Fideszes vagy kommunista-e az ügyészség?

A Kúria egy szeptemberi ítélete szerint nem követ el jogsértést az, aki a nyilvánosság előtt fideszesnek nevezi az ügyészséget. Ibolya Tibor, fővárosi főügyész, álláspontja szerint a Kúria döntése szégyenteljes, mert ez az állítás butaság, hiszti és valótlanság.

Ibolya Tibor, jogi diploma

Iboya Tibor, fővárosi főügyész

A fővárosi főügyész cikkére Tordai Csaba alkotmányjogász, az atlatszo.hu állandó jogi képviselője, adott jogi választ, Bárándy Gergely szocialista képviselő pedig politikai választ. Ez a cikk arra a felvetésére keresi a választ, vajon lehet-e a fővárosi főügyész egyszerre “fidesznyik” és “komcsi”?


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Ibolya Tibor azzal szemlélteti a Kúria ítéletének vélt abszurditását, hogy szembe állítja az ügyészség jelenlegi fideszes minősítést a saját kommunista szakmai gyökereivel. A fővárosi főügyésznek kiemelt szerepe van az ügyészségen belül, ezért ha valaki az egész ügyészséget fideszesnek nevezi, akkor azzal a fővárosi főügyész személyét is minősíti. Ugyanakkor Ibolya Tibor 1994-ben kezdte a karrierjét és olyan ügyészektől tanulta a szakmáját, akik szervesen kötődtek a kommunista diktatúrához (Györgyi Kálmán, Kandikó Gyula, Nyíri Sándor, Kovács Tamás).

 

“Ilyen alapon a fidesznyik mellett én még komcsi is vagyok”

Ennek a megállapításnak az abszurditása abból ered, hogy a fidesznyik és a komcsi minősítések között látszólag szöges ellentét feszül. A komcsi jelző ugyanis az elmúlt, kommunista, baloldali diktatúrára utal. Ezzel szemben a Fidesz a modern, konzervatív jobboldali demokratákák szerepében tetszeleg.

Az emberi agy hajlandó komplex kérdéseket leegyszerűsíteni. Ha a diktatúra ellentéte a demokrácia, és a baloldal ellentéte a jobboldal, akkor a baloldali diktatúra ellentéte csak a jobboldali demokrácia lehet. Ez a leegyszerűsítés a Fidesz kommunikációs stratégiájának egyik sarkallatos eleme. Az elmúlt választások mutatják, hogy Magyarországon sokan elhiszik, hogy a baloldal egyenlő diktatúrával és ezzel szemben a jobboldal egyenlő a demokráciával.

Ennek a gondolatmenetnek a hibája ott van, hogy ismert a történelemből olyan diktatúra, amelyik jobboldali ideológiára épült. Sőt, jobboldali diktatúra volt már Magyarországon is, csak annak az emléke egyre inkább elhalványul. A jelenlegi jobboldali kormány egyik legfontosabb hatalmi érdeke, hogy a nemzeti emlékezés kizárólag a kommunista (baloldali) diktatúrára terjedjen ki (2013. évi CCXLI. törvény).

Ezzel szemben egy demokratikus társadalomban egyetértés van arról, hogy demokraták vannak a jobb- es baloldalon is. Éppen ezért a nyugati demokráciákban a vízválasztó társadalmi ellentét nem a jobb- és baloldal között, hanem a demokrácia hívei és annak ellenségei között húzódik.

Az ügyészség, mint elnyomó szervezet

Az ügyészség elengedhetetlenül szükséges egy diktatúrában a társadalom elnyomásához. Az ügyészség alapvető feladata a bűnözők üldözése és bíróság elé állítása. Ezt a feladatot egy diktatúrában is el kell végezni a társadalmi rend fenntartásának érdekében. Azonban egy diktatúrában az is bűnöző, aki a hatalmi elitet kritizálja. Ezért egy diktatúrában az ügyészség feladata az is, hogy üldözze, és bíróság elé állítsa a rendszer kritikusait is. A diktatúra ügyészsége továbbá azt a feladatot is elvégzi, hogy elkendőzze a hatalmi elit érdekében elkövetett törvénysértéseket. A diktatúra ügyészsége ezért soha nem emel vádat a hatalmi elit kegyeltjei ellen.

Ezen feladatok összeségéből jól látható, hogy az ügyészeknek lényegesen eltérő tudásra és szakmai hozzáállásra van szükségük egy diktatúrában, mint egy demokráciában. Egy diktatúrában az ügyészeknek nem szükséges megtanulniuk pl. a büntető eljárások jogállami követelményeit (l. Emberi Jogok Európai Egyezménye 6. cikk). Hiszen ha ezeket a követelményeket megtanulnák, akkor nem tudnák megfelelően kiszolgálni a hatalmi elit érdekeit. Egy demokratikusan gondolkozó ügyész ugyanis nem hajlandó üldözni a rendszer kritikusait. Ugyanakkor szakmai kötelességének érzi azt, hogy bíróság elé állítsa a hatalmi elit bűnöző tagjait.

Kanász marad akinek a nevelője kanász.

A Nemzeti Emlékezet Bizottság egy évvel ezelőtt konferenciát rendezett az igazságszolgáltatás szerepéről a 1956-os megtorlás során (Példamutató a kádári diktatúrával szembeszegülő bírák kiállása, 2016. október 5.).

Az 1956-os megtorlás a Magyar történelem azon időszaka volt, amikor a hatalom “összekacsintott” az igazságszolgáltatással. Polt Péter, legfőbb ügyész, és Darák Péter, a Kúria elnöke, elmondták, hogy sok akkori bíró és ügyész megtagadta a részvételt a megtorlásban. Ezek a bírák és ügyészek hűek maradtak hivatásuk alapvető értékeihez. A hűségükért azonban súlyos árat fizettek. Ugyanis a diktatórikus rendszer kizárta ezeket a bírákat és ügyészeket az igazságszolgáltatásból. Ezek a bírák és ügyészek egy “életre a társadalom peremére” kerültek.

A diktatúra hatalmi elitje azokat a bírákat és ügyészeket hozta helyzetbe, akik hajlandóak voltak megtagadni a jogállami értékeket. Azok a jogászok maradhattak ügyészek és bírák, akik készek voltak statáriális eljárásokban a hóhér kezére adni a diktatúra demokratikus ellenzékét. Ezek a vérbírák és ügyészek voltak azok, akiknek “töretlenül felfelé ívelő karrier jutott”.

Üdvözlendő, hogy Polt Péter és Darák Péter tisztelgett azoknak a bíráknak és ügyészeknek az emléke előtt, akik 1956 után megtagadták a diktatórikus hatalmi elit érdekeinek a védelmét és vállalták a társadalmi kitaszítottságot annak érdekében, hogy hűek maradjanak hivatásuk jogállami értékeihez.

A kérdés csak az, hogy Polt Péter és Darák Péter kiktől tanulták meg a hivatásuk alapvető értékeit?

A konferencián elhangzott tények ismeretében kizárt, hogy azok a bírák vagy ügyészek katedrát kaptak volna az Eötvös Loránd Tudományegyetemen vagy a pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem, akik 1956-ban hűek maradtak hivatásuk jogállami értékeihez. Akit ugyanis kizártak az igazságszolgáltatásból azt kizárták a tudományos életből is.

A diktatúra egyetemein csak azoknak ívelhetett töretlenül felfelé a karrierjük, akik kiszolgálták a diktatúra igényeit. Az 60as-70es évek “jogtudósai” a diktatúra szolgálói voltak, és ennek megfelelően a diktatúra kiszolgálására képezték tanítványaikat. (pl. Borsi Zoltán, Pécsi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karának címzetes egyetemi docense)

A végzett egyetemisták a diktatúra igényeit kiszolgáló ügyészségen lehettek fogalmazók. Ahol azok az ügyészek gondoskodtak a fogalmazók képzéséről, akik néhány évvel korábban a statáriális eljárásokat vezették (pl. Götz János). Ebben az időszakban szerzett diplomát pl. Kovács Tamás és Györgyi Kálmán, rendszerváltás utáni legfőbb ügyészek.

Legkésőbb az 1956 óta a magyar egyetemeken nem tanítják az igazságszolgáltatás jogállami értékeit, mert az egyetemeken nem taníthanak azok a jogászok, akik ezzel a tudással rendelkeznek.

kanaszok

magyar kanászok: Györgyi Kálmán, Kandikó Gyula, Kovács Tamás, Polt Péter és Ibolya Tibor (ballról jobbra)

Komcsikból lettek a jó fidesznyikek

Ha összevetjük az elmúlt kommunista diktatúra ügyészségét a mai ügyészséggel, akkor nyilvánvaló, hogy a rendszerváltás óta az ügyészség sem szakmailag sem emberileg nem újult meg. Polt Péter legfőbb ügyész 1980-ban kapta jogi diplomáját, 1983-tól pedig már tanársegédként nevelte a diktatúra szolgálatára a diákokat.

Ibolya Tibor, fővárosi főügyész, már a rendszerváltás után szerzett diplomát, de a tanárai (tanítómestere, Kandikó Gyula) a diktatúra kiszolgálói voltak. Ezek a tanárok megtanították neki, hogyan kell szolgálni a mindenkor aktuális hatalmi elit igényeit. 2017-ben pedig Ibolya Tibor, mint címeres egyetemi docens adja tovább tudását a jövendő generáció ügyészeinek.

Szakmai szempontból nézve Polt Péter és Ibolya Tibor egyenes ági örökösei azoknak az ügyészeknek, akik 1956-ban átvették az irányítást az ügyészségen. Ez a szakmai folytonosság az, ami miatt elkerülte az ügyészséget a demokratikus rendszerváltás. Az ügyészek a mai napig ápolják és tanítják a diktatúrák szakmai hagyományait. Ezen hagyományőrzés eredményeként üldözi az ügyészség a kritikus civil szervezeteket és huny szemet az EU támogatások elcsalása felett. A rendszer nem változott.

A fentiek alapján egyáltalán nem lenne abszurd Ibolya Tibort és az ügyészséget “fidesznyik” mellett még “komcsinak” is nevezni. Hiszen a két jelző között valóságban semmi különbség nincsen. Mind a kettő a diktatúra szolgálatára utal.

Melléklet

Magyar ügyészek listája, a jogi diploma megszerzésének éve szerinti sorrendben:

1963 Kovács Tamás 
(legfőbb ügyész 2006-2010)
1964 Györgyi Kálmán 
(legfőbb ügyész 1990-2000)
dátum
ismeretlen
Kandikó Gyula 
(ügyész)
dátum
ismeretlen
Nyíri Sándor 
(vezető ügyész, Zugló)
1980 Polt Péter 
(legfőbb ügyész 2000-2006 és 2010-)
1994 Ibolya Tamás redstar half
(fővárosi főügyész 2013-)
Független bíróságok

Független bíróságok


Kérjük, támogassa egyesületünk tevékenységét!
A legkisebb adomány is számít.

Bankszámlaszámunk: Számla tulajdonos:
Pénzügyi Ismeretterjesztő és
Érdek-képviseleti Egyesület

Számlavezető Bank:
ERSTE Bank Hungary Zrt.

Bankszámlaszám
11600006-00000000-40556309

Támogatását nagyon köszönjük!

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: