Választási csalásra készül a Kúria? (EUB C-51/17)

A Kúria az Európai Választások befolyásolására készül! Ez derül ki a bíróság 2019. március 18-án kiadott sajtóközleményéből.

A Kúria elismerte, hogy választási kampány végén készül eleget tenni az Európai Unió Bíróság (EUB) C-51/17 és C-118/17 számú döntéseiben meghatározott elvárásoknak.

Az EUB ezen döntései arra kötelezik a Kúriát, hogy vizsgálja meg a deviza-hitelszerződések árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezéseit. Ha ezek a szerződési feltételek tisztességtelenek, akkor a deviza-hitelszerződések végrehajthatatlanná válnak, és a bankoknak kárpótolniuk kell az adósokat az árfolyamkockázat okozta veszteségekért.

A Kúria sajtóközleménye ismét világossá teszi, hogy a magyar igazságszolgáltatás alkalmatlan arra, hogy biztosítsa a jogállami elvek érvényesülését.

A Kúria bírái csak akkor hoznak a devizahitelesek számára kedvező döntést, ha erre őket az Unió intézményei rákényszerítik. A döntésük időpontját viszont úgy választják meg, hogy a döntés politikai hasznát az Európai Unió ellenes politikai erők tudják lefölözni.

Olvassa el a Kúria közleményének részletes elemzését:


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


1. Elégtelen tájékoztatás az árfolyamkockázatról

A Kúria elismerte, hogy a devizahitelesek mentesülni fognak az árfolyamkockázat okozta terhek viselése alól, ha a bankok megsértették az árfolyamkockázatra vonatkozó tájékoztatási kötelezettségüket. A Kúria ezt a kérdést 2019 május második felében készül eldönteni; pont akkor, amikor az Európai Parlamenti választásokat tartják.

Idézet a Kúria 2019.03.18. napján közzétett közleményéből:

a devizahiteles fogyasztói kölcsönszerződések esetében … a fogyasztó – ha az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezés a Kúria 2/2014. PJE határozatának 1. pontja, valamint az Európai Unió Bírósága C-51/17. számú ügyben ítéletében foglaltak szerint a tájékoztatási kötelezettség megszegése miatt tisztességtelen – a szerződés megkötésétől kezdődően mentesül az árfolyamkockázat viselése alól.
[…]
A Konzultatív Testület április közepén és május első felében is ülésezik, álláspontjának közzététele ezt követően várható.

A Kúria közleményéből az alábbi három információ kimaradt:

  1. az Európai Unió Bírósága egészen pontosan arra kötelezi a Kúriát, hogy eldöntse, vajon az árfolyamkockázattal kapcsolatos szerződési feltételek világosak-e és érthetőek-e (l. C-118/17 számú döntés 48. pont);
  2. Az EUB világossá tette, hogy az árfolyamkockázattal kapcsolatos szerződési feltételek tisztességtelensége esetén a szerződések érvényben tartása jogilag nem lehetséges (l. C-118/17 számú döntés 52. pont); és
  3. az Európai Unió Bíróságának C-51/17 számú döntése világosan meghatározza azokat a feltételeket, amelyeknek az árfolyamkockázattal kapcsolatos szerződési feltételek meg kell, hogy feleljenek (l. C-51/17 számú döntés 71-78. pontjai).

Figyelemre méltó, hogy a Kúria azt állítja, hogy már a 2/2014. PJE határozatának 1. pontjában megírták azt, amit az EUB a C-51/17 számú és most a C-118/17 számú döntésében kimondott. Ez a magyarázkodás azért érdekes, mert a Kúria a 2/2014. PJE-t 2014 június 16. napján adta ki. Vajon hogy lehet az, hogy a Kúria az elmúlt lassn 5 (öt) évben képtelen volt a saját jogegységi döntését végrehajtani és a bankok árfolyamkockázattal kapcsolatos szerződési feltételeit megvizsgálni?

Érdekes módon a Kúria “Konzultatív Testületének” is több mint 8 hónapra van szüksége ahhoz, hogy eleget tegyen az EUB 2018. szeptember 20. napján kelt döntésének (l. C-51/17), holott a Kúria állítólag már 2014 júniusában felfigyelt a kockázatfeltáró nyilatkozatok hiányosságára.

A Kúria nyilvánvalóan soha nem tervezte a 2/2014. PJE határozatának 1. pontját az adósok érdekében figyelembe venni. Ezt igazolja, hogy a Kúria tavaly októberben, a C-51/17. számú döntés meghozatala után, még azt állította, hogy “nem lesz új iránymutatás” (Devizahiteles ítélet: reagált a Kúria, nem lesz új iránymutatás, portfolio.hu, 2018.10.11).

A Kúria álláspontját nyilvánvalóan az EUB C-118/17 sz. döntése változtatta meg. A Kúra a döntés időpontját szándékosan az Európai Választásokhoz igazítja.

A Kúria tettei és szavai között nyilvánvaló az eltérés. Ezt a nyilvánvaló mellébeszélést egy jogállami bíróság nem engedhetné meg magának.

2. Az árfolyamrés eltitkolásának és manipulálásának jogkövetkezménye

A Kúria lapít, mint nyúl a fűben, az Európai Unió Bíróságának az árfolyamréssel kapcsolatos iránymutatásáról (l. C-118/17 számú döntés 40-55. pont).

A Kúria kiemeli közleményében, hogy az EUB jóváhagyta a kölcsönszerződések érvényben tartását. A Kúria azonban elhallgatja azt, hogy az EUB határozottan elítéli azt, ha a kölcsönszerződések érvényben tartásának az a jogkövetkezménye, hogy az adósok továbbra is kötelesek az árfolyamkockázat okozta veszteségeket viselni.

Az EUB a kölcsönszerződések érvényben tartását csak akkor tartja elfogadhatónak, ha az érvénybentartás nem zárja ki, hogy a fogyasztó visszakapja a banktól az árfolyamkockázat okozta veszteséget (l. C-118/17 számú döntés 44. pont). Továbbá az EUB megállapítja, hogy az adósok gazdasági érdekeivel ellentétes a devizahitelszerződések érvényben tartása, pont árfolyamkockázat okozta teher miatt (l. C-118/17 számú döntés 55. pont).

A Kúria bicskája véglegesen beletört az árfolyamrés kérdésébe.

Mi az hogy árfolyamrés?

Dr. Darák Péter, Dr. Wellmann György, Dr. Vezekényi Ursula (ballról jobbra)

Idézet a Kúria 2019.03.18. napján közzétett közleményéből:

Az Európai Unió Bírósága mostani ítéletében megállapította, hogy az ilyen nemzeti szabályozás nem ellentétes az akkor hatályos uniós fogyasztói irányelvvel (93/13/EGK irányelv). A kölcsönszerződések érvényben tartása ugyanis megfelel a tisztességtelen szerződési feltételek terén az uniós törvényhozó által követett azon célkitűzésnek, mely szerint a felek közötti egyensúly helyreállítására nem a tisztességtelen szerződési feltételeket tartalmazó szerződés semmissé nyilvánítás útján, hanem a szerződés egésze érvényességének a lehetőség szerinti fenntartásával kell törekedni.

Idézet az EUB C-118/17 számú döntéséből:

42 Noha a 93/13 irányelv 7. cikkének (1) bekezdése nem képezi akadályát annak, hogy a tagállamok jogszabállyal vessenek véget a tisztességtelen szerződési feltételeknek a fogyasztók és eladók vagy szolgáltatók közötti szerződésekben történő használatának, attól még a jogalkotó e vonatkozásban köteles tiszteletben tartani az ugyanezen irányelv 6. cikkének (1) bekezdéséből következő követelményeket.

43 Az ugyanis, hogy bizonyos szerződési feltételeket jogszabály útján minősítettek tisztességtelennek és semmisnek, valamint azokat az adott szerződés érvényben tartása érdekében új szerződési feltételekkel helyettesítették, nem fejthet ki olyan hatást, amely gyengíti a fogyasztók számára biztosított – a jelen ítélet 40. pontjában felidézett – védelmet.

44 A jelen ügyben, jóllehet a Dunai Zs. által benyújtott kereset az eredetileg a bankkal kötött kölcsönszerződésben foglalt, árfolyamrésre vonatkozó feltételen alapult, a kérdést előterjesztő bíróság feladata annak vizsgálata, hogy a fent hivatkozott nemzeti jogszabályok, amelyek az ilyen jellegű szerződési feltételeket tisztességtelennek nyilvánították, lehetővé teszik‑e azon jogi és ténybeli helyzet helyreállítását, amelyben Dunai Zs. az ilyen tisztességtelen feltétel hiányában lett volna, többek között azzal, hogy biztosítják az eladó vagy szolgáltató jogalap nélküli – Dunai Zs. kárára az említett tisztességtelen feltétel alapján való – gazdagodásának visszatérítéséhez való jogot (lásd ebben az értelemben: 2018. május 31‑i Sziber ítélet, C‑483/16, EU:C:2018:367, 53. pont).

54 Egyebekben pontosítani kell azt is, hogy noha a Bíróság a 2014. április 30‑i Kásler és Káslerné Rábai ítéletében (C‑26/13, EU:C:2014:282, 83. és 84. pont) elismerte, hogy a nemzeti bíróságnak annak érdekében, hogy a szerződést érvényben tartsa, lehetősége van a tisztességtelen szerződési feltételnek a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével való helyettesítésére, a Bíróság ítélkezési gyakorlatából kitűnik, hogy e lehetőség azon esetekre korlátozódik, amelyekben a teljes szerződés megsemmisítése folytán a fogyasztót különösen káros következmények érhetnék, és ily módon az ez utóbbit büntetné (lásd ebben az értelemben: 2018. augusztus 7‑i Banco Santander és Escobedo Cortés ítélet, C‑96/16 és C‑94/17, EU:C:2018:643, 74. pont; 2018. szeptember 20‑i OTP Bank és OTP Faktoring ítélet, C‑51/17, EU:C:2018:750, 61. pont).

55 Márpedig a kérdést előterjesztő bíróság által tett megállapításokból kitűnik, hogy a szerződés érvényben tartása az alapügyben ellentétes Dunai Zs. érdekeivel. A jelen ítélet előző pontja szerinti helyettesítésnek ez esetben, úgy tűnik, nincs helye.

3. A jogegységi döntésekről

A Kúria tudatosan ferdít, az Európai Unió Bíróságának a jogegységi határozatokkal kapcsolatos döntéséről.

A Kúria bíráival annyi értelme van a jogegységi döntések jogszerűségéről vitázni, mint egy galambbal sakkozni.

Ezzel kapcsolatban emlékezhetünk Darák Péter 2016.09.07. napján kelt levelére, amit Szabó Józsefnek, a Hitelesmozgalom vezetőjének, írt. Darák Péter szerint a jogegységi tanács ülései nem értelmezhetők a “tisztességes és nyilvános tárgyalás” elvének szempontjából. Darák Péter tehát elismeri, hogy a jogegységi eljárások során nem érvényesülnek a tisztességes eljáras feltételei, de ennek ellenére azt állítja, hogy a jogegységi eljárás megfelel a jogállami követelményeknek.

A Kúria sajtóközleményében azonban más okból ferdítés. A Kúria azt állítja, hogy a magyar bírák szabadon dönthetnek arról, vajon alkalmazzák-e a jogegységi döntéseket az Uniós jog alkalmazása során, és szabadon kezdeményezhetnek előzetes döntéshozatali eljárást az Európai Unió Bíróságánál.

Idézet a Kúria 2019.03.18. napján közzétett közleményéből:

Az Európai Unió Bírósága szerint a bíróságokra kötelező jogegységi határozat nem ellentétes az uniós joggal, feltéve, hogy az eljáró bíróságnak lehetősége van az uniós jogszabályok teljes érvényesülésének biztosítására, valamint arra, hogy a jogegységi határozatban kifejtettekkel kapcsolatban előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményezzen az Európai Unió Bíróságánál. A magyar bíróságok számára mindkét lehetőség nyitva áll, amint azt Európai Unió Bírósága is megállapította ítéletében [62. pont]

A Kúria sajtóközleményével ellentétben a valóság az, hogy a magyar bírói kar vezetése ellehetetleníti azoknak a bíráknak az életét, akik kritizálják a Kúria döntéseit és az Európai Unió Bíróságához mernek fordulni olyan kérdésekkel, amelyek megakadályozzák a központi akarat érvényesülését.

dr. Szepesházi Péter ex-bíró

dr. Szepesházi Péter ügyvéd

A C-118/17 számú eljárás megakadályozza a 6/2013 PJE 4. pontját és a devizahiteles törvények alkalmazását. Ezt az előzetes döntéshozatali eljárást dr. Szepesházi Péter bíró kezdeményezte. Dr. Szepesházi Pétert természetesen jogilag semmis sem akadályozta abban, hogy elindítsa a C-118/17 számú eljárást. De érdekes módon az eljárás alapját képező BKKB ügyet elvették tőle. Sőt, mire az EUB meghozta a döntését, addigra már érdekes módon dr. Szepesházi Péter visszaadta bírói megbízatását.

A diktatúra csápjai mindenhova elérnek. Hiába a látszólagos bírói szabadság, magyarországon minden bíró tudja, hogy rövid úton kirakják/kitúrják/kiutálják a bírói karból, ha jogállami módon gyakorolja hivatását.

A magyar valóság ismeretében számunkra csalódás az EUB döntésének a jogegységi döntésekre vonatkozó része. A Kúria sajtóközleménye pedig azt mutatja, hogy most a Kúrián boldogan ugrálnak a bírák, mert ők nyertek.

4. Helyesbítés

A hétfői bejegyzésünkben hivatkoztunk a PITEE elnökének egy 2014-ben adott interjújára, viszont a hivatkozásnál egy 2016-os interjú szövegét linkeltük be.

A figyelmetlenségünkért elnézést kérünk! Köszönjük, hogy sokan felhívták erre a figyelmünket!

Most közzé tesszük a PITEE elnökének 2014-ben adott nyilatkozatait. Ezekből kiderül, hogy a PITEE elnöke már akkor jelezte, hogy a devizahiteles törvények ellentétesek az Unió jogrendjével:

5. Ne küldjön adományt!

Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!

Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!

Minden adományunkra ráteszi az OTP Bank a kezét! Az OTP Bank ugyanis inkasszózta a számlánkat, mert nem vagyunk hajlandóak kifizetni olyan perek költségeit, amelyeket a bíróságok elcsaltak az OTP Bank javára.

DownloadÉrtesítés Hatósági Átutalási Megbízás kiadásáról (2019.01.28)

 

Bankárkormány

Bankárkormány


Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: