Hazudott-e Darák Péter, a Kúria elnöke, a jogegységi eljárásról?

Darák Péter arról tájékoztatott minket 2016 májusában, hogy a jogegységi eljárás jogintézménye “több, mint száz éves múltra tekint vissza.

Hazudott-é Darák Péter, a Kúria elnöke?

Hazudott-e Darák Péter, a Kúria elnöke?

Utánajártunk a jogegységi eljárás jogintézmény eredetének, és kiderült, hogy a jogintézményt a kommunisták találták ki a Szovjetunióban 1924-ben.

Nyílt levélben kérjük Darák Péter, hogy magyarázza el nekünk, miért nem mondott igazat tavaly májusban.

Továbbá kérjük arra is, hogy haladéktalanul intézkedjen az érvényben lévő jogegységi határozatok visszavonásáról, mert egy demokratikus igazságszolgáltatás nem ápolhat diktatórikus jogi hagyományokat.

SZAVAZZON: Ön szerint, hazudott-e Darák Péter a jogyeségi eljárás eredetéről?


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Nyílt levél Dr. Darák Péterhez a jogegységi eljárásról

DownloadPITEE nyílt levele Dr Darák Péterhez a jogegységi eljárásról (2017.01.23.).

Kúria
Dr. Darák Péter
Elnök
Budapest
Markó utca 16.
1055

Fax: 06-1-268-4505
elnokatkuria.birosag.hu

Budapest, 2017. január 23.

Tárgy: Jogegységi eljárások ellentétesek a tisztességes eljárás elvével

Tisztelt Dr. Darák Péter, elnök úr!

A 2016.05.17. napján kelt 2015.El.I.H.543. sz. levelében azt állította, hogy a jogegységi eljárás jogintézménye több, mint száz éves múltra tekint vissza. A 2016.09.07. napján kelt 2016. El.I.H.543/61 sz. levelében pedig megállapítja, hogy a jogegységi eljárással kapcsolatban nem tartja értelmezhetőnek a „tisztességes és nyilvános tárgyalás” követelményeit.

Az elmúlt hónapokban utánajártunk a jogegységi eljárás intézmény eredetének. Ismereteink szerint a jogegységi eljárás intézményének az alapja az 1924-ben hatályba lépett, első szovjet alkotmány 43. Cikk a) pontja. Ezen rendelkezés szerint a Szovjetunió Legfelsőbb Bíróságának egyik feladata az volt, hogy iránymutatásokat adjon az Szovjetunió alsóbb szintű bíróságainak a jogalkalmazás területén. Ez a szabályozás része annak a jogfelfogásnak, amit a történészek „demokratikus centralizmusnak” neveznek.

kivonat-a-szovjetunio-alkotmanyabol-192443.В целях утверждения революционной законности на территории Союза ССР, при ЦИК’е Союза ССР учреждается Верховный Суд, к компетенции которого относятся:
а) дача Верховным Судам союзных республик руководящих раз’яснений по вопросам общесоюзного законодательства;
Kivonat a Szovjetunió alkotmányából (1924)

Magyarország 1949-ben elfogadott alkotmánya szovjet mintára készült. Így került be a legmagasabb bírói szerv „irányító” szerepe a magyar jogi kultúrába. Ezt a koncepciót Magyarország mellett átvette a többi kommunista ország is. A Kelet-Német Legfelsőbb Bíróságnak is voltak hasonló „irányító” feladatai. A jogegységi határozatot németül „Leitungsentscheidung”-nak nevezték.

Ezen jogfejlődés ismeretében nem világos számomra, hogy Ön mi alapján állította azt, hogy a jogegységi eljárás jogintézménye több, mint száz éves múltra tekintene vissza. Kérem, hozza nyilvánosságra azokat a jogforrásokat, amelyek az Ön állítását alátámasztják.

A két Németország egyesítésekor a német jogász társadalom nyilvános vitát folytatott arról, hogyan lehet a két ország jogi kultúráját egyesíteni. Ezen vita eredményeként törölték a német jogrendszerből a jogegységi eljárás intézményét, mert az ellentétes a demokratikus jogállami elvekkel. Az eljárás különös tekintettel sérti a bírói függetlenség elvét, a bíróság előtti meghallgatás elvét és a nyilvános tárgyalás elvét.

Mellékelten küldök Önnek két jogi cikket az NDK Legfelsőbb Bíróságának irányító szerepéről tájékoztatás céljából (NJW, 1991, 449, DtZ 1990, 204).

Ezen kívül a Velencei Bizottság is arra következtetésre jutott a jogegységi eljárás intézménye sérti a bírói függetlenség elvét (l. Velencei Bizottság 663/2012 sz. vélemény 69-75. pontok, 2012.03.19.).

A jogalkalmazás egysége alkotmányos érték. Egy demokratikus jogállamban azonban a jogalkalmazás egységét nem parancsszóval (értsd: kötelező érvényű jogegységi határozatokkal) lehet elérni, hanem a döntések lehető legszélesebb nyilvánosságával és a döntések meggyőző indokolásával (l. Velencei Bizottság 663/2012 sz. vélemény 69-75. Pontok, 2012.03.19.).

Ha a Kúria döntéseinek az indokolása meggyőző, akkor nem szükséges a törvény erejével kikényszeríteni, hogy azt az alsóbb szintű bíróságok kövessék. Hiszen, ha egy döntés indokolása meggyőző, akkor ez a meggyőző erő lesz az, ami miatt a döntést mindenki követni fogja.

Ön a 2016.El.I.H.543/61 sz., 2016.09.07. napján kelt levelében elismeri, hogy a Kúria nem tartja be a „tisztességes és nyilvános tárgyalás” elvét a jogegységi eljárások során. Ugyanakkor Ön azt elfogadhatónak tartja, hogy az alsóbb szintű bíróságok egyedi ügyeket kötelesek(!) a jogegységi határozatoknak megfelelően eldönteni. A logika törvényei szerint, ha a jogegységi határozat sérti a „tisztességes és nyilvános tárgyalás” elvét, akkor minden olyan egyedi ügyben hozott döntés is sérti ezeket az elveket, amelyeket az alsóbb szintű bíróságok a jogegységi határozatok alkalmazásával hoznak.

Egyetértek Önnel abban, hogy a magyar jogi hagyományok markánsan eltérnek a nyugat-európai és amerikai jogi hagyományoktól (l. 2015.El.I.H.543. sz., 2016.05.17.). Magyarország modern kori történelme során diktatúrák váltották egymást, amelyek rányomták bélyegüket a jogi hagyományainkra is. Magyarország akkor lesz egy sikeres és erős ország, ha a jogász társadalom képes lesz levetni a diktatórikus jogi hagyományokat és felvenni a demokratikus, nyugat-európai hagyományokat.

A fentiekre tekintettel kérem, kezdeményezze az érvényben lévő jogegységi határozatok visszavonását, és ezzel járuljon hozzá a magyar jogi kultúra demokratizálásához.

Üdvözlettel

aláírás

MELLÉKLETEK:
– Ehemalige DDR-Richter als Richter im geeinten Deutschland? (NJW1991, 449);
– Gegenwärtiger Status des Obersten Gerichts der DDR (DtZ 1990, 204);

DownloadPITEE nyílt levele Dr Darák Péterhez a jogegységi eljárásról (2017.01.23.).


Darák Péter levele a PITEE egyesülethez

cimer 1950 sw

A KÚRIA ELNÖKE
2015. El. I. H. 543. szám

Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület

Budapest
Pf. 830.
1535

Tárgy: tájékoztatás

Tisztelt Elnök Úr!

2016. május 10-én érkezett megkeresését köszönöm, az abban foglalt észrevételekkel kapcsolatban az alábbiakról tájékoztatom.

A Kúriának az Alaptörvényben rögzített feladata, hogy biztosítsa a bíróságok jogalkalmazásának egységét, és ennek érdekében — amennyiben szükséges — a bíróságokra kötelező jogegységi határozatot hoz.

A jogegységi határozat absztrakt módon megfogalmazott döntés, amely meghatározott tényállási helyzetekhez kapcsolódva jelöli meg egy vagy több jogszabályi rendelkezés helyes értelmezését. Nem konkrét felek között felmerült jogvita eldöntéséről van tehát szó, hanem absztrakt jogértelmezési iránymutatásról. A jogegységi határozatot nemcsak a Kúria honlapján és a bíróságok központi honlapján, hanem a Magyar Közlönyben is közzé kell tenni. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező. Ebből következően a közzététel időpontját megelőzően jogerőre emelkedett határozatokat nem érinti. E jogintézmény több, mint száz éves múltra tekint vissza, ugyanakkor markánsan eltér a nyugat-európai és amerikai jogi hagyományoktól, ahol a legfelsőbb bírói fórum kizárólag egyedi döntései útján ad szakmai iránymutatást az alsóbb szintű bíróságoknak.

Alappal merül fel tehát az Ön által is megfogalmazott kérdés, hogy a minden bíróra kötelező jogegységi határozat nem ellentétes-e a bírói függetlenség követelményével? Erre az a megnyugtató válasz adható, hogy nem, éspedig a következők miatt.

Egyrészt a jogegységi határozatok elenyésző részét fedik le a felmerülő problémáknak, és minden esetben mértéktartó módon ad iránymutatást a Kúria. Az ítélkező bírónak megvan a lehetősége arra, hogy a jogegységi határozatban foglaltaktól eltérő tényállás esetén a jogegységi határozat rendelkező részétől — megfelelő indokolással — eltérjen. Azt, hogy adott ügyben helye van-e egy jogegységi határozat alkalmazásának, csak az ügy részleteit ismerő bíró jogosult eldönteni. Ezzel pedig az önálló bírói jogértelmezés jogosítványa — amely a befolyásmentes döntés mellett a bírói függetlenség másik eleme[1] — biztosított.

Másrészt a bírói jogalkalmazás egysége is az Alaptörvény által védett, alkotmányos érték. Ha nem részesülne alkotmányos védelemben, az ugyanúgy a tisztességes eljáráshoz való jog és a törvény előtti egyenlőség sérelméhez vezetne, mintha a bírák utasíthatók lennének.

Harmadrészt a Kúria jogegységi határozat hozatalára vonatkozó alkotmányos felhatalmazása nem korlátlan, ahogyan az az Alkotmánybíróság több korábbi határozatából is kiolvasható. A testület egyfelől rámutatott, hogy a legfőbb bírói szerv az önálló jogszabályértelmezés folytán az alapul fekvő jogszabály tartalmát bővítheti, szűkítheti vagy éppen az értelmezéssel joghézagot tölthet ki. A jogértelmezés azonban csak a jogszabály tartalmának feltárását célozhatja, és nem vezethet a jogszabály tartalmának módosításával új jogszabály megalkotására.[2] Kimondta továbbá, hogy a joggyakorlat továbbfejlesztése az addigi egységes gyakorlathoz képest eltérő értelmezési irány megfogalmazását is jelentheti. Minderre azonban csak joggyakorlat alapján van lehetőség, ami kizárja azt, hogy a Kúria még nem értelmezett jogi normához kapcsolódó — preventív — jogegységi határozatot hozzon.[3]

A fentiekre figyelemmel a jogegységi határozat intézménye nem ellentétes a jogállamiság követelményével, hanem éppen azt szolgálja. A devizaalapú kölcsönszerződésekkel kapcsolatos jogértelmezési kérdések eldöntése során a Kúria jogegységi tanácsai mindenkor azt tartották és tartják szem előtt, hogy az évek óta fennálló, társadalmi méretű problémát jelentő jogvitákban valamennyi bíróság egységesen értelmezze azokat a törvényeket, amelyeknek alá van vetve.

Budapest, 2016. május 17. napján

Üdvözlettel:

Dr. Darák Péter

[1] Ld. 38/1993. (VI.11.) AB határozat

[2] Ld. 42/2005. (XI. 14.) AB határozat III. 2.3.pont, IV. 3.pont

[3] Ld. 40/2007. (VI.20.) AB határozat indokolásának III.1.1. pontja

DownloadDr Darák Péter levelei a PITEE egyesülethez és a Hitelesmozgalomhoz (2016.05.17. és 2016.09.07.).


Darák Péter levele a Hitelesmozgalomhoz

cimer 1950 sw
A KÚRIA ELNÖKE
2016.E1.I.H.543/61. szám

Szabó József Úrnak
ügyvezető
Hiteles Mozgalom
hitelesmozgalomatgmail.com

Tárgy: tájékoztatás

Tisztelt Szabó József Úr!

A 2016. augusztus 29. napján előterjesztett levelében foglaltakra tekintettel az alábbiakról tájékoztatom.

Magyarország Alaptörvényének XXVIII. Cikke alapján mindenkinek, tehát a Kúriának is joga vart ahhoz, hogy peres félként jogorvoslattal éljen egy bírósági döntéssel szemben, így felülvizsgálati kérelmet terjesszen elő a levelében hivatkozott jogerős ítélet vonatkozásában. A Polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény 273.§ (3) bekezdése alapján pedig a felülvizsgálati eljárásban lehetőség van arra, hogy a jogerős határozat végrehajtásának felfüggesztését kérje a fél.

A jogegységi eljárás egy meghatározott eljárásrend szerint zajló bírósági eljárás, amelynek szabályait a bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.) tartalmazza. A Bszi. 37.§ (1) bekezdése alapján a jogegységi tanács ülése nem nyilvános. A jogegységi határozat a fentiekhez képest az, mely külön nevesített módon megismerhető. nyilvános, tartalmát (indokolásának kereteit) jogszabály határozza meg. A jogegységi eljárások esetében a közérdekű adatok nyilvánossága a jogalkotó szándékának megfelelően a jogegységi határozat megismerhetőségével valósul meg.

A levelében a „tisztességes és nyilvános tárgyalás” elvével kapcsolatosan előadottak a jogegységi tanács — jogszabályi előírások folytán nem nyilvános — ülésével összefüggésben nem értelmezhetők. Felhívom a figyelmet végül arra, hogy a Kúria a jogegységi határozatok meghozatalával a bíróságok jogalkalmazásának egységét biztosítja. A jogegységi határozat a bíróságokra a Magyar Közlönyben történő közzététel időpontjától kötelező; annak alkotmányosságát pedig az Alkotmánybíróság vizsgálja a sarkalatos törvényi előírások szerint.

Budapest, 2016. szeptember 7.

Üdvözlettel:

Dr. Darák Péter

DownloadDr Darák Péter levelei a PITEE egyesülethez és a Hitelesmozgalomhoz (2016.05.17. és 2016.09.07.).

hf

Független bíróságok

Független bíróságok

 


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólások letiltva.

%d blogger ezt kedveli: