Semmisek a deviazhitel szerződések! (C-260/18, Dziubak)

Az Európai Unió Bírósága 2019. október 3. napján a kukába dobta a Kásler ügyben hozott korábbi C-26/13 sz. ítéletét!

A bíróság mostani döntése egyértelműen kimondja, hogy kijavíthatatlanul semmisek azok a deviza-hitelszerződések, amelyekben tisztességtelenek az árfolyamrés alkalmazását előíró rendelkezések!

Olvadás! EUB C-260/18 sz. ítélet

Olvadás! EUB C-260/18 sz. ítélet

Az ítélet indokolása teljesen mértékben azokon az érveken alapul, amiket a PITEE egyesület következetesen képvisel 2013 júliusa óta.

A német Frankfurter Allgemeine Zeitung című napilap gazdasági elemzője szerint ez az ítélet közel 6 ezer-milliárd forint (18 milliárd Euró = 5.940.000.000.000 Forint) veszteséget okozhat a kelet euróában tevékenykedő bankoknak (Franken-Kredite werden zum Bumerang für Banken, 2019.10.03).

Egyre nagyobb a nemzetközi nyomás a korrupt magyar bíróságokon! Idén tavasszal azt írtuk megtört a jég. Most összel azt írhatjuk közeledik az olvadás!

Olvasse al a C-260/18 számú döntés rövid magyarázatát.


Iratkozzon fel a jobb-oldali oszlopban a Hírlevelünkre, Likeoljon minket a Facebookon és kövessen minket a Twitteren, hogy az elsők között értesüljön az eredményeinkről!


Az Európai Unió Bíróság (EUB) mostani döntésének az előzménye hat évvel ezelőtt kezdődik.

1. A Kúria Gfv.VII.30.078/2013/14. számú közbenső ítélete (2013 július)

“Kiegészítem a szerződést” Ursula

A Kúria 2013. július 4. napján kelt közbenső ítélete szerint semmisek azok a hitelszerződések, amelyekben nincsen az árfolyamrés értéke feltüntetve. A Kúria a feleket azonban nem kötelezte az eredeti állapot helyreállítására, hanem a semmis szerződést az árfolyamrés értékével kiegészítette és úgy visszamenőleg érvényessé nyilvánította. A Kúria azt állította, hogy mindezt a fogyasztók érdekében teszi. (Gfv.VII.30.078/2013/14.)

A PITEE egyesület, már 2013 júliusában felhívta a figyelmet arra, hogy képmutatás azt állítani, hogy a deviza-hitelszerződések toldozgatása-foldozgtása a fogyasztók érdeke lenne.

2. A Kúria 6/2013 sz. polgári Jogeygségi határozata (2013 december)

Egy bolond százat csinál

A Kúria korrupt bírái figyelmen kívül hagyták a PITEE egyesület érveit, és 2013 decemberében egy jogegységi határozat formájában tették kötelezővé minden bíró számára a deviza-hitelszerződések toldozgatását-foldozgatását.

6/2013 PJE 4. pont: Ha a bíróság a szerződés érvénytelenségét állapítja meg – a jogkövetkezmények alkalmazására irányuló kereset (viszontkereset) esetén, feltéve, hogy az érvénytelenség oka kiküszöbölhető, vagy utóbb megszűnt – a bíróságnak elsősorban a szerződés érvényessé nyilvánítására kell törekednie.

3. Az Európai Unió Bíróságán dolgozó magyar bírák elcsalták a Kásler ügy döntését (2014 április)

Dr Vida Ferenc, vérbíró

Az EUB Kásler ügyben hozott C-26/13. sz döntése jóváhagyta a Kúria jogsértő ítélkezési gyakorlatát. Az EUB ugyanis a fogyasztók érdekeivel összeegyeztethetőnek tartotta azt, hogy a nemzeti bíróságok úgy tartják érvényben a tisztességtelen deviza-hitelszerződéseket, hogy azokból törlik az árfolyamrés alkalmazására vonatkozó tisztességtelen feltételeket, és azok helyére beillesztik a nemzeti jog diszpozitív rendelkezéseit.

Kivonat az EUB indokolásából: Abban az esetben, ha –a jelen ügyhöz hasonlóan–a tisztességetlen feltétel elhagyása esetén teljesíthetetlenné válik a szerződés, az irányelvvel nem ellentétes, hogy a nemzeti bíróság a megtámadott feltételt a nemzeti jog valamely diszpozitív rendelkezésével helyettesítse. E megoldás ugyanis lehetővé teszi az irányelv céljának elérését, amely többek között a felek közötti egyenlőség helyreállítására irányul, a lehető legnagyobb mértékben fenntartva ugyanakkor a szerződés egészének érvényességét. (C-26/13)

A PITEE egyesület a C-26/13 sz. eljárás során is felhívta a figyelmet arra, hogy hazugság azt állítani, hogy a  deviza-hitelszerződések toldozgatása-foldozgtása a fogyasztók érdeke lenne:

Számunkra csalódás volt, hogy az EUB, ugyanúgy mint a Kúira, figyelmen kívül hagyta érveinket. Csak később vált számunkra nyilvánvalóvá, hogy a Kásler ügyben hozott döntése valójában akkan a bizonyítéka, hogy a korrupt magyar bírák csápjai messze elérnek. Ma már biztosak vagyunk abban, hogy a Kásler ügyben hozott döntést elcsalták az EUB-n dolgozó magyar bírák.

4. C-118/17 sz előzetes döntéshozatali eljárás kezdeményezése (2016 november)

dr. Szepesházi Péter ex-bíró

dr. Szepesházi Péter ex-bíró – C-118/17

Felismerve azt, hogy a diktatúra csápjai messze elérnek, a PITEE egyesület 2016 novemberében javasolta, hogy egy előzetes döntéshozatali eljárás keretében legyen tisztázva az a kérdés, vajon érdek-e a fogyasztóknak a deviza-hitelszerződések toldozgatása-foldozgtása. Ennek érdekében az alábbi kérdést fogalmaztuk meg:

Úgy kell-e értelmezni az Európai Bíróság C‑26/13. sz. ügyben hozott ítéletének 3. pontját, hogy a nemzeti bíróság, akkor is orvosolhatja egy fogyasztói szerződés érvénytelenségét, ha a szerződés érvényben tartása ellentétes a fogyasztó gazdasági érdekeivel?
(Európai Unió Működéséről szóló szerződés (EUMSZ) 169. cikk (1) bek., Európai Bíróság C‑26/13. sz. ügy)
Előzetes Döntéshozatali Eljárás Kezdeményezése (2016.11.28)

Köszönjük dr. Szepesházi Péter ex-bírónak, hogy benyújtotta ezt a kérdést az EUB-hez! Ez a kérdés része volt a C-118/17 sz. eljárásnak.

5. Nyílt levél az EUB elnökéhez (2017 november)

Koen Lenaerts

Annak érdekében, hogy a C-118/17 sz. eljárás sikerrel végződjön, a PITEE Egyesület 2017 novemberében nyílt levelet küldött Koen Lenaerts úrnak, az EUB elnökének. A nyílt levélben felhívtuk a bíró úr figyelmét arra, hogy a deviza-hitelszerződések toldozgatása-foldozgtása NEM érdeke a fogyasztóknak!

Is it compliant with the values of the Union that national courts cure the invalidity of FX consumer loan agreements?
(see Question No. 1 of C-118/17)

Finally, Hungarian courts are using point 3 [of the operative part] of the judgment delivered by the Court of Justice in Case C-26/13 to deny consumers fair trials. According to this point of the decision, national courts may cure the invalidity of FX consumer loan agreements; and Hungarian courts refer to this point when dismissing the actions of debtors who are arguing that their FX loan agreements are invalid. Consumers have a clear financial interest in terminating their FX consumer loan contracts because these contracts make them liable for FX volatility. If the contract concluded between the consumer and the bank is terminated, the bank will be held liable for FX volatility.
(Küldjön nyílt levelet az Európai Unió Bíróságának elnökéhez, 2017.11.06.)

6. Az EUB C-118/17 sz. döntése (2019 március)

Az EUB a C-118/17 sz. döntésében még nem foglalt világosan állást a fogyasztók javára.

Az Unió bírósága idén máriciusban még elfogadhatónak tartotta azt, hogy a magyar bíróságok toldozgatják-foldozgatják a semmis deviza-hitelszerződéseket és ezáltal érvényben tartják azokat. Viszont azt már akkor sem tartotta elfogadhatónak, hogy a toldozgatás-foldozgatás azt eredményezi, hogy a deviazhitelesek viselik az árfolyamkockázat okozta veszteséget. (Megtört a jég! Fontos siker a deviazhiteleseknek, 2019.03.18.).

7. Az EUB C-260/18 sz. döntése (2019 október)

A fogyasztók számára a valódi sikert az EUB C-260/18 sz. döntése jelenti!

Az EUB 2019. október 3. napján kihirdetett ítéletében először is megállapítja, hogy a Kásler ítéletben megfogalmazott helyettesíthetőség a belső jog valamely diszpozitív rendelkezésére vagy a felek egyetértése esetén alkalmazandó rendelkezéseire korlátozódik, és többek között azon az előfeltevésen alapul, hogy e rendelkezések nem tartalmaznak tisztességtelen feltételeket. Az EUB tehát azt mondja, hogy a nemzeti bíróságok nem toldozgathatják-foldozgathatják a deviza-hitelszerződéseket akkor, ha egy tisztességtelen feltételt kellett törölni a szerződésekből.

Ezt követően az EUB megállapítja, hogy a szerződések érvénybentartása alapjában véve a fogyasztók védelmét szolgálja.  De az EUB elismeri azt, hogy a fogyasztónak joguk van arra, hogy lemondjanak arról, hogy védelemben részesüljenek a szerződés teljes érvénytelenségének megállapításából eredő hátrányos következményekkel szemben, amennyiben e védelemre nem kívánnak hivatkozni.

Az EUB C-260/18 sz. döntése tehát egyértelműen kimondja, hogy jogtalan a magyar bíróságok azon gyakorlata, miszerint kijavítják és így érvényben tartják a deviaz-hitelszerződéseket akkor is, ha a fogyasztók ezt a “védelmet” nem kérik. (EUB C-260/18 sz. döntése, 2019.10.03.)

8.  Frankfurter Allgemeine Zeitung

A német gazdasági újságírók felfigyeltek az EUB C-260/18 számú döntésére.

Az alábbiakban közzé tesszük a német újságcikk magyar fordítását:

Az Európai Bíróság ítélete: A svájci frank alapú hitelezés visszaüthet a bankokra

Az Európai Unió Bírósága ítéletet hozott azoknak a fogyasztóknak a javára, akik devizahitelben adósodtak el. A döntésnek súlyos következményei vannak a kelet-európai bankokra, többek között a német Commerzbank leányvállalatára az M-Bankra is.

Az Európai Unió Bíróság (EUB) csütörtökön fontos döntést hozott deviza alapú hitelszerződésekkel kapcsolatban, amelyek döntés valószínűleg súlyos anyagi terhet ró az érintett bankokra. Az eljárást egy házaspár kezdeményezte, akik 2008-ban jelzáloghitelt kaptak a lengyel Raiffeisen Bank Internationaltől. A hitel sajátossága: a bank lengyel valutában folyósította a kölcsönt, de a törlesztéseket svájci frankban szedte be. Ez a megoldás lehetővé tette az adósok számára, hogy a lengyel zlotyhoz képest alacsonyabb svájci frank kamatot fizessenek.

A pénzügyi válság azonban keresztül húzta ezt a számításukat, mivel a a svájci frank átváltási árfolyama jelentősen megemelkedett. Ennek oka a befektetők menekülése Svájc állítólag biztonságos kikötőjébe. A fogyasztóknak tehát a vártnál sokkal több pénzt kellett költeniük a hitelük törlesztésére. Az érintett adósok, különösen Kelet-Európában, ezért a bíróságokhoz fordultak jogvédelemért.

A lengyel házaspár keresetet nyújtott be a varsói kerületi bírósághoz, hogy nyilvánítsa érvénytelenné a Raiffeisen Bankkal kötött hitelszerződésüket. A felperesek álláspontja szerint a devizaátváltás szabályozása tisztességtelen. A lengyel bírák előzetes döntéshozatali eljárást kezdeményeztek az Európai Unió Bíróságán arról, hogy a vitatott devizaátváltás szabályozása helyettesíthető-e a lengyel jog általános rendelkezéseivel, vagy inkább a teljes hitelszerződés érvénytelen.

Az EUB már tisztázta, hogy a hitelszerződés hiányosságait nem lehet a lengyel jog rendelkezéseivel kiegészíteni. Az Unió jogával összeegyeztethető a hitelszerződések érvénytelenné nyilvánítása. Ez azt jelenti: A devizaátvváltással kapcsolatos szerződési feltételek érvénytelenek. “A Lengyelországban megkötött és egy devizához kötött hitelszerződésekben az árfolyamrés tisztességtelen feltételeit nem szabad felváltani a lengyel törvény általános rendelkezéseivel” – tartalmazza az Európai Unió Bíróságának csütörtökön kiadott sajtóközleménye.

A bankok számára ez nagyon rossz hír, mivel a vitatott deviza-hitelszerződések érvénytelenítése lényegesen drágább és bonyolultabb megoldás, mint a vitatott rendelkezések törlése és az árfolyamrés visszatérítése. Becslések szerint a bankok akár 18 milliárd euró veszteséget is szenvedhetnek. A lengyel bankfelügyelet már régóta kötelezi az általa felügyelt hitelintézeteket, hogy jelentős tőketartalékot képezzenek a vitatott devizahitelekből származó várható veszteségek fedezésére.

Az ítéletnek hatása lesz valószínűleg a lengyel bankszektoron kívül is. A német Commerzbank például a lengyel leányvállalatán az M-Bankban keresztül érintett. Az M-Bank több milliárd svájci frank alapú jelzálog- és fogyasztási hitelt folyósított lengyel fogyasztóknak. A Commerzbank ugyan el kívánja adni részesedését a lengyel leányvállalatában, de a devizahitelekben rejlő kockázatok miatt valószínűleg csökken az elérhető vételár. Ezenkívül a lengyel pénzügyi felügyelet kötelezte a Commerzbankot, hogy az M-Banktól való szétválást követően őrizze meg az M-Bank jelzálogkölcsön-portfólióját.

Fordította: PITEE

A cikkben említett közel 6 ezer-milliárd forint (18 milliárd Euró = 5.940.000.000.000 Forint) veszteséghez képest aprópénz a magyar bankszektor 600-900 milliárd forintos vesztesége a 2014-es devizahiteles törvények miatt (MNB: banki átrendeződést hozhat a devizahiteles csomag, 2014.07.04).

9. Ne a portfolio.hu weboldalon tájékozódjon a devizahiteles ügyekről

Akit érdekel, hogy mi lesz a magyar devizahitelesek sorsa, az NE a portfolio.hu weboldalon tájékozódjon a devizahiteles ügyekről. A portfolió újságírójának a figyelmét ugyanis valahogy elkerülte a C-260/18 sz. döntés.

E helyett a weboldal az EUB egy másik “fontos” döntéséről közölt hírt:

Fontos döntést hozott egy magyar devizahiteles ügy kapcsán az EU (2019. október 03. 12:29)

Az Európai Unió Bírósága ma tett közzé egy magyar hitelfelvételhez kapcsolódó ítéletet, a döntés értelmében a hitelező nem köteles arra, hogy a hitelszerződésben részletezze a szerződésben szereplő költség ellenében nyújtott valamennyi szolgáltatás jellegét.

Egy magánszemély a CIB jogelődjével 2005 szeptemberében 16 451 euró összegre vonatkozó kölcsönszerződést kötött évi 5,4%-os kamat és évi 2,4%-os kezelési költség kikötése mellett, 20 éves futamidőre. Az érdekelt ezenfelül a szerződési feltételek értelmében köteles volt folyósítási jutalékként 40 000 forint megfizetésére. A teljes hiteldíjmutató (THM) 8,47%-ban került meghatározásra.

A kölcsön felvevője a kezelési költségre és a folyósítási jutalékra vonatkozó feltételek tisztességtelenségének megállapítása iránt keresetet indított azzal az indokkal, hogy a szerződés nem részletezi pontosan azokat a szolgáltatásokat, amelyeknek az említett költség és jutalék az ellenértékét képezi.

A bíróság közleményében azt írja, hogy a szerződési feltételek világosságát és érthetőségét előíró átláthatósági követelményből nem következik, hogy a hitelező köteles lenne arra, hogy a hitelszerződésben részletezze a szerződés valamely feltételében előírt költség ellenében nyújtott valamennyi szolgáltatás jellegét.

forrás: https://www.portfolio.hu/bank/20191003/fontos-dontest-hozott-egy-magyar-devizahiteles-ugy-kapcsan-az-eu-402833

Magyarország jobban teljesít!

10. Hogyan tovább?

Úgy tűnik lassan beér a 2011-ben elkezdett munkánk, és érvényt szerzünk a fogyasztók jogainak.

Az EUB C-51/17, C-118/17 és a C-260/18 számú döntései egyre biztosabb alapot adnak a devizahiteleseknek, hogy bírósági úton szabaduljanak meg a devizahiteleik terheitől. A kérdés csak az, hogy a korrupt magyar bírák, mikor kezdik el betartani az Európai Unió Bíróságának az iránymutatásait?

5. Ne küldjön adományt!

Köszönjük az elmúlt években küldött adományokat!

Kérjük, jelenleg NE küldjenek nekünk adományokat az ERSTE Banknál vezetett bankszámlánkra!

Minden adományunkra ráteszi az OTP Bank a kezét! Az OTP Bank ugyanis inkasszózta a számlánkat, mert nem vagyunk hajlandóak kifizetni olyan perek költségeit, amelyeket a bíróságok elcsaltak az OTP Bank javára.

DownloadÉrtesítés Hatósági Átutalási Megbízás kiadásáról (2019.01.28)

 

Független bíróságok

 

Hozzászólás jelenleg nem lehetséges.

%d blogger ezt kedveli: