A diktatúra bírái miatt bukik a demokrácia

www.lto.de

A nyári szünetben sikerült elérnünk, hogy egy német jogi portál hírt adjon a magyar igazságszolgáltatásban tapasztalható anomáliákról.

A bíróságok elvult jogfelfogása miatt távolodik Magyarország a demokratikus államok közösségétől.

Az eredeti cikk, német nyelven, a német jogi hírportálon elérhető.

Rechtsstaat in Ungarn: Die Demokratie von heute scheitert an den Richtern von gestern
2017.07.24., www.lto.de

A cikk magyar fordítását ebben a bejegyzésben tesszük közzé.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Fordítás német nyelvről:

Jogállam

A diktatúra bírái miatt bukik a demokrácia

2017. július 24.

Közel 30 évvel a demokratikus rendszerváltás után még mindig olyan bírák vezetik az igazságszolgáltatást, akik a kommunista rezsim alatt szereztek diplomát. Ezen bírák diktatórikus jogfelfogása a mai napig rányomja bélyegét a bíróságok működésére, állítja dr. Lázár Dénes.

A kommunista rendszer összeomlása óta közel 30 év telt el. Az elmúlt hosszú időszak ellenére a mai napig túlnyomó többségben vannak azok a bírák az alkotmánybíróságban, akik a rendszerváltás előtt fejezték be jogi tanulmányaikat. A rendes bíróságokon is sok régi káder van vezető pozícióban. Ezek a jogászok működtetik az igazságszolgáltatást, ezért jogos a kérdés, vajon rendelkeznek-e az ehhez szükséges jogállami tudással és demokratikus elkötelezettséggel.

Magyarországon 1989-ig kommunista diktatúra volt. Az állami szervek egymáshoz fűződő viszonyát a „demokratikus centralizmus” elve határozta meg. A „demokratikus centralizmus” egy központosított rendszer, amely nem ismeri a különböző hatalmi ágak önállóságát. A legfőbb államhatalmi szerv az országgyűlés volt – amely a nép képviselete helyett valójában kizárólag a párt érdekeit szolgálta. A bíróságok az országgyűlésnek voltak alárendelve, tehát nem láthatták el azokat a feladatokat, amelyeket egy demokratikus jogállamban kellett volna ellátniuk. A bírósági eljárások célja nem az ellentétes érdekek kiegyenlítése, a felek közötti vita rendezése és az ún. „jogbéke” helyreállítása volt, hanem kizárólag az, hogy érvényesítsék a párt és a kormány akaratát. A rendszerváltás előtt a jogászképzés erre a feladatra készítette fel a joghallgatókat. A szocialista jogi kultúrában nem volt szükség sem a jogszabályok értelmezésére, sem az érvek és ellenérvek mérlegelésére.

1989-ben Magyarország a jogi szabályozás tekintetében gyakorlatilag egy nap alatt vedlett át kommunista diktatúrából demokratikus jogállammá. Az országgyűlés már az első szabad választások előtt elfogadta az alkotmánynak azt az átfogó reformját, amely megteremtette az igazságszolgáltatás függetlenségének jogi kereteit. Az alkotmányreform kifejezett célja „a többpártrendszert, a parlamenti demokráciát és a szociális piacgazdaságot megvalósító jogállamba való békés átmenet elősegítése” volt. A reform 1990. január 1-én lépett hatályba. Magyarországon a bírák ettől a naptól kezdve élvezik a demokratikus jogállamokban nélkülözhetetlen törvényi kiváltságokat: a visszavonhatatlan bírói megbízást, a teljes függetlenséget az ítélkezési tevékenységükben, a méltányos javadalmazást és a csak kivételes esetekben felmerülő személyes felelősséget.

Új szabályok, régi káderek

A jogszabályi keretek megváltoztatása a demokratikus rendszerváltás elengedhetetlenül szükséges, de nem elégséges feltétele. Az igazságszolgáltatás jogállami működése ugyanis a „fejekben dől el”. Emiatt a megváltozott jogszabályi keretek önmagukban nem képesek demokratizálni egy diktatúra igazságszolgáltatását. A jogállami rendszerváltáshoz elengedhetetlenül szükséges az igazságszolgáltatásban dolgozó jogászok gondolkodásmódjának és munkamódszereinek korszerűsítése is.

Németországban a két német állam egyesítése során felismerték a demokratikus rendszerváltásnak ezt a sajátos problémáját. Ezért a német jogásztársadalom nyilvános vitát folytatott arról, hogyan lehet a kelet- és nyugat-német igazságszolgáltatást egyesíteni. A nyilvános vita eredményeként egyetértés alakult ki arról, hogy az NDK jogrendszere és bíráinak jogfelfogása szöges ellentétben áll a demokratikus jogállami igazságszolgáltatás alapelveivel és gondolkodásmódjával. Következésképpen az újraegyesítést szabályozó szerződésben kizárták a kelet-német bírák és ügyészek túlnyomó többségét az egyesített igazságszolgáltatásból és teljesen átalakították a jogászképzést az új tartományokban.

Magyarország demokratikus átalakulásának egyik legfontosabb akadálya éppen az, hogy elmaradt az igazságszolgáltatás szakmai megújulása. A diktatúrában képzett bírák, ügyészek és egyetemi oktatók a rendszerváltás után is megtartották állásaikat. Magyarország nem követhette a német mintát, hiszen nem volt lehetőség arra, hogy az igazságszolgáltatást demokratikusan képzett, magyarul beszélő jogászokkal töltsék fel.

A bíróságok kiszolgálják Orbán igényeit

A demokratikus rendszerváltást nehezíti, hogy az elmúlt 30 évben nem történt jelentős változás a magyar jogi kultúrában. Az igazságszolgáltatás mind a mai napig a kormány akaratának érvényre juttatását szolgálja. Egy demokratikus jogállamban az alkotmánybíróság feladata a kormány és a törvényhozás ellenőrzése. Ezzel szemben a magyar Alkotmánybíróság tétlenül nézi, ahogy Orbán Viktor miniszterelnök arra használja fel a törvényhozást, hogy hatalmi igényeihez igazítsa az államszervezetet. Az alkotmány, a választási törvény, a pártfinanszírozásról szóló törvény, az igazságszolgáltatási rendszerről szóló törvény és az alkotmánybíróságról szóló törvény módosítása csak a jéghegy csúcsa.

A civil szervezetekről szóló törvény célja a kormány kritikusainak megbélyegzése és hiteltelenítése. A különböző ágazati törvények – például a bankokról, a kereskedelmi láncokról vagy a trafikokról – pedig mind azt a célt szolgálják, hogy növeljék a miniszterelnök által preferált oligarchák gazdasági súlyát. Az Alkotmánybíróság meg sem próbál gátat szabni ezeknek a hatalmi törekvéseknek. Orbán gyakorlatilag azt csinál az országgal, amit akar. Egyedül a Velencei Bizottság állít esetenként korlátot egyeduralmi törekvései elé.

A bíróságok azonban nemcsak passzívan, hanem aktívan is segítik a kormány akaratának érvényesítését. Ennek egyik eszköze a Dr. Paczolay Péter, az Alkotmánybíróság korábbi elnöke által kidolgozott koncepció a magánjogi szerződések törvényi módosításáról (AB 8/2014 (III.20.)). Ez a döntés szabad kezet ad az országgyűlésnek, hogy bármikor és bármilyen céllal beavatkozzon a piaci folyamatokba annak érdekében, hogy átírja érvényes magánjogi szerződések tartalmát. Az országgyűlés 2014 óta több alkalommal is módosított magánjogi szerződéseket törvény útján, de ez egyszer sem ütközött a bíróságok ellenállásába. Sőt: a bíróságok fenntartások nélkül végrehajtják az így meghozott törvényeket.

Nyelvtudás nincs, nemzetközi elismerés van

A magyar igazságszolgáltatás szakmai megújításához tudástranszferre lenne szükség az Európai Unió klasszikus demokratikus jogállamaiból. Ez a tudástranszfer azonban különböző akadályokba ütközik.

Az egyik akadály a nyelvismeret hiánya. Az EU lakosságának mindössze kb. két százaléka beszél magyarul, Magyarország lakosságának pedig csak 35 százaléka beszél bármilyen idegen nyelvet. Az Európai Bizottság 2012-es felmérése szerint az Európai Unión belül Magyarországon beszélnek a legkevesebben az anyanyelvükön kívül legalább egy másik európai nyelvet. Az idegennyelvtudás hiánya jelentősen megnehezíti a szakmai tapasztalatcserét a magyar és a külföldi jogászok között. Ráadásul a jogi eszmecsere magas szintű nyelvismeretet igényelne; ahhoz nem elegendő a hétköznapi élethez szükséges szókincs.

További akadály, hogy Magyarország nemzetközi partnerei figyelmen kívül hagyják a magyar jogásztársadalom diktatórikus történelmi hagyományait. Az Emberi Jogok Európai Bíróságában 1992 óta vesz részt magyar bíró a döntéshozatalban. Itt tevékenykedik 2017 eleje óta Dr. Paczolay Péter is, aki ebben a tisztségében lenne köteles őrködni afelett, hogy a tagállamok betartsák a tisztességes eljárást védő jogokat. Magyar bírák a Velencei Bizottságban is dolgoznak, amely a fiatal kelet-európai demokráciákat hivatott abban segíteni, hogy alkotmányos berendezkedésüket hozzáigazítsák az európai demokratikus alapértékekhez. Végül pedig 2004 óta ítélkeznek magyar bírák az Európai Unió bíróságain is. Magyarország nemzetközi partnerei egyetlen alkalommal sem kérdőjelezték meg ezeknek a bíráknak a szakmai felkészültségét és demokratikus elkötelezettségét, holott a felsorolt pozíciókat mind a mai napig olyan magyar jogászok töltik be, akik egy diktatúra oktatási rendszerében szerezték jogi végzettségüket. A nemzetközi szervezetek hozzáállása megerősíti a magyar bírák azon önképét, miszerint az 1990. évi alkotmányreform teljes mértékben végrehajtotta és lezárta a jogállami rendszerváltást.

Senki nem vágja maga alatt a fát

Az igazságszolgáltatás modernizációját a bírói karon belüli ellentétek is akadályozzák. Sok bíró számára a jelenlegi tekintélyuralmi rendszer megváltoztatása magában hordozza annak kockázatát, hogy tudása feleslegessé válik. Hiszen azoknak a bíráknak, akik nem ismerik a demokratikus jogállami igazságszolgáltatás alapelveit, szükségszerűen el kellene hagyniuk a bírói pályát.

Aki kívülről figyeli a társadalmi konfliktusok megoldásának módszereit Magyarországon, annak feltűnik, hogy a jogi kultúra a „demokratikus centralizmusban” ragadt. Ennek az elmaradottságnak a legnyilvánvalóbb jele az, hogy Orbán korlátlan hatalomra tart igényt a Fidesz stabil parlamenti többségére való hivatkozással. A „demokratikus centralizmusban” ugyanis a legfőbb államhatalmi szerv az országgyűlés. Ezen logika alapján senki, még az igazságszolgáltatás sem korlátozhatja az országgyűlés hatalmát.

Magyarország 1989-ben megkezdett átalakulási pályája azt mutatja, hogy egy demokratikus rendszerváltáshoz nem elegendő a többpártrendszer bevezetése, szabad választások kiírása és a gazdaság piaci alapokra helyezése. A demokratikus rendszerváltás ugyanis elbukik, ha elmarad az igazságszolgáltatás gondolkodásmódjának és munkamódszereinek modernizálása.

Dr. Lázár Dénes tagja Németországban a Hamm városi, Magyarországon a Budapesti Ügyvédi Kamarának. A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) elnökeként 10 éve foglalkozik az igazságszolgáltatásban tapasztalható visszásságokkal. Az európai bírói fórumokon több eljárást is kezdeményezett annak érdekében, hogy felhívja a nyugat-európai nyilvánosság figyelmét az elavult hazai állapotokra. www.pitee.org

 

Melléklet

Magyar bírák és jogászok listája, a jogi diploma megszerzésének éve szerinti sorrendben:

1968 Dr. Dienes-Oehm Egon, Alkotmánybíróság
1967 Dr. Juhász Endre, Európai Unió Bírósága
1972 Dr. Balsai István, Alkotmánybíróság
1972 Dr. Salamon László, Alkotmánybíróság
1975 Dr. Tálné Dr. Molnár Erika, Kúria
1977 Dr. Pokol Béla, Alkotmánybíróság
1978 Dr. Wellmann György, Kúria
1978 Dr. Szívós Mária, Alkotmánybíróság
1979 Dr. Kónya István, Kúria
1980 Dr. Trócsányi Lászlo, Igazságügyi miniszter
1980 Dr. Polt Péter , Legfőbb ügyész
1980 Dr. Sulyok Tamás, Alkotmánybíróság
1981 Dr. Székely Ákos, Kúria
1981 Dr. Czine Ágnes, Alkotmánybíróság
1982 Dr. Erőss Monika, Kúria
1982 Dr. Székely László, Velencei Bizottság
1982 Dr. Stumpf István, Alkotmánybíróság
1983 Dr. Orosz Árpád, Kúria
1983 Dr. Paczolay Péter, Emberi Jogok Európai Bírósága
1984 Dr. Szalay Péter, Alkotmánybíróság
1986 Dr. Horváth Attila, Alkotmánybíróság
1986 Dr. Juhász Imre, Alkotmánybíróság
1987 Dr. Darák Péter, Kúria
1987 Dr. Hörcherné Dr. Marosi Ildikó, Alkotmánybíróság
1988 Dr. Kalas Tibor, Kúria
1989 Dr. Suba Ildikó, Kúria
Rendszerváltás
1990 Dr. Berke Barna, Európai Unió Törvényszéke
1993 Dr. Schanda Balázs, Alkotmánybíróság
1994 Dr. Szabó Marcel, Alkotmánybíróság
1995 Dr. Zs. Varga András, Alkotmánybíróság / Velencei Bizottság

VÉGE

Rechtsstaat in Ungarn: Die Demokratie von heute scheitert an den Richtern von gestern

Hintergründe, 24.07.2017

Ungarn ist seit bald 30 Jahren eine Demokratie, doch viele dortige Richter haben ihre Ausbildung noch unter dem kommunistischen Regime erhalten. Ihre antidemokratische Prägung ist bis heute in der Rechtsprechung zu spüren, so Denes Lazar . Seit dem Zusammenbruch des kommunistischen Systems in Ungarn sind bald 30 Jahre verga…
Független bíróságok

Független bíróságok

 


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: