbezés
38.G.42.120/2016/11.

Tárgy: jogszabálysértő közgyűlési
határozatok hatályon kívül helyezése

Tisztelt Fővárosi Ítélőtábla!

A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület – felperes – nevében, a felperes és az OTP Bank Nyilvános Részvénytársasággal – alperes – szemben, jogszabálysértő közgyűlési határozatok hatályon kívül helyezése céljából indított peres eljárásban a Fővárosi Törvényszék 38.G.42.120/2016/11. számú ítéletére figyelemmel

fellebbezést

terjesztek elő a Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (a továbbiakban: Pp.) 234. § (1) bekezdése szerinti törvényes határidőn belül, kérve a másodfokú bíróságot (Pp. 10.  § (2) bek. b) pont), hogy a Pp. 253. § (1)-(2) bekezdése alapján az elsőfokú Bíróság ítéletét, az alábbiak szerint megváltoztatni szíveskedjék:

  1. helyezze hatályon kívül az alperes 1/2016. sz. közgyűlési határozatát;
  2. helyezze hatályon kívül az alperes 10/2016. sz. közgyűlési határozatát; és
  3. kötelezze az alperest a perköltségek viselésére.

banner-lawIndokolás

A Fővárosi Törvényszék 38.G.42.120/2016/11. számú ítélete jogszabálysértő, mert annak indokolása nem felel meg a Pp. 221.§-a által támasztott követelményeknek:

Az ítélet megfelelő indokolása nem pusztán formális kötelezettség, hanem ezen múlik az ítélet meggyőző ereje. A döntés megalapozottságát az indokolásnak kell biztosítania a való tényállás megállapításával és a vonatkozó anyagi jogszabályok helyes alkalmazásával. Az indokolási kötelezettség megsértése tehát a lényeges eljárási szabálysértések közé tartozik. (Fejér Megyei Bíróság Gf. 40 042/2004/7. – BDT2004. 1085.)

 

  1. biro-nem-latA Fővárosi Törvényszék nem mérlegelte a benyújott bizonyítékokat
    (1/2016. sz. határozat)

A Pp. 221. § (1) bekezdés alapján az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével, […] vagy utalni kell azokra az okokra, amelyek miatt a bíróság valamely tényt nem talált bizonyítottnak, vagy amelyek miatt a felajánlott bizonyítást mellőzte.

A felperes a szóbeli tárgyaláson hivatkozott egy függőben lévő peres eljárásra a felperes és az alperes között (l. jegyzőkönyv 2. oldal).

Idézet a jegyzőkönyvből: “Azt a bíróság döntheti el úgy, mint ahogy a jelen bíróság előtt folyamatban lévő 32.G.42.278/2013. számú per is, amely első fokon a felperes pernyerésével zárult, az erre vonatkozó elsőfokú ítéletet a bíróságnak becsatolom (10/F/1) és szintén becsatolom az azon perben tett alperesi azon nyilatkozatot, amelyben Ő maga jelölte meg a pertárgy értéket, mely szerint az 3.178.448.302.574.- Ft (10/F/2), ebből is látható, hogy maga az alperes is elismeri, hogy ezek igen nagy pertárgy értékű ügyek, amelyekre azonban nyilvánvalóan a megfelelő céltartalékot kell elkülöníteni.

A felperes ezzel az eljárással kapcsolatban becsatolta az 10/F/1 sz. és a 10/F/2. sz mellékleteket. Ezzel szemben az elsőfokú bíróság nem vizsgálta a benyújtott bizonyítékokat és kihagyta az ítéletéből a függőben lévő eljárást és annak pertárgyértékét. Az elsőfokú bíróság köteles lett volna a felperes előadását (a benyújtott bizonyítékokat alapján) a tényállás megállapításánál figyelembe venni, vagy köteles lett volna megindokolni azt, hogy miért nem találta bizonyítottnak az előadott tényeket.

  1. biro-nem-hallA Fővárosi Törvényszék nem állapította meg teljeskörűen a tényállást
    (1/2016. sz. határozat)

A Pp. 221. § (1) bekezdése alapján az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást.

A elsőfokú bíróság ítéletében elnagyoltan foglalta össze azt, hogy mire vonatkoztak az alperes kérdései, és egyátalán nem foglalta össze, hogy az adott kérdésekre milyen „választ” adott az alperes.

A elsőfokú bíróság több helyen is szó szerint idéz az alperes dokumentumaiból (l. a közgyűlési meghívó, 1/2016 sz határozat, 10/2016 sz. határozat). Ezzel szemben a bíróság nem tette a tényállás részévé a felperes kérdéseit és az alperes „válaszait”. Ezen tényállási adatoknak a pontos (szó szerinti) idézése elengedhetetlenül szükséges, hiszen a felperes és az alperes közötti jogvita legfontosabb kérdése az, hogy vajon az alperes eleget tett-e tájékoztatási és felvilágosítási kötelzettségének. Ez a kérdés csak úgy dönthető el, ha az ítélet tényállása a feltett kérdéseket és az adott válaszokat szó szerint idézi. A kérdések és a válaszok egymás mellé rendezéséből ugyanis kiderül, hogy a válaszok megválaszolják-e a kérdéseket.

  1. biro-nem-beszelA Fővárosi Törvényszék hibásan értékelte a rendelkezésre álló bizonyítékokat
    (1/2016. sz. határozat)

A Pp. 221. § (1) bekezdése alapján az ítélet indokolásában röviden elő kell adni a bíróság által megállapított tényállást az arra vonatkozó bizonyítékok megjelölésével. A Pp. 206. § (1) bekezdése alapján a bíróság a tényállást a felek előadásának és a bizonyítási eljárás során felmerült bizonyítékoknak egybevetése alapján állapítja meg; a bizonyítékokat a maguk összességében értékeli, és meggyőződése szerint bírálja el.

Az elsőfokú ítélet indokolása szerint a „bíróság rendelkezésére álló adatokból megállapítható, hogy a felperes által a közgyűlés összehívása okán a napirendi pontokra vonatkozóan feltett kérdéseire, az alperes a közgyűlést megelőzően, illetve a közgyűlésen választ adott.

A Fővárosi Törvényszék ezen állítása jogilag megalapozatlan.

A bíróság nyilvánvalóan elmulasztotta mérlegelni a rendelkezésre álló bizonyítékokat (F/3, F/4, F/6 és F/6 mellékletek). Ha a bíróság a tényállás ismertetése során szó szerint idézte volna a felperes kérdéseit, és megpróbálta volna a kérdésekhez hozzárendelni az alperes „válaszait”, akkor az ítelet tényállásából kiderülhetne az, hogy az alperes nem adott érdemi választ a felperes kérdéseire.

A felperes kérdései minden esetben tartalmaztak egy kérdőszót („mekkora”, „van-e”). A magyar nyelv logikája szerint a „mekkora” kérdőszóra adandó válasz egy méret. A „van-e” kérdőszó pedig egy eldöntendő kérdést takar. Egy eldöntendő kérdésre adható válasz lehet egyszavas „van” vagy „nincs”. Ezzel szemben az alperes válaszai nem tartalmaznak információkat sem a céltartalékok mértékéről sem pedig a kockázatok fennállásáról.

A benyújtott bizonyítékok alapján egyértelműen megállapítható, hogy az alperes nem adott érdemi választ a felperes kérdéseire. Hiszen az alperes válaszai egyik esetben sem tartalmazzák a felperes által igényelt információt (vö. Complex Ptk. magyarázat 3:258. §).

A tájékoztatáshoz való jog azt a célt szolgálja, hogy a részvényes a döntéshozatal során megalapozott döntést hozhasson. Ennek feltétele, hogy birtokában legyen mindannak az információnak, amely az előterjesztések eldöntéséhez szükséges.
Kivonat Complex Ptk magyarázat

Az Fővárosi Törvényszék rendelkezésére álló bizonyítékok alapján, csak és kizárólag arra a következtetésre juthatott volna, hogy az alperes nem adott érdemi választ a felperes kérdéseire.

  1. biro-nem-latA Fővárosi Törvényszék tévesen alkalmazta A Ptk 3:257, és 3:258. §-ait.
    (1/2016. sz. határozat)

A Fővárosi Törvényszék indokolásában azt állítja, hogy „a közgyűlési határozatok felülvizsgálata iránti perben a bíróság nem vizsgálja, hogy a felperes által feltett kérdésre milyen, tartalmában a felperes számára kimerítő, kielégítő válasz érkezett-e.

A Fővárosi Törvényszék ezen állítása jogilag megalapozatlan.

A tájékozódás és a felvilágosítás joga teljesen értelmetlenné válik akkor, ha a bíróság nem vizsgálja azt, hogy a részvényesek kérdéseire egy vállalkozás igazgatósága érdemi válaszokat ad-e. A tájékozódás és a felvilágosítás joga, kifejezetten azt a célt szolgálja, hogy a részvényesek informaciókhoz juthassanak. Ezen joguk sérül, ha a kért információkat nem kapják meg (vö. Complex Ptk. magyarázat 3:258. §).

Ha a Fővárosi Törvényszék jogértelmezése lenne helyes, akkor teljesen felesleges lenne az üzleti titkok megőrzése érdekében a tájékozódás és a felvilágosítás jogát korlátozni. Hiszen, ha a bíróságok nem vizsgálhatják az adott válaszok tartalmát, akkor a „mellébeszélés” is válasznak minősül. Ha pedig a „mellébeszélés” is válasznak minősül, akkor nincs szükség az üzleti titkokat külön védelem alá helyezni.

Ha a fellebbezési eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla egyetértene a Fővárosi Törvényszék jogértelmezésével, akkor kérem, kezdeményezzen a másodfokú bíróság előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságon.

  1. biro-nem-hallA Fővárosi Törvényszék félremagyarázta a felperes keresetét
    (1/2016. sz. határozat)

A Fővárosi Törvényszék indokolásában külön hangsúlyozta, „hogy a jelen pertípusban, a társaság működésének gazdasági, illetve gazdaságossági szempontjait nem vizsgálhatja felül, így azt sem, -kiragadva-, hogy az alperes milyen összegű céltartalékot képzett, illetve, hogy ezen céltartalék összege megfelelő mértékű-e az alperes működéséhez, illetve a gazdasági környezet kockázataihoz képest.

A Fővárosi Törvényszék indokolása jogilag megalapozatlan.

A felperes sem a kereseti kérelmében sem pedig a szóbeli tárgyaláson nem kérte a Fővárosi Törvényszéktől, hogy vizsgálja felül az alperes 1/2016. sz. határozatának a gazdasági, illetve gazdaságossági szempontjait.

A felperes keresete kizárólag arra irányul, hogy a bíróság helyezze hatályon kívül az alperes 1/2016. sz. határozatát, mert a részvényesek nem rendelkeztek azokkal az információkkal, amelyek az előterjesztés eldöntéséhez szükségesek (vö. Complex Ptk. magyarázat 3:258. §).

Ha a Fővárosi Törvényszék teljeskörűen állapította volna meg a tényállást (l. fent), akkor abból mindenki számára nyilvánvalóvá válna, hogy az alperes 1/2016 sz. előterjesztésének a eldöntéséhez elengedhetetlenül szükséges annak ismerete, hogy az alperes vizsgálta-e azokat a kockázatokat, amelyeket a felperes nevesített. Kockázatok vizsgálata és azok pénzügyi értékelése az alperes prudens működésének az egyik legalapvetőbb feltétele (2013. évi CCXXXVII. Törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról 79. §).

A felperes nem kérte sem az alperes igazgatóságától, sem pedig a bíróságtól azt, hogy a nevezett kockázatokhoz legyen meghatározott céltartalék hozzá rendelve. A felperest csak és kizárólag az érdekli, hogy az alperes vizsgálta-e a nevezett kockázatokat, és ha igen, akkor rendelt-e hozzájuk céltartalékot.

Az 1/2016 sz. közgyűlési határozat tehát nem(!) azért jogszabálysértő, mert a kockázati tartalékok összege túl magas vagy túl alacsony lenne.
Az 1/2016 sz. közgyűlési határozat azért jogszabálysértő, mert az alperes igazgatósága, a határozat elfogadása előtt nem indokolta meg azt, hogy az adott mérték megfelelő szinten tükrözi a társaság üzleti kockázatait.

  1. biro-nem-beszelA Fővárosi Törvényszék indokolásából kimaradt az alperes védekezése
    (1/2016. sz. határozat)

Az ítélet indokolásából az sem derül ki, hogy az alperes az alperes az üzleti titkok védelmére hivatkozva tagadta meg a felperes néhány kérdésének a megválaszolását. Az alperes pl. üzleti titkoknak tartja azokat a kérdéseket, amelyek bírósági perekre vonatkoznak.

Ezzel kapcsolatban a felperes hivatkozott a szóbeli tárgyaláson a 2001. évi CXX. törvény (a tőkepiacról) 55. §-ára és a 24/2008. (VIII. 15.) PM rendelet (a nyilvánosan forgalomba hozott értékpapírokkal kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség részletes szabályairól) 1. melléklet 2.4.2-es és a 4. melléklet 1.15-ös és 1.22-es pontjaira.

Ezen törvényi rendelkezések alapján az alperes köteles tájékoztatni a nyilvánosságot az üzleti tevékenységének „főbb kockázatairól” (l. 1. sz. melléklet 2.4.2, 4. sz. melléklet 1.15) és „peres eljárások megindításáról és lezárásáról a kibocsátó által vagy a kibocsátó ellen” (l. 4. sz. melléklet 1.22).

Ezen törvényi rendelkezések alapján az alperes nem tagadhatja meg azt, hogy üzleti kockázatairól és a folyamatban lévő perekről a részvényeseket tájékoztassa.

Az elsőfokú bíróság ezeket az érveket figyelmen kívül hagyta.

  1. biro-nem-latA Fővárosi Törvényszék indokolása ellentmond az európai jognak (10/2016. sz. határozat)

A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint, a legmagasabb összeg meghatározása körében, „nem lehet kizárólagos követelmény a számszerű, konkrét összegben meghatározott érték. Az alperes részvényei a tőzsdére bevezetettek. A részvény kereskedelem gyorsan változó, dinamikus jellemzőkkel bír, ezért éppen a határozatban, arányszámmal megjelölt legmagasabb ár az, mely garanciális lehetőséget ad saját részvény megvásárlására, hiszen kiszámítható arányszámban határozza meg a legmagasabb árat.

A Fővárosi Törvényszék indokolása jogilag megalapozatlan.

A törvényi szabályozás szerint az alperes vezetősége, csak akkor vásárolhat saját részvényt, ha arra a közgyűlés felhatalmazást adott (Ptk. 3:223 § (1) bek.). A felhatalmazás célja és funkciója kifejezetten az, hogy a saját részvény vásárlás korlátokhoz legyen kötve. A saját részvény vásárlás korlátait a részvényesek határozhatják meg. Az egyik korlát az ellenérték legmagasabb összegének meghatározása.

Az alperes részvényei a tőzsdére bevezetettek. A részvény kereskedelem gyorsan változó, dinamikus jellemzőkkel bír, ezért éppen azzal lehet a felhatalmazást korlátozni, ha a saját részvény vásárlás legmagasabb összege nem egy arányszám, hanem egy fixen meghatározott pénzösszeg. A fix összegben meghatározott legmagasabb összeg garantálja ugyanis azt, hogy a igazgatóság nem vásárolhat bármilyen árfolyamon saját részvényeket.

A Fővárosi Törvényszék Ptk. 3:223 § (1) bekezdését helyezi hatályon kívül azzal, ha elfogadja az arányszám használatát, hiszen egy arányszám esetében a felhatalmazás korlátlanná válik, mert az akkor is érvényben marad, ha alperes részvényeinek az ára jelentősen megemelkedne.

Az arányszám használatának a megengedése tehát ellentétes a törvényi szabályozás értelmével.

Ha a fellebbezési eljárásban a Fővárosi Ítélőtábla egyetértene a Fővárosi Törvényszék jogértelmezésével, akkor kérem, kezdeményezzen a másodfokú bíróság előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Bíróságon.

  1. biro-nem-hallA Fővárosi Törvényszék megsértette az ésszerű időn belül történő elbírálás követelményét

A Pp 2. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek, a jogviták ésszerű időn belül történő befejezéséhez való jogát érvényesítse.

A felperes 2016. május 5. napján nyújtotta be a keresetét, amiben kérte, hogy a Fővárosi Törvényszék függessze fel az alperes 1/2016. sz. határozatának a végrehajtását. A felperes a keresetlevélben felhívta a bíróság figyelmét arra, hogy az alperes 2016. június 6. napján tervez osztalékot fizetni.

Ezzel szemben a bíróság 2016. július 13. napján döntött a felperes kereseti kérelméről. Tehát több mint két hónappal a kereset benyújtása és több, mint egy hónappal a határozat végrehajtása után. A Fővárosi Törvényszék ezzel megsértette az ésszerű időn belül történő elbírálás követelményét, hiszen a bíróságnak kötelessége lett volna dönteni a felperes kérelméről, mielőtt az alperes a határozatot végrehajtotta. A bíróság döntése teljesen feleslegessé vált az osztalék kifizetését követően.

  1. biro-nem-beszelA Fővárosi Törvényszék megsértette a törvény előtti meghallgatás követelményét.

A Fővárosi Törvényszék álláspontja szerint, a bíróság nem köteles tájékoztatni a feleket arról, hogy a tárgyaláson elhangzott érvek közül melyeket tart meggyőzőnek az érdemi döntéshez. A bíróság álláspontja szerint tehát jogszerű az is, ha a bíróság olyan érvekre alapozza az ítéletét, amelyek a nyilvános tárgyaláson nem hangzottak el.

A Fővárosi Törvényszék indokolása jogilag megalapozatlan.

A Pp 2. § (1) bekezdése szerint a bíróságnak az a feladata, hogy a feleknek a jogviták tisztességes lefolytatásához való jogát érvényesítse. A tisztességes eljárás követelménye magában foglalja a bíróság kötelzettségét arra, hogy a feleket meghallgassa. A bíróság előtti meghallgatás követelménye nem azt jelenti, hogy a bíróság időt ada a feleknek arra, hogy egy szóbeli tárgyaláson beszéljenek. Hiszen ha a bíróság előtti meghallgatás követelménye csak ezt jelentené, akkor előfordulhatna az is, hogy a bíróság a felek előadását egyátalán nem kíséri figyelemmel.

Éppen ezért a bíróság előtti meghallgatás követelménye azt jelenti, hogy a bíróság köteles meghallgatni a felek álláspontját minden olyan kérdéssel kapcsolatban, amelyek a jogvita eldöntése során jelentőséggel bírnak. A bíróság tehát megsérti a tisztességes eljárás elvét, ha az ítéletét olyan körülményekre/érvekre alapozza, amelyek nem hangzottak el a szóbeli tárgyaláson, mert azokkal kapcsolatban a felek nem fejthették ki álláspontjukat. Továbbá a bíróság akkor is megsérti a tisztességes eljárás elvét, ha nem hívja fel a felek figyelmét azokra a körülményekre/érvekre, amelyeket a bíróság a jogvita eldöntése során figyelembe fog venni.

Ez a tájékoztatási kötelezettség magában foglalja azt is, hogy a bíróság megjelöli a szóbeli tárgyaláson azokat az érveket, amelyeket meggyőzőnek tart, és amelyeket nem tart meggyőzőnek.

A felek megfelelő tájékoztatása nem csak a bíróság előtti meghallgatás követelményét elégíti ki, hanem hozzájárul a jogviták ésszerű időn belül történő befejezéséhez is. Hiszen ha a felek megkapják ezt a tájékoztatást, akkor az adott felperes visszavonhatja a keresetét, vagy az adott alperes elismerheti a követelést még az ítélthirdetés előtt. Ezzel a felek időt és perköltséget spórolhatnak meg.

Továbbá ha a felek tisztában vannak azzal, hogy a bíróság mely érveket fogja mérlegelni, akkor hajlamosabbak lesznek egyezséget kötni egymással, és hajlamosabbak lesznek fellebbezés nélkül elfogadni az ítéleteket. Hiszen az érvek ismeretében kiszámíthatóvá válik a bíróság döntése.

banner-law

A másodfokú bíróság hozhat érdemi döntést

A Pp. 253. § (1) bekezdése szerint a másodfokú bíróság a fellebbezési tárgyalás alapján az ügy érdemében dönt, kivéve, ha nem a Polgári Perrendtartás 252. §-a szerint kell határoznia.

A Pp. 252. §-a jelen eljárásban alkalmazható.

Az elsőfokú bíróság szabályszerűen volt megalakítva, és az ítélet meghozatalában nem vett részt olyan bíró, akivel szemben a törvény értelmében kizáró ok állt volna fenn (Pp. 252. § (1) bek.). Az elsőfokú bíróság ugyan több módon is megsértette az eljárás lényeges szabályait, de ezen szabálysértések miatt nem szükséges sem a tárgyalás megismétlése, sem kiegészítése (Pp. 252. § (2) bek.). Végezetül a bizonyítási eljárásnak nem szükséges sem nagyterjedelmű vagy teljes megismétlése, sem kiegészítése (Pp. 252. § (3) bek.).

A per eldöntéséhez szükséges összes információ a másodfokú bíróság rendelkezésére áll.

Perköltségek

Kérem a tisztelt Bíróságot, hogy kötelezze az alperest a Pp. 78. § (1) bekezdése alapján a felperes perköltségének a viselésére.

Tisztelettel

VÉGE

DownloadPITEE az OTP Bank ellen – közgyűlési határozatok felülvizsgálata
[1,6 MB] (2016. december 12.)

DownloadInterjú: Az ügyvéd, aki meghúzta az OTP bajszát
(Figyelő 2016/20)

Dr. Lazányi Erika bíró

Dr. Lazányi Erika bíró


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: